Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Táncrendek ékessége

A báli mulatságok szervezői régóta jól tudják: miként adhatnak rangot a vidám ünnepségeknek.

A farsangi szokások e téren sem maradtak változatlanok, útmutatónak, ötletadónak azonban kiválóan megfelelnek a hagyományok. 
A báli táncokat valamikor meghatározott sorrendben ígérték oda a hölgyek szívük választottjának, vagy az estélyen felbukkanó alkalmi partnereknek. Az ilyeténképpen osztogatott kegyet táncrendnek hívták. Ma már nem divat, de – ha van – a táncok rendje még mostanság is meghatározója egy-egy bál hangulatának. 

Az első, magyarul nyomtatott táncrendek először 1840-ben, a pesti törvényhallgató ifjúság bálján jelentek meg. A borítékba zárt, bőrre nyomott nyolclevelű könyvecske, amelyet a figyelmes rendezők ceruzával is elláttak, tartós divattá vált. Száz évig szebbnél szebb kivitelben a táncrend lett minden báli mulatság legfőbb ékessége – természetesen a hölgyek ruhakölteményei mellett. A kis ceruzával ellátott notesz formája, díszítése gyakran utalt a bál jellegére: jogászbálon például törvénykönyv, technikusbálon vonalzó volt látható a lányok táncrendjén. Ebbe az övükbe akasztható báli kellékbe azt jegyezték fel a leányok, hogy az egymás után következő táncokat melyik udvarlójuknak ígérték. 

Jaj volt annak, aki nem tartotta be a sorrendet, arról nem is beszélve, hogy emiatt másnap a két lovagnak párbajoznia illett egymással. Az elsőbálozó lány táncrendjébe feliratkozó fiatalurak egyike – ideális esetben – már a kisasszony jegyese lehetett a következő esztendőben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A magyar szakembereket fizetik a legjobban Kelet-Európában

Nálunk honorálják a legjobban a szakembereket Közép- és Kelet-Európa országai között - derül ki a… Tovább olvasom