Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Színlelt szerződés: a munkavállalót is büntetik

A színlelt szerződések moratóriuma június 30-án lejár, s a következő hónaptól nemcsak a munkáltatót, hanem az illegalitásban közreműködő vállalkozót is megbírságolhatják. Amennyiben nem jelenti a hatóságoknak jogszerűtlen foglalkoztatást, kötelezhetik az évek során keletkezett adóhátralék megfizetésére.

A 2006. június 30-ig meghirdetett moratórium tehát azt jelenti, hogy a munkáltatók eddig a határidőig szankció nélkül alakíthatják át színlelt szerződéseiket munkaszerződéssé. Határidőn túl a munkaügyi felügyelők minősítik át a szerződést, nem kevés bírságért cserébe.

Az illegalitásért a munkavállaló is csúnyán megfizet, vele szemben ugyanis az APEH jár el, aki a színlelt szerződéssel összefüggésben adóhátralékot tárhat fel.

Ilyenkor ráadásul kötelezheti is az alkalmazottat tartozásai befizetésére. Rosszabb  esetben pedig késedelmi pótlékot is kiszabhat  – válaszolt Viszló László ügyvéd, munkajogi szakértő a hvg.hu olvasóinak kérdéseire.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) egyik legfontosabb feladatának tartja színlelten szerződők jogkövető magatartásának kikényszerítését – tájékoztat Szárazné Zara Andrea, a Munkaügyi Főosztály vezetője. Ehhez azonban szerinte nem árt ismerniük a munka- és a polgárjogi szerződés alapkritériumait.

Munkaviszony kialakításakor elengedhetetlen az írásos forma, amelyben a felek rögzítik a személyi alapbér nagyságát, munkaköri leírásokat, a munkavégzés helyét és nem utolsósorban a pozíció betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget. Egy vállalkozói szerződésnek ezzel szemben nincsenek alapvető tartalmi követelményei, ahogy írásba foglalása sem kötelező – mutat rá a főosztályvezető.

Mindkét jogviszonyba belefér viszont a tartós és rendszeres munkavégzés, illetve díjazás, az időbeli lekötöttség, a meghatározott helyen kifejtendő tevékenység. Nehezen húzható meg tehát a határ a két szerződéstípus között. A vízválasztó ilyen esetekben az lehet, hogy a felsoroltak közül milyen jogok és kötelezettségek szolgálják a szerződés fő célját. Határesetekben a rendelkezésre állási kötelezettség, valamint az ellenőrzési jog megléte vagy hiánya dönt. Amennyiben a szerződés bármelyiket tartalmazza, színleltnek minősíthető.

Ha ön munkáltató és szeretné elkerülni, hogy vállalkozói szerződését munkaviszonnyá minősítsék a következő két lehetőség közül választhat:
 
Megbízottaiból alkalmazottat "varázsol", vagy betartja vállalkozói szerződés jogi feltételeit. A törvényes munkaviszony kialakítása valamivel drágább, de biztos módszer az ellenőrök távoltartására. A vállalkozói szerződések törvényessé alakítása több rizikót rejt magában, de nagy valószínűséggel megéri a kockázatot.

Amennyiben úgy dönt, hogy legalizálja szerződéseit, és mostantól alkalmazottként jelenti be  vállalkozóit, közel 30 százalékos bérköltség-növekedéssel kell számolnia. Ez 200 ezer forintos bruttó bér esetén az alábbi kiadásokat jelenti:

Bruttó bér 200000
 
Nyugdíjjárulék 8,5% 17000
Egészségbizt. Jár 4% 8000
SZJA 48750
MVJ 2000
 75750
 
Tb nyjár 18% 36000
tb egbizt 11% 22000
MAJ 6000
EHO 1950
Szakképzési hjár 3000
 68950

Tehát a munkáltatónak havi 268.950 ft-ba kerül a foglalkoztatás. Vállalkozók esetében mindössze az áfa terheli a munkáltatót, így a megbízás teljesítésekor csupán a töredékét kell fizetnie egy munkáért.

 

Mitől színlelt?
Színlelt munkaszerződésnek hívjuk azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa.
 


Számlázzon színlelés nélkül


Ha  nem szeretné, hogy vállalkozási szerződése munkaviszonyt leplezzen, megteheti, hogy havonta köt megbízási szerződést, folyamatosan változtatva az elvégzendő feladatot, s a bér nagyságát. Több vállalkozóból álló cégcsoportnál pedig megoldás lehet, ha felváltva hol egyik, hol másik cég szerződik a megbízottal különböző projektekre.

Mindkét esetben több adminisztrációs feladattal, s ezáltal a bérköltségek emelkedésével kell számolnia. Arról nem is beszélve, hogy nagy a lebukás veszélye, a törvény ilyen jellegű kiskapui csak a probléma tüneti kezelésére alkalmasak. A hatóságok minden jogesetet egyedien vizsgálnak a moratórium lejárta után.

A harmadik opció az átalánydíjas szerződés, amelynek előnye, hogy a munkavállaló garantáltan minden hónapban a tényleges teljesítés mértékétől függetlenül fix díjazáshoz jut. Hátránya, hogy a leterheltség nem tervezhető, illetve nagyobb a veszélye a munkaszerződésé minősítésnek.

A fentiek tükrében célszerű, ha a vállalkozó saját eszközein és vállalkozása telephelyén végzi feladatait. Ha az általa használt munkaeszköz a megbízó tulajdona, kölcsönveheti azt tartós bérleti vagy lízingszerződéssel.

 

 
Tekintse meg a munkajogász által javasolt szerződésmintákat a csatolt dokumentumok között!

Tippek legális szerződéshez
 A színlelt szerződések legalizálásához Viszló László munkajogász az alábbi tanácsokat adja:
• Iktassa ki a munkaköri leírást a vállalkozói szerződésből, mivel egy megbízó  nem         rendelkezhet széleskörű utasítási joggal.
• Kösse ki az alvállalkozó bevonásának lehetőségét, mert ez gyengíti a személyes           közreműködés kizárólagosságát.
• Ne szabályozza le  a szolgáltatás folyamatát, csak annak tárgyát és            határidejét.
• Részletesen térjen ki a hibás teljesítés esetén történő eljárásra, illetve a           biztosítékokra.
• A szerződésből célszerű kihagyni az indokolási kötelezettséget, mentesítést, illetve végkielégítést.
• A kártérítési felelősség korlátozása sem lehet eleme a vállalkozói szerződésnek a           gondatlan károkozás esetére, mivel ez a Polgári Törvény (Ptk.) szerint nincs           korlátozva szemben a Munka Törvénykönyvével.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyetért az állatvédők tüntetésével?

Tovább olvasom