Délmagyar logó

2018. 04. 20. péntek - Tivadar 12°C | 21°C Még több cikk.

Szinte gyógyíthatatlan a kóros játékszenvedély

Mindennapi látvány a játékgépek előtt révületben ülő ember. Azok, akik éjszakákon át számolatlanul öntik az „aprót" a gépekbe, vagyonokat vesztenek kártyán, ruletten, miközben képtelenek abbahagyni a játékot a biztos szisztéma hitében – betegek.
A szerencsejáték-függő elvonási tünetekkel küzd, ha nem engedik játszani: erős sóvárgás, heves izgatottság, szorongás lesz úrrá rajta. Illusztráció: MTI
Mindennapi látvány a játékgépek előtt révületben ülő ember. Azok, akik éjszakákon át számolatlanul öntik az „aprót" a gépekbe, vagyonokat vesztenek kártyán, ruletten, miközben képtelenek abbahagyni a játékot a biztos szisztéma hitében – betegek. Gyógyításuk rettentően nehéz, mivel a játékfüggők nem látják be, hogy pszichés zavarral küszködnek. Számukat itthon százezernél is többre becsülik.

Amióta szerencsejáték létezik a világon, mindig vannak olyanok is, akik egyszerűen képtelenek abbahagyni a játékot. Emiatt aztán nemegyszer összes ingóságukat, ingatlanjukat, munkahelyüket is elveszítik. Számos irodalmi műben találkozunk a szerencsejátékos alakjával, aki elbukva mindenét a kártyán vagy a ruletten végül az öngyilkosságba menekül a kilátástalanság elől.

Ez a kórkép – minthogy pszichés betegségről van szó – azonban nem csak az elmúlt századok klasszikus regényeinek része. Manapság is láthatóak a félkarú rablók, pókergépek kijelzőit megbűvölve bámuló, az „aprót" számolatlanul a gépekbe öntő emberek – akik mindig úgy hiszik: a következő körben biztosan nyernek.

A biztos szisztéma

Dr. Boncz István, az SZTE Pszichiátriai klinikájának docense szerint azonban a kóros játékszenvedélyben nem is annyira az elbukott összeg nagysága számít, mint az, hogy a játék gyakorisága és következményei jelentős hátrányt okoznak az egyén munkahelyén és személyes kapcsolataiban. A szerencsejáték-beteget először a nyerésvágy hajtja a gépi vagy egyéb kaszinókba, majd kialakul a biztos szisztéma tudata – amivel hite szerint előbb-utóbb nyerni fog. Ez a rögeszme annyira erős, hogy ha a beteg nyer, azért marad az automatánál vagy a krupié asztalánál, mert „éppen nyerésben van", míg ha bukik, azért marad, mert „most már biztosan nyerni fog". Ebből az ördögi körből szinte nincs kilépési lehetőség.

A szerencsejáték-függő elvonási tünetekkel küzd, ha nem engedik játszani: erős sóvárgás, heves izgatottság, szorongás lesz úrrá rajta, ami csak a játékkal oldódik. A kényszeres viselkedésformáknak olyan típusa ez, amelynek a kóros kockázatvállalás a legfőbb jellemzője. Szemben azonban azzal a kényszerbeteggel, aki huszonháromszor ellenőrzi, hogy elzárta-e a gázt, vagy nyolcvankétszer mos kezet, mert nem érzi elég tisztának, a játékszenvedély-beteg nem érzi magát betegnek, nem szenved saját magatartásától. Nem így a családja, ahonnan először az ékszerek, a családi kassza vagy a technikai eszközök tűnnek el, hogy fedezzék a szenvedélybeteg óriási kiadásait. Itthon is vannak persze segítőkész „hitelezők", akik az ilyen betegekre „utaznak", és a gépek, asztalok mellett állva azt figyelik, kinek adhatnak kölcsönt – hogy aztán azt sokszorosan behajtsák rajta.

Fiatalok veszélyben

Magyarországon nagyjából százötven-kétszázezerre teszik a kóros játékszenvedélyben szenvedők számát a szakemberek: felmérés nem készült erről, mivel a tapasztalatok szerint az érintettek amúgy sem veszik föl a telefont attól tartva, hogy a hitelezőik keresik őket. A viszonylag magas szám a kínálatnövekedésnek is köszönhető: hazánkban egyre több gépi kaszinó üzemel, és az interneten is lehet vagyonokat eljátszani – a bankkártyaadatokat megadva. Az internetes szerencsejáték veszélyeire külön kitért a docens: a serdülők és fiatalkorúak aránya a kóros és problémás játékosok között valószínűleg emiatt nagyon magas – ami előrevetítheti a betegség jövőbeni kiterjedését. A játékfüggők között a 25–29 éves, egyedülálló férfiak aránya jellemzően magas; sokan közülük alkohol- vagy drogbetegek, és a többségük depressziós. Boncz István arra is felhívta a figyelmet: nemcsak a társadalmi helyzet, de a genetikai és neurokémiai adottságok is befolyásolják, kiből válik könnyebben játékszenvedély-beteg.

Pszichoterápia és gyógyszerek

A kóros játékszenvedély gyógyítása hihetetlenül nehéz feladat, ugyanis a beteg egyáltalán nem érzi, hogy pszichiátriai segítségre szorulna. Ha függősége következményeként mindenét elveszti, gyakran még akkor sem látja be kóros állapotát – helyette külső körülményeket, a sorsot teszi felelőssé. A betegségét belátó szerencsejátékosnak családjával együtt érdemes részt vennie kezeléseken, mert a tüneteket ugyan a páciens hordozza, de az egész család szenved tőle. Külföldön vannak klubok, ahol az anonim alkoholistákhoz hasonlóan a „tiszták" megosztják tapasztalataikat a leszokni vágyókkal, akik mindig csak a következő napra fogadják meg: nem játszanak. A pszichiáter szerint a csoportterápia megfelelő gyógyszeres kezeléssel kombinálva esélyt adhat a gyógyulásra, habár ennek a mutatói gyöngék az egész világon. Itthon a szigetvári és a fővárosi Nyírő Gyula kórházban próbálkoznak a jelentkező betegek gyógyításával – eddig sajnos kevés eredménnyel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vb: Kedvező hatás?

Labdarúgás

A németországi kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint mintegy… Tovább olvasom