Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Szép hajnal virradhat a húsüzemekre

Ifjú Hajnal László hentes és mészáros szeretné, ha munkájával méltó lenne a győri húsos hagyományokhoz.

Ifjú Hajnal László, mesterségére nézve hentes és mészáros, húseladó mester, azt mondja, abban a legkevésbé sem gondolkodnak, hogy méretben naggyá fejlesszék a céget. Azt viszont igenis szeretnék, ha munkájukkal méltóak lennének a győri húsos hagyományokhoz.

Hajnal László és felesége töretlen jókedvvel tervezi az új húsgyárat. Sok finomságot szeretnének gyártani azoknak, akik hozzájuk hasonlóan szeretnek enni.
A vállalkozó jól ismeri a régi győri híres húsos cégeket. A Halbritterekről mesél és azokról az időkről, amikor a megyeszékhelyen egyszerre három szalámigyár működött. A hagyományokat tisztelve, újat keresve alapította famíliája a húsüzemet. Ma úgy látja, szép hajnal virradhat az unióban is a minőséget produkáló magyar húsüzemekre.

Három sertés az induláshoz

A Hajnal Hús történetét csupán tizenhárom év óta írják. A Bácsai úton volt a megyei vendéglátó-vállalat húsüzeme, húselosztója. Üzemmé az avatta, hogy ott készültek a vendéglátóegységek számára a hidegkonyhai termékek. Idősebb Hajnal László alkalmazott volt a vállalatnál, s amikor 1992-ben magánosították a céget, neki sikerült megvásárolnia, így mondhatni  nem került idegen kézbe. Az első napokban három sertést vásároltak, s ketten voltak a feldolgozására. Ma negyvenen dolgoznak az időközben kft.-vé alakult cégnél. Az apa a háttérből segít fiának, akihez, miután megnősült, a munkában is társult felesége.
Ma már azon dolgoznak, hogy az üzemet lecserélhessék egy nagyobbra. Az ok az ország uniós tagságával van összefüggésben. „Brüsszel megszabja, hogy adott méretű üzem mekkora mennyiségű csontozott húst és hentesárut »bocsáthat ki«. Ezért azt mondhatnánk, hogy az unió serkentette a cégünket a fejlesztésre" – mondja ifjabb Hajnal László.

Az unió negyven százalékkal segíti a beruházást

Az új üzem tervei már elkészültek és az építési engedély is megvan, a fejlesztéshez társuló pénzintézet személye viszont még nem ismert. Öt-hatszáz millióba kerül majd a gyár, és az unió ebből negyvenszázalékos részt vállal. A cég saját forrását hitellel kell kiegészíteni. A tizennégy évvel ezelőtti induláskor Hajnalék még mindenben hitelre szorultak, kezdetben 38 százalékos kamat mellett kellett boldogulniuk: érthető, hogy nagyon apró lépésekkel haladtak, de az örökös fejfájás mellett és ellenére az elmúlt években rendre eredményesen gazdálkodtak.
Azt, hogy hol épüljön a kis gyár, ugyanolyan töprengés előzte meg, mint minden mást. Vámosszabadi  mellett az döntött egyébiránt, hogy jó a megközelítése és a majdani szállítási útvonalakat is számba vették. Hajnaléknak megvolt a maguk elképzelése minden részletre, de szakemberekre akartak hagyatkozni. Az üzem technológiáját terveztették meg először, ebben járatos vállalkozót kerestek meg.

Miből készül az igazi szalámi?

A Hajnal Hús ma mintegy hatvanféle terméket gyárt. Hajnal-specialitás a juhbeles virsli, a parizer, a szendvicssonka például. Hajnal László szerint az egyetlen lényeges a szakmában – a higiéniai követelmények maximális megtartása mellett –, hogy az legyen az áru, ami az elnevezése. Másként: húsból készüljön a szalámi. A cégnél nem kerül bőrke a szalámikba. „Jót csak jóból lehet készíteni. A 180 forintos virsliben senki se bízzon."

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyenes jogtanács

Győr. A Polgári Érdekvédelmi Egyesület jogi szakértője hétfőn délután 5-től 6 óráig ingyenes… Tovább olvasom