Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Szövetkezve jobb eséllyel

Az uborka átvételi ára idén sem tartott lépést a költségek emelkedésével, bár a termelők központi támogatást is kapnak. A Kisalföldön valamivel több mint háromezer családnak jelent megélhetési forrást vagy pluszjövedelmet a zöldségféle.
„ Hogy milyen az idei szezon? Nézze, néhány éve többet adtak egy kiló uborkáért, mint most, s akkor még a vegyszer is olcsóbb volt. Lassan abba kell hagyni, mert már nem éri meg az uborkázás" – válaszolta kérdésünkre Horváth László.

A nyugdíjas kónyi férfi – ahogy húsz év óta mindig, úgy idén is – háromszáz méter hosszon ültetett a növényből, amely állítása szerint 500–600 forint bevételt hoz folyóméterenként.

Ha azonban ebből levonjuk a permetszerek és az öntözés költségeit, nem sok minden marad – márpedig a szedés – kiváltképp a mostani kánikulában – nem éppen üdítő elfoglaltság.
A felvásárlási árak nemhogy a mindenkori inflációval nem tartottak lépést, hanem egyenesen alacsonyabbak a korábbiaknál. Jelenleg a 2–5-ös uborkáért 156, a 3–6-osért 90, az 5–8-asért 50, a 6–9-esért 45, a 9–12-esért 2,20, a 12–14-esért 1 forintot fizetnek kilónként.

Három évvel ezelőtt a 2–5-ös uborkáért 175, a 3–6-osért 115, az 5–8-asért 60, a 6–9-esért 40, a 9–12-esért 17, míg a 12–14-esért 10 forintot adtak kilónként. Tény ugyanakkor, hogy az idei árak némileg magasabbak a kelet-magyarországiaknál.

Mótusz Antal, a Konzervuborka Terméktanács titkára azt hangsúlyozta: sikerült kiharcolniuk, hogy azok a termelők, akik valamely termelő-értékesítő szövetkezet tagjai, kilónként 31,25, a többiek 25 forint árkiegészítést kapjanak. Az agrártárca az 1 milliárd 250 millió forintos kerettel azt kívánja elősegíteni, hogy az uborkások meg tudjanak felelni az európai uniós piac feltételeinek. A szakember szerint a felvásárlási áraknak az szab határt, hogy a feldolgozók például egy üveg 720 milliliteres ecetes uborkáért csupán 95 forint körüli összeget kapnak, s ebből nemcsak az alapanyagot, hanem a gyártási költségeket is ki kell fizetni.

 Negyvenegyezer tonna uborka

A várakozások szerint idén 41 ezer tonna uborka terem az országban, szemben a tavalyi 57 ezer tonnával. A feldolgozóknak tavalyról sok konzervjük maradt raktáron, így idén kisebb mennyiségre kötöttek szerződést. A szaktárca az árkiegészítést 50 ezer tonnás termésig biztosítja.
A központi támogatás ellenére idén tovább csökkent – 250–300 hektárra – a kisalföldi termőterület, de még mindig jelentős számú, valamivel több mint háromezer család – azaz mintegy tízezer ember – foglalkozik uborkával. Igaz, a többség csupán háztájiban, kereset- vagy nyugdíj-kiegészítés gyanánt. Mótusz Antal szerint nagy eredmény, hogy a megye 3029 kis- és nagytermelőjének részvételével, csornai székhellyel megalakult a Rábaközi Termelő-értékesítő Szövetkezet, amely az ország legnagyobb ilyen szervezete. Szerinte az uborkázás csak ezen a módon maradhat versenyképes az EU-ban.

Szalánczy Zsolt, a Rábaközi TÉSZ elnöke – egyúttal a koroncói Horker Kft. termeltetési vezetője – úgy vélekedett, az állam által is ösztönzött szövetkezés lényege, hogy minél nagyobb mennyiségű és egységes minőségű áruval tudjanak megjelenni a piacon. Céljuk, hogy a „rábaközi uborka" igazi márka legyen Európában.

Kapcsolódó cikkek >>

A felvásárlási ár örök, a ráfordítás nő (2002-07-04) >>
Késve kezdődött a felvásárlás (2003-07-01) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cseszneki Nyár

A Cseszneki várjátékokból nőtte ki magát az augusztus 16.- án 20.00- kor látható, vagy inkább… Tovább olvasom