Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Szuperholdban gyönyörködhetünk szombaton

A Holdat a szokásosnál nagyobbnak és fényesebbnek látjuk szombaton, március 19-én, amikor égi kísérőnk közelebb "merészkedik" a Földhöz, mint bármikor az elmúlt tizenkilenc évben.
A szuperholdnak is nevezett égi jelenség azzal magyarázható, hogy ekkor a Hold a perigeumba, azaz pályája közben a Földhöz legközelebb kerül. Ekkor "mindössze" 356 577 kilométerre lesz a Földtől, holott az átlagos távolság 382 900 kilométer. Legutóbb ennyire közel 1992-ben volt a bolygónkhoz - olvasható a The Daily Telegraph (http://www.telegraph.co.uk) online kiadásában.

A korábbi szuperholdak némelyike természeti katasztrófákkal esett időben egybe. Így történt ez 1974 karácsonykor, amikor Darwin városát Ausztrália történetének egyik legsúlyosabb elemi csapása, a Tracy-ciklon szinte teljesen lerombolta. A természeti katasztrófában 71 ember vesztette életét, és megsemmisült az épületek 70 százaléka. Harminc évvel később, 2004. december 26-án a szökőár a délkelet-ázsiai térségben körülbelül háromszázezer ember életét követelte.

A tudósok meggyőződése szerint azonban nincs összefüggés a természeti csapások és a szuperhold jelensége között.

Mint Peter Wheeler, a Nemzetközi Rádiócsillagászati Központ kutatója hangsúlyozta, a szuperhold nem vált ki sem földrengést, sem vulkánkitörés. "Legfeljebb a szokásosnál alacsonyabb apályt és magasabb dagályt észlelhetünk a jelenség idején, de semmi olyasmit, ami aggodalomra adhatna okot" - emelte ki Wheeler.

David Reneke ausztrál asztronómus - kollégájához csatlakozva - hozzáfűzte: ha visszamegyünk az időben, bármely természeti katasztrófát összefüggésbe lehet hozni valamilyen csillagászati jelenséggel.

Olvasóink írták

  • 3. nelek 2011. március 17. 09:44
    „Azért a Hold gravitációs mezője nemcsak a vizeket deformálja (árapály) hanem a föld képlékeny belsejét is gyúrja. Persze lehet, hogy nem jelentős mértékben, de azért több köze lehet a földi eseményekhez, mint mondjuk egy sokezer fényévre történő egyéb csillagászati eseménynek.”
  • 2. csafe 2011. március 16. 22:00
    „1. Maki :-)
    Sőt! nem is kell asztronómusnak lenned, csak jósnak!
    Rengeteg jóember, minden időben a mindent előre jósóltak. Valaki csak eltalált valamit? Máris lehet mondani, ezt is megjósólták előre :-) Arra meg már senki sem emlékszik, milyen töménytelen sok jóslat nem jött be :-)”
  • 1. Maki 2011. március 16. 16:10
    „Ez nagyon konkrét: "David Reneke ausztrál asztronómus - kollégájához csatlakozva - hozzáfűzte: ha visszamegyünk az időben, bármely természeti katasztrófát összefüggésbe lehet hozni valamilyen csillagászati jelenséggel."

    Vitathatatlanul igaza van! Mivel a világegyetem meglehetősen végtelen, ezért minden pillanatban érzékelhetünk valamilyen csillagászati jelenséget, tehát értelemszerűen a természeti katasztrófákkal egy időben is. Már csak jól bele kell hozni az összefüggésbe őket, és máris okos asztronómus vagyok... ;-)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét patthelyzet alakult ki a mentelmi bizottságban

Patthelyzet alakult ki a mentelmi bizottság szerdai ülésén egy jobbikos képviselő ügyében. Tovább olvasom