Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Szigorúbb városrendezési tervek készülnek

A városnak nagyok sok értékes építésze volt, van és gondolom lesz is, de napjainkban, kihasználva a jogi lehetőségeket, nem minden esetben veszik figyelembe Sopron kisvárosias stílusát – jelentette ki Walter Dezső polgármester. A megoldás: még radikálisabb városrendezési tervek készítése.
Sopron arculatának megőrzése, amely nem zárja ki a fejlődést, az egyik legfontosabb napirenden lévő kérdés. Erről már – ki részletekben, ki átfogóan – sokan kifejtették véleményüket. Ezúttal Walter Dezső polgármestert kérdeztük: miképp őrizhető meg a város olyannak, amilyennek elődeink építették és amiért oly sokan szeretik?

Gyenge építészeti termék

– A várostól és a közvetlen környezetétől „idegen” épületekkel nem tudunk mit kezdeni – mondotta Walter Dezső polgármester. – Nagyon sok olyan épület van, amely minden jogszabálynak megfelel, de gyenge építészeti termék. Mondok is néhányat: ilyen a Papréten a zsinagóga mellett, valamint a Ferenczy utcában a kenyérgyár helyén épített ház, vagy az Ady Endre út és a Deákkúti út sarkán, a valamikori Darányi-villa lerombolása után felhúzott épület. Azért nem tudunk az ilyen törekvéseknek megálljt parancsolni, mert az építtetők megtalálják a minden szabálynak megfelelő kiskaput. Ezek az épületek „testidegenek”, kiváltják minden jóérzésű soproni ellenkezését.
– Ezek szerint nincs kiút ebből a csapdából?
– Egyetlenegy kiút van, a még radikálisabb, még drasztikusabb városrendezési tervek készítése tíz és ötven évre, a város stratégiájának megfelelően, és abból nem engedni.
– A városépítészet persze elsősorban szakmai, de várospolitikai kérdés is, a mindenkori vezetés felelőssége.

2100-ig 85 ezer lakó

– Úgy gondolom, hogy szakmai, városvezetési és stratégiai kérdés, amelyeket komplex módon kell kezelni. Meggyőződésem, ha a várost abba az irányba tudjuk vinni, ahogy én meghatároztam, akkor jó úton járunk. Adott például az épülő szennyvíztisztító kapacitása, az utak teherbíró és a város urbanisztikai képessége, a vízfelhasználási lehetőség. Mindezeket és a tervezett fejlesztéseket is figyelembe véve, 2100-ig Sopron lakossága 85 ezer lehet.
– Mit tehet a városvezetés a meglévő értékek megmentéséért, megőrzéséért?
– Az értékes épített környezet megvédése számomra kiemelt feladat. Gondolok elsősorban a belváros egészére, de egyes épületek – mint például a Zichy–Meskó-palota, a volt erdészeti technikum kollégiuma vagy a laktanya – megmentésére is. Ezért vagyok érdekelt abban, hogy a tűzoltóság kikerüljön a város szívéből és folytathassuk a Füredi sétány építését. Ezért fontos, hogy mélygarázst építsünk a Petőfi téren és a régi piac alatt, mert az autók a lehetetlenségig eltorlaszolják az utcákat, de ha leszorítjuk őket, akkor az épített kultúra a turista számára is láthatóvá válik, ugyanakkor kiszolgáljuk az autósokat is. A Deák tér és a Petőfi tér megújítása után a teljes belvárost rekonstruáljuk.

Létkérdés az utak építése

– Végül is Ön milyen várost szeretne?
– Olyan várost akarok – és ez meghatározza az építészetét is –, ahol valódi tudásközpont működik az egyetemre építve, ahol jól funkcionál az inkubátorház és az innovációs park és mindezekhez csatlakozik a szolgáltatóipar. Ugyanakkor fontos szerep hárul majd a kórházra, a mozgásszervi rehabilitációs központtal együtt. A felsoroltak együtt határozhatják meg Sopron jövőjét. A város egészét kell néznünk, nem a részleteket. A jövő szempontjából elengedhetetlen, hogy megfelelő infrastruktúrát teremtsünk. Ezért létkérdés a vasút mélyvezetése, az utak építése, mert ezek is befolyásolják a jövő építészetét és az itt lakók életét.
– Végül egy utolsó kérdés: miképp vélekedik a Lövér körúti apartmanház tervezett átminősítéséről? Az önkormányzat a jogi lehetőségen túl megteheti – a morális megfontolásokat félretéve –, hogy saját rendeletét a saját érdekében megváltoztassa? Ha így tesz, precedenst teremt és a szomszéd telkek tulajdonosai is kérhetik, ők is tartozhassanak a kivételezettek közé.

„ Ezt az állapotot örököltük”

– Ez logikusan hangzik, de tudni kell, hogy ezt az állapotot mi úgy örököltük. Korábban beszéltünk arról, hogy miképp játszhatók ki a város rendeletei. Ez is abba a kategóriába tartozik, mert apartmanház építésére kaptak engedélyt az előző önkormányzattól. Így alakult ki az a szituáció, hogy ott áll az épület, üres lakrészekkel. Ha átminősítjük, akkor sem laknak majd ott többen, mint ha üdülőként használnák. Ebben az esetben az önkormányzat tesz magának engedményt, azért, hogy az emberek megvásárolhassák lakásként. Ez nem visszaélés, hanem élés a jogszabállyal azért, hogy azt a sebet begyógyítsuk. A módosítás csak erre a területre vonatkozik, nem jelenti azt, hogy máshol is alkalmazni lehet. Tisztességgel és felelősséggel mondhatom, ezt meg szabad és meg is kell tenni. Másokkal szemben sem járunk el inkorrekt módon, hiszen az ingatlan szomszédságában nincs olyan magánterület, amelyre építeni lehetne. Kompromisszumot kötöttün k, éppúgy, mint a Várkerület 1–3. szám alatt vagy a Hátsókapu utcában, hogy elmozdíthassuk a holtpontról az elődöktől örökölt, évek óta húzódó ügyeket.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az utolsó soproni kalaposmester

Egy eltűnőben levő szakma, a kalaposmesterség feltehetőleg utolsó művelője Horváth Péter. A… Tovább olvasom