Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Szerdán tárgyalnak a történelmi egyházak az egyházügyi államtitkárral

Budapest - Szerdán tárgyalnak a készülő új egyházi törvény tervezetéről Szászfalvi László egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkárral a történelmi egyházak vezetői Budapesten - tudta meg az MTI hétfőn.
Az MTI információi szerint ez lesz a törvénnyel kapcsolatos legfőbb irányelveket áttekintő első találkozó a kormányzat és a történelmi egyházak képviselői között. A találkozóra a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita egyház vezetői kaptak meghívást.

Szászfalvi László mintegy két hete a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Református Közéleti és Kulturális Központ és a Magyar Külügyi Intézet tudományos konferenciáján tartott előadásában ismertette először az új egyházi törvény tervezetét.

Egyebek mellett kitért arra, hogy a tervek szerint legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezres tagsággal kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek meg szeretnék kapni a történelmi egyház státuszát.

Mint akkor közölte, háromszintű csoportosítást tervez az új egyházi törvény koncepciója: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd.

Előadásában szólt arról is, hogy a kizárólag a Fővárosi Bíróságon történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint. A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat.

Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény "nemzetközi szinten idejét múlttá vált", az egyházalapítást tekintve pedig "ultraliberálisnak" bizonyult.

Szászfalvi László korábbi sajtótájékoztatóján kifejtette: az új egyházi törvényjavaslatot a tervek szerint április végén, május elején nyújtják be a parlamentnek, és reményeik szerint azt még ebben a félévben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti intézkedéseket is beiktatnak 2011 második félévére, az új törvény hatálybalépése előtti átmeneti időszakra: július 1-től a szociális államtitkárság előterjesztése értelmében - amelyet már meg is szavazott a parlament - csak azok az egyházak kapnak majd szociális intézményeik után kiegészítő támogatást, amelyek erről a kormánnyal külön megállapodnak.

Elmondása szerint jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház, felekezet van Magyarországon, az új regisztráció majd eldönti, hogy január 1-től hány lesz. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a kormányzat "nem számolgat", de szeretne egy európai, valódi, az egyházakkal kötött konszenzus alapján elfogadott törvényt, "amely mindenféleképpen rendet teremt ezen a területen", és hozzájárul ahhoz, hogy a 300 helyett "jóval-jóval kevesebb egyház legyen".

Az MTI kérdésére akkor Szászfalvi László közölte: a tárgyalásokba bevonják a történelmi egyházakat, valamint azokat a "meghatározó, kisebb lélekszámú egyházakat", amelyek "a magyar társadalomban komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körű közszolgálatot vállalnak a magyar nemzet életében".

Olvasóink írták

  • 6. deszkás 2011. március 29. 17:33
    „Érdekes nem látok egy kormánypárti hozzászólást sem. Ilyenkor lapitanak mint sar a fűben.”
  • 5. vmagdi 2011. március 29. 12:29
    „tegnap azt olvastam, hogy olyan aranyban kapnak lovet, hogy ha valaki valahol egy kerdesre azt valaszolta, melyik felekezetbe szuletett, akkor azt ugy veszik, hogy ott gyakorolja a vallasat, ami persze tok hamis kepetad, engem megkereszteltek, tehat a romai katolikus egyhazhoz tartozok hivatalosan, am en templomban utoljara es legkozelebb is majd csak kulfoldon, mint turista leszek, bar nem vagyok ateista, de nem vagyok bigott se, miattam aztan ne vegyenek misebort ostyat meg gyertyat se... raadasul en magam a krisnasoknak adom az 1%-ot , meg az egesz csaladom is, mert bar nem vagyunk krisnahivok, naluk lattam valodi karitativ munkat, ok azok, akikhez ejjel is bekopoghat egy ehes ember es nem zargatjak el... Ilyen gyakorlat alapjan, majd kinek megy a love? Ez eleg vicces. Tortenelmi egyhaz azt jelenti, hogy eddig ok kaptak a legtobb lovet, es tortenelmileg erer joguk is van? Szerintem az egyhazakat tartsak el hivok, legyen a misere belepo, vagy adjak ossze maguknak a mukodesi koltseget, aztan ha szepen dumal a foszer, mennek, ha nem, nem... A restauralast meg fizessuk kozosbol.”
  • 4. Logaritmus 2011. március 29. 11:50
    „És TOVÁBBRA SEM FIZETNEK ADÓT illetve az ÁFÁt (teljeskörűt is) visszaigényelhetik.

    MOCSKOS POLITIKA, KAPZSI EGYHÁZAK.”
  • 3. bánki 2011. március 29. 06:12
    „1-2 Tökéletesen igazatok van !

    Felháborító !”
  • 2. dodó 2011. március 28. 21:01
    „Még több pénzt! Azonnal!

    1.) Még a gépjárműadó alól is mentesek. Lásd a nagy nehezen lebuk(tat)ott pécsi püspük luxusautó flottáját. Sőt a kettős könyvelésre sem kötelezettek, elszámolni csak a saját hatóságuknak kell. A rendőrség nem nyomozhat ellenük csak tettenérés esetén. Bűncselekmény gyanúja esetén az egyházi elöljáró járhat(na) el.”
  • 1. deszkás 2011. március 28. 19:58
    „És TOVÁBBRA SEM FIZETNEK ADÓT illetve az ÁFÁt (teljeskörűt is) visszaigényelhetik.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A magyar külügyminiszter is részt vesz a londoni konferencián

Budapest - A magyar külügyminiszter is részt vesz a líbiai helyzetről rendezendő nemzetközi… Tovább olvasom