Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 34°C Még több cikk.

Szócska szorosabb egészségügyi együttműködést szeretne a környező országokkal

Az egészségügyi államtitkár pénteken részt vett Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Ausztria és Szlovénia egészségügyi felsővezetőinek budapesti találkozóján.
Szorosabbra fűzné az egészségügyi együttműködést a környező országokkal a szakállamtitkár. Szócska Miklós pénteken részt vett Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Horvátország, Ausztria és Szlovénia egészségügyi felsővezetőinek budapesti találkozóján.

Szócska Miklós konstruktívnak nevezte a tanácskozást, amelyen áttekintették a közös fejlesztési területeket, a határon átnyúló ellátások jogszabályi rendszerét, továbbá azt, miként lehet fenntartani az ágazat hatékonyságát. A felek ezen kívül a megvitatták az egészségügyben dolgozók helyzetét és a különböző egészségpolitikai intézkedések hatásait.

Brigite Cokl szlovén egészségügyi államtitkár elmondta, hogy országa GDP-je jelentősen csökkent a gazdasági válság miatt, és az elmúlt négy évben 350 millió euróval (105 milliárd forint) kevesebb jutott az egészségügyre.

Mint elmondta, Szlovéniában jövőre bevezetik az elektronikus várólistát.

Clemens Martin Auer, az osztrák egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, országa évről évre többet, jelenleg a GDP 7 százalékát költi egészségügyi közkiadásokra. Hangsúlyozta, hogy ez sok pénz, és körültekintően kell eljárni az elköltésében.

Elmondta azt is, hogy a főbb kórházak állami kézben vannak, néhány intézmény pedig valamely vallási felekezeté. Clemens Martin Auer szerint mindegy, hogy az egyes intézmény milyen tulajdonban van, a menedzsmentnek kell jól gazdálkodni ahhoz, hogy a kórházak ne termeljenek adósságot.

Beszámolt arról is, hogy nem létezik olyan egészségügyi rendszer, ahol ne lennének várólisták, azonban ezeknek nyilvánosnak, transzparensnek kell lenniük. Véleménye szerint akkor van baj, ha az ambuláns ellátásoknál alakulnak ki várólisták.

Kérdésre válaszolva elmondta, Ausztriában ismeretlen a hálapénz, nincs is kultúrája.

Ferdinand Polak, a cseh egészségügyi miniszter helyettese arról számolt be, hogy országa a GDP 7-8 százalékát költi közfinanszírozott egészségügyre. Úgy vélte, elsősorban hatékonyan kell működtetni a rendszert, és ebbe a pénzügyi hatékonyság is beletartozik.

Csehországban maximált az ellátásokra való várakozás ideje, a biztosító a vele szerződő kórházhoz küldi a beteget - tette hozzá.

Marcin Rynkowski, Lengyelország egészségügyi minisztériumának főosztályvezetője arról számolt be, hogy 4-4,5 százalékot költenek egészségügyi közkiadásokra a lengyel nemzeti össztermékből. Úgy vélte, az egészségügyben nem az a fontos, hogy mennyit kapunk, hanem hogy ezt a pénzt mennyire lehet hatékonyan felhasználni. Marcin Rynkowski beszámolt arról, hogy Lengyelországban is bevezették az elektronikus várólistákat, a kórházi adósságról pedig elmondta, az egészségügyi intézmények gazdasági társaságként működnek, és így alacsonyabb az eladósodottságuk mértéke.

A hálapénzt illetően a lengyel szakember úgy fogalmazott, hogy kampányolni kell ellene, világos etikai üzenetet kell közvetíteni, és ez nagy kihívás.

Mario Miklosi szlovák egészségügyi minisztérium főosztályvezetője szerint a hosszú várólista mindenhol probléma Európában. Szlovákiában vagy a pénzre vagy a kapacitásra kell várni egyes ellátásoknál.
A hálapénz kérdését Szlovákiában is meg kell oldani, ezt a problémát "nem lehet a szőnyeg alá söpörni".

Az egyes országok képviselői hangsúlyozták, az országok eltérő egészségügyi rendszerrel rendelkeznek, így nem lehet minden kérdésben párhuzamot vonni, és az egyes problémákra adott válaszok is különbözőek lehetnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felmentették a hivatali visszaéléssel vádolt két volt gyulai börtönőrt

Felmentett a hivatali visszaélés bűntette és szolgálatban kötelességszegés vádja alól a Szegedi… Tovább olvasom