Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Tavaszi fáradság

Idegesek, ingerlékenyek, fáradtak vagyunk. Ez vajon a tavaszi fáradság jele, kimerült a szervezet vitaminkészlete.

Idegesek, ingerlékenyek, fáradtak vagyunk. Ez vajon a tavaszi fáradság jele, kimerült a szervezet vitaminkészlete, vagy túlhajszolt életmód következménye? Tél végén a természet minden rezdülésének (hosszabb nappalok, csicsergő madarak) örülünk, sok embernek a szervezete azonban a megújulás helyett inkább a le-és kimerültség jeleit mutatja. A XXI. században is előfordulhat még vitamin és az ásványi anyagok hiányában kialakuló tavaszi fáradság?

A múlt
Amikor az emberek először találkoztak a vitamin hatásával, számukra ismeretlen fogalom volt. Bizonyos betegségek kialakulását megfigyelések révén különböző dolgokkal hozták összefüggésbe.

Egy tudós az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején egereken végzett kísérletei alapján a következőket tapasztalta: „Egyetlen állat sem élhet meg olyan keveréken, amely tisztán proteint, zsiradékot és szénhidrátot tartalmaz, sőt még akkor sem boldogul, ha a szükséges szervetlen anyagokat gondosan pótoljuk". Tehát az addig létfontosságú tápanyagokon kívül léteznie kell más vegyületeknek is, amelyek ugyanolyan fontosak, mint az eddig ismertek. Csak akkor még nem tudták, hogy mi vagy mik azok. Már ismerték az angolkór és a skorbut súlyos következményeit, de ismeretlenek voltak a betegségek kiváltó okai, a vitaminok.

A jelen
Köztudott, hogy a táplálkozás fontos szerepet játszik vitaminszükségletünk kielégítésében. A vitaminok leegyszerűsített hatásmechanizmusának lényege, hogy az emésztőcsatornából felszívódnak és bekapcsolódnak a szervezet különböző életfolyamataiba. Mikor beszélünk optimális vitaminbevitelről? Akkor, ha a fogyasztás kielégíti a szervezet szükségletét, vagyis a többletbevitel már nem javítja a különböző funkciókat, nem növeli az ellenálló képességet.

Avitaminózisnak nevezzük azt az állapotot, amelyben a szervezet teljesen nélkülözi egy vagy több vitamin jelenlétét. Ma avitaminózissal ritkán találkozunk. Ilyen avitaminózis volt régen a hajósok réme a skorbut.

Gyakrabban fordul elő hypovitaminózis, amely a nem megfelelő vitaminellátottságra utal. Az esetek többségében ez azért fordulhat elő, mert nem figyelünk a különböző állapotváltozások (pl.: terhesség, betegségek, megváltozott életkörülmények, intenzív sportolás stb.) következtében kialakuló megnövekedett szükségletre, vagy ugyan energiában eleget, sőt sokszor többet eszünk a kelleténél, de például a szénhidrátbevitelen belül a túlzott mennyiségű: kristálycukor, üdítők, édességek miatt több B1 vitaminra lenne szükség. Ezt azonban a felsorolt ételek, élelmiszerek nem tartalmazzák.


 A vitaminok mellett szervezetünkben szintén kis mennyiségben előforduló, energiát nem szolgáltató, ugyanakkor nélkülözhetetlen anyagok a makro- és mikroelemek. Hiányuk esetén számtalan tünetet fedezhetünk fel a fáradékonyságtól a szexuális zavarokig. Sokszor eszünkbe sem jut, hogy ezek a milligrammnyi mennyiségben előforduló elemek ilyen fontos szerepet játszanak. A makroelemek csoportjába tartozik a Na, K, Ca, Mg, P. A mikroelemekhez soroljuk a vasat, a cinket, a mangánt, a rezet, krómot, szelént, jódot.

A fáradékonyság sokféle betegség, hiányállapot tünete lehet. Előfordulhat, hogy egyik kiváltó tényezője a vashiányos táplálkozás, de a C-vitamin és a cink lehetséges hiánya is hozzájárulhat kialakulásához. A vas részt vesz az oxigénszállításban és
-tárolásban, javítja a testi erőnlétet, valamint fokozza az immunitást. Hiányában gyengülhet az ellenálló képesség. Vasban bővelkedő élelmiszerek például: máj, sovány húsok, száraz-bab, lencse, paraj, sóska, mák. Ha egyidejűleg C-vitamint is tartalmaz az étkezés, az nagymértékben javítja a vasfelszívódást.

A megfelelően összeállított étrenddel (amibe a gondos nyersanyag válogatáson át a megfelelő konyhatechnika is beletartozik) az életfontosságú vitaminok és ásványi anyagok bevitele fedezhető. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy télen kevesebb napsütés ér bennünket (ami bizonyos vitaminok képződéséhez szükséges), erre az évszakra jellemző a gyakoribb megfázás és az influenza. A zöldségek és gyümölcsök a tárolás során vitamintartalmukból veszítenek. Mindezek együttesen okozhatják, hogy a többi, nem táplálkozási eredetű tényezővel együtt sokan panaszkodnak tavasszal fáradékonyságra.

Az egész évben felhasznált vitaminforrások (savanyú káposzta, fekete retek, narancs, grape fruit, kivi, banán, hús, teljeskiörlésű gabonafélék stb.) és a megváltozott szükséglet esetén alkalmazott táplálékkiegészítők segítségével ma már elkerülhető az a fajta fáradság és levertség érzés, ami a korábbi évtizedekben a nem kellő táplálkozás következménye is volt. A snidling, póréhagyma, újhagyma, egy-két karika paradicsom, retek tavasszal színesítheti az étlapot, tavaszias ízeket adva az ételeknek. Nem a kilószámra vásárolt primőrökkel előzhető meg a tavaszi fáradság, hanem az egész évben gondosan összeállított étlappal, és természetesen szervezetünk karbantartásával.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az érelmeszesedés megállítható!

Az érelmeszesedés kis zsírcsíkok lerakódásával kezdődik az érfalban. Minél betegebb, annál kevesebb… Tovább olvasom