Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Szex az Iparművészeti Múzeumban

Meztelen, kitárulkozó női testek, megtestesített férfiszimbólumok, ölelkező párok, vagyis az érzékiség jelei mind ott vannak az Iparművészeti Múzeum tárlóiban.
Meztelen, kitárulkozó női testek, megtestesített férfiszimbólumok, ölelkező párok, az örök nő és természetesen Léda a hattyúval, a majom, a gall kakas, mint az érzékiség jelei mind ott vannak a tárlókban. Akár a különös, szokatlan párosítások: a halál és az erotika, a szerelem végzete, démona (Salome), a szerelem virága, amin korántsem rózsát, tulipánt kell érteni. Az erotika, a testi szerelem ábrázolása a művészetek kialakulásától kezdve mindig is tárgya volt a legkülönbözőbb műfajoknak. S mint tudjuk, az ma is. Volt korszak, amikor illetlennek, botrányosnak tartották az erotikus ábrázolásokat. Ám a téma - örök.

Se szeri se száma a képzőművészetben a meztelenkedésnek, az aktábrázolásnak, a lírai avagy vaskosabb szerelmi jelenetek megörökítésének. Az Iparművészeti Múzeum most e kör sajátos szeletét, erotikus ex libriseket állít ki, három évfordulóval igazolva választását. Száz éve volt ugyanis az első magyarországi ex libris kiállítás. Száz éve született Dr. Soó Rezső botanikus professzor, aki a világ egyik legnagyobb ex libris gyűjteményével rendelkezett. Hatvanötezer kisgrafikáját az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta. A harmadik évforduló csak kilencvenes: 1913-ban rendezte meg a Szent György Czéh műgyűjtő egyesület Budapesten Franz von Bayoros márki gáláns grafikáinak kiállítását. A tárlat akkora botrányt okozott, hogy a rendőrség tüstént bezáratta.

Most viszont éppen az ő művei nyitják a május 18-ig látogatható Szex libris című kiállítást az Iparművészeti Múzeumban. A mai néző aligha érti, miért háborították fel annakidején a jámbor polgárokat a szép, szecessziós (ha nem is mindig illedelmes) nőalakokkal teli kisgrafikai lapok. Az persze mindig függött a kortól, közízléstől, hogy mikor mi találtatik igazán erotikusnak.

No de hogy kerül a szex a könyvet jelző tulajdonjegybe? Mert hogy az ex libris eredendően ezt a funkciót töltötte be, amikor még könyvbe ragasztva tartották. Így tartott ez a középkortól egészen a szecesszióig, nem sokkal a könyvnyomtatás feltalálásától a XIX. század végéig, a XX. század elejéig. E korban a kisgrafika elszakadt a könyvtől, többé nem ragasztották a kötetekbe, önálló grafikai műfajként élt tovább, miközben továbbra is megőrizte személyre szabottságát. Ezért adhatott helyet a legmerészebb témák megörökítésének. Sok ex libris gyűjtő - köztük sok orvos - éppen az erotikus témájú lapokra specializálódott.

"Nincs mozdulat, nincs helyzet, nincs beállítás, amelyben ő nem találna erotikát"- írta annakidején Csáth Géza Sassy Attila (Aiglon) rajzait kommentálva. S hogy miért, azt bőségesen felmutatja a jelen tárlat is, amelyen a teljes huszadik századi magyar és európai művészvilág képviselve van. Kezdve Zichy Mihálytól a kortársakig. Ami közös bennük - túl az erotikán - a grafikai bravúr, a művészi igényesség, s az újabb művek színvilága.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Filmek a tavaszi fesztiválon

A Győri Tavaszi Fesztivál gazdag kínálatában válogatást láthatnak az érdeklődők a XXXIV. Magyar… Tovább olvasom