Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Találhatnak még világháborús emberi maradványokat a Széll Kálmán téren

A világháborúban elesett katonák földi maradványai még sok helyen előkerülhetnek, miután gyakorlatilag az egész ország hadszíntér volt.

Hetven évvel Budapest ostroma után is kerülhetnek még elő robbanótestek, lőszerek, és további emberi maradványok is a Széll Kálmán tér átépítése során - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály osztályvezetője az MTI-nek adott interjújában.

Maruzs Roland közölte: megdöbbentek azon, hogy egy cikkből értesültek arról, emberi csontokat találtak a Szilágyi Erzsébet fasorban, ahol a Fővárosi Csatornázási Művek alvállalkozója dolgozott.

Február 6-án az Index tett közzé több fotót, amelyet egy olvasójuk készített a Széll Kálmán téri munkálatok helyszínén. A cikk szerint az egyik munkás a csontokról azt mondta: "van itt ám belőle rengeteg, még a háborúból. A kabátgombokat összeszedik, de a csontok senkinek sem kellenek. Elviheti!". A HM akkori közleményében azt írta: amint háborús kegyeleti főosztályuk tudomására jutott az eset, azonnal megkeresték a Budapesti Rendőr-főkapitányság főügyeletét és a kivitelezőt. Kiemelték: az ilyenkor kötelező eljárás szerint a munkálatokat azonnal meg kell állítani és haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget. "Sajnálatos módon a kivitelező vállalkozó ezeket a lépéseket elmulasztotta, ami kegyeletsértő helyzetet eredményezett" - írták.

Maruzs Roland az MTI-nek most úgy fogalmazott: az ilyen fotók közzététele etikai kérdéseket is felvet, illene azokra gondolni, akiknek hozzátartozója tűnt el Budapest ostromakor. A vizsgálatok még tartanak, a rendőrség eljárást indított az ügyben. Munkatársaik szúrópróbaszerűen is többször kimennek a helyszínre mindaddig, amíg be nem fejeződik a tér átépítése - tette hozzá. A Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) is egyeztettek, és a BKK ígérete szerint ha emberi maradványok kerülnek elő, leállítják a munkát és értesítik a rendőrséget, valamint a hadisírgondozókat.

Az alezredes elmondta, hogy a téren eddig három helyszínen kerültek elő - több emberhez tartozó - csontok. Magyarázata szerint az ostrom idején sok esetben bombatölcsérbe, több testet egymásra fektetve temették el a halottakat. Az áldozatok csontjai ekkor is összekeveredhettek, de a téren zajló korábbi építkezések idején is. Ugyanakkor furcsa, hogy a csontokon kívül semmi nem került elő, például katonai azonosító cédula, ruhafoszlány, de még egy öv, kabátgomb vagy bakancsmaradvány sem - jegyezte meg. Ezek hiányában azt sem lehet megmondani, hogy magyar vagy német katona maradványai kerültek elő, így a vizsgálatok lezárulta után vélhetően ismeretlenként lesznek eltemetve a budaörsi német-magyar katonai temetőben - mondta az alezredes.

Maruzs Roland kitért arra is, hogy második világháborús fegyverek, robbanótestek, lőszermaradványok is előkerülhetnek a Széll Kálmán téren. Ezért is kiemelten fontos, hogy ha valaki talál valamit, azonnal értesítse a rendőrséget.

Budapest ostroma a második világháború egyik leghosszabb, 102 napig tartó ostroma volt, amelyből a védők 52 napot teljes bekerítésben harcoltak végig.

A szovjet csapatok 1945. február 13-án foglalták el teljes egészében a magyar fővárost - mondta Maruzs Roland, kifejtve: az ostrom során a magyar és német katonák a Budai Várból több irányba - köztük a mai Széll Kálmán tér felé - próbáltak kitörni a szovjet gyűrűből. A folyamatos golyózáporban tömegével estek el az emberek, a korabeli feljegyzések "hullahegyekről" számoltak be - fűzte hozzá. Nem volt más lehetőség, általában civilekkel temettették el az áldozatokat, és abban a helyzetben nem nagyon nézték azt sem, ki az elhunyt.

A kitörés során elesett német és magyar katonák száma több tízezer, többségük ott lett eltemetve, ahol hősi halált halt - tette hozzá Maruzs Roland, példaként említve, hogy számos katonai sír van a budai hegyekben. Ezeket az erdészek és a turisták jól ismerik. Az ott nyugvó áldozatok maradványait szeretnék egy központi katonai parcellában méltóképpen újratemetni.

A világháborúban elesett katonák földi maradványai még sok helyen előkerülhetnek, miután gyakorlatilag az egész ország hadszíntér volt. Különösen a nagyobb ütközetek helyszínén, ahol huzamosabb ideig állt a front - így Budapest környékén vagy például Székesfehérvár térségében. A második világháború alatt 140-150 ezer szovjet, 50-60 ezer német és 40-50 ezer magyar katona eshetett el Magyarország területén - mondta Maruzs Roland.

A háborús kegyeleti osztály célja, hogy teljes körűen feltérképezze a temetőkön kívüli magyar katonai sírokat. Hosszabb távon azt tervezik, hogy valamennyi fellelt áldozatnak megadják a végtisztességet, és maradványaik közös helyen nyugodjanak - ismertette.

A háborús kegyeleti osztály vezetője elmondta, hogy a központi katonai parcellát az egyik budapesti temetőben szeretnék kialakítani.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb jogvédelmi képviselői képzés indul márciusban

A korábbiakhoz hasonlóan többek között orvosok, ápolók, védőnők, gyógyszerészek, jogászok,… Tovább olvasom