Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Tálas Péter: nem az iszlamista terrorizmus a legnagyobb baj, hanem a szélsőségesek

A szélsőséges mozgalmak jelentik a legnagyobb fenyegetést Európára - mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakember.

Breivik, a norvég tömeggyilkos ügye is azt bizonyítja, hogy nem az iszlamista terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára, hanem a szélsőséges mozgalmak - mondta az MTI-nek Tálas Péter biztonságpolitikai szakember. A megkérdezett szakértők szerint a tavalyi tömegmerénylet ellenére a norvég társadalom nyitott, toleráns maradt.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója pénteken azt mondta az MTI-nek, hogy a norvégok nagy része úgy látja, nem beszámítható ember nem hajthatta volna végre a merényleteket, így a társadalom többségének megelégedésére szolgálhat, hogy beszámíthatónak nyilvánította Breiviket a bíróság. "Szociopata, de nem őrült" - tette hozzá.

A szakértő kiemelte, a norvégok tartják magukat ahhoz, nem hagyják, hogy megváltoztassák őket a történtek.

Anders Behring Breiviket, a 2011. július 22-én végrehajtott norvégiai kettős merénylet elkövetőjét beszámíthatónak nyilvánította és a lehető legsúlyosabb büntetésre, 21 év szabadságvesztésre ítélte pénteken egy oslói bíróság.

Breivik Norvégia második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiáját okozta, amikor az oslói kormányzati negyedben és az Utoya szigetén működő ifjúsági táborban elkövetett merényleteiben 77 embert megölt, 319-et pedig megsebesített.

Az áprilisban kezdődött perben Breiviket terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolták meg.

Tálas Péter hangsúlyozta: Breivik ügye azért kulcsfontosságú, mert bizonyítja, hogy nem az iszlamista terrorizmus jelenti a legnagyobb fenyegetést Európára, hanem - a tényleges események és az áldozatok száma alapján - a szélsőséges, illetve szeparatista mozgalmak - hangsúlyozta. Breivik a szélsőjobbhoz tartozott, de egyfajta "magányos farkas" volt, ami nem túl gyakori - fejtette ki.

Véleménye szerint Breivik tette "egyszeri és kivételes" eset, több körülmény is hozzájárult ugyanis merénylettervei megvalósításához. Így például az, hogy a norvég társadalmat alapvetően nyitottság és bizalom jellemzi, valamint hogy az ország lemaradt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások utáni "biztonsági váltásról", vagyis nem érezték szükségét olyan biztonsági szigorításoknak, amelyek máshol ma már természetesnek számítanak - mutatott rá.

Tálas Péter szerint az is segítette Breiviket, hogy mivel Norvégia nem tartozott a terrorizmus által fenyegetett országok közé, a rendőrségnek nem volt tapasztalata arról, miként akadályozhatta volna meg a történteket. A merényletek után felmerül a kérdés, hogy Norvégia valóban egyszeri esetnek tekinti a történteket, vagy bevezet bizonyos biztonsági szigorításokat - tette hozzá.

Bilkei Pál kriminálpszichológus azt mondta az MTI-nek, hogy a társadalomban mindig lehetnek olyan, személyiségzavarral küzdő emberek, akik példaképüknek tekintik Breiviket, mert a történtekből azt szűrik le, hogy milyen sokat foglalkoztak vele, milyen sokat szerepelt a médiában, míg velük nem törődnek ennyit, ezért nekik is valami hasonlót kellene tenniük, hogy felhívják magukra a figyelmet. A norvégok döntő többsége persze nyilvánvalóan természetesnek veszi, hogy sosem követne el ilyen merényletet - tette hozzá.

Kiemelte, mivel minden társadalomban lehetnek személyiségzavarral küzdő emberek, nem az adott érték- és normarendszertől függ, hogy előfordulhat-e hasonló eset a jövőben. Norvégiában a normarendszer "meglehetősen kiegyensúlyozott", ezért is volt meglepő, hogy ott történtek a merényletek - emlékeztetett.

Megítélése szerint a norvégok valószínűleg elfogadják, hogy Breiviket a lehetős legsúlyosabb büntetésre, 21 évnyi szabadságvesztésre ítélték, úgy gondolhatják, megérdemelte az ítéletet. A kriminálpszichológus mindazonáltal úgy véli, az eset alapvetően nem csökkenti a társadalom biztonságérzetét, hiszen egyszeri esetről van szó.

Török Bálint, a budapesti Skandináv Ház programszervezője szerint Breivik tettével kapcsolatban a norvégoknak az jelentette a legnagyobb sokkot, hogy a merényleteket egy átlagos norvég követte el, "egy közülük", holott eleinte a bevándorlókra gyanakodtak. Az emberek azonban a történtek ellenére sem hajlandóak változtatni nyitottságukon, nem lettek bizalmatlanabbak - mondta.

Tálas Péterhez hasonlóan a Skandináv Ház programszervezője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a norvégok nagy része elégedett lehet az ítélettel, különösen Breivik beszámíthatónak nyilvánításával.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alaptőkét emelt a negyedik mobilszolgáltató

A cégbírósági adatok szerint az emelés még július elején történt. Az emelés nem készpénzben, hanem… Tovább olvasom