Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Telítetlen zsírsavak és a mangalica

A húsvéti ételek jelképes tartalommal bírnak, a gond csak az, hogy egyáltalán nem jelképes mennyiséget fogyaszt belőlük az ember, hanem éppen annyit, mint a minden jelképiség nélküliekből. Bár túlvagyunk a húsvéton, de még mindig akad az ünnepi ételekből a hűtőben-kamrában. Nem mindegy, milyen ütemben fogyasztjuk el – hívja föl a figyelmet a táplálkozástudományi szakember.
A húsvéti csemegékkel húsvét után is vigyázni kell Illusztráció: Kisalföld-archívum
A szívkoszorúér-meszesedésért és a szívinfarktusért nagymértékben felelős koleszterinből naponta 200-250 milligramm fogyasztása megengedhető. Tízdekányi zsírosabb sonkában mintegy 100 milligramm, egyetlen tojásban pedig 180 milligramm koleszterin van, tehát már ezzel a kis mennyiséggel is túllépte az ember az egészségre ártalmatlan mennyiséget – mondja Losoncz Tímea, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) dietetikusa.

Fából vaskarika

Tavaszi megbetegedések

Ha valaki magas vérnyomással vagy epebetegséggel küzd, különösen nagy veszélyt jelent számára a húsvét. Nem kell teljesen nélkülözni a sonkát-tojást, de ha szendvics-alkotóelemként fogyasztjuk őket, például félbarna kenyéren, nem következhet be baj. A húsvéti túlevéseket egyébként gyakran követi náthaszerű megbetegedés.

Nem csoda: a szervezet legyöngül a bejuttatott, fölös mennyiségű és nem igazán egészséges élelmiszerek káros hatásainak leküzdése során, s a kórokozóknak nagyobb az esélyük. Így azután előfordul: valaki nemcsak alapos gyomorrontásra tesz szert húsvétkor, hanem rögtön náthára is. 
Tojásból annak ellenére nem célszerű túllépni az említettet, hogy az utóbbi időkben „rehabilitálták" ezt az ételt – szemben a még korábbi idők teljes tiltásával –, mert kimutatták, hogy a tojásban található koleszterin bizonyos fajtája „jó koleszterin", megakadályozza a kevésbé jó koleszterin lerakódását az érfalakon. E védő hatású „jókoleszterin-mennyiség" azonban messze nem akkora, hogy megérné bevinni vele együtt a szervezetbe a rengeteg „rossz koleszterint" is.

S hogy sonkából létezik-e koleszterinszegény? Nem létezik, mi több, ez fából vaskarika, annak ellenére, hogy a mangalicasertés húsát olykor koleszterinszegényként reklámozzák. Kicsit ugyan kevesebb benne a koleszterin, mint a „közönséges" sertésében, de ez nem számottevő. Pozitívum viszont: telítetlenzsírsav-tartalma egy- másfélszer több a többi sertés sonkájához képest. Ez azonban – mutat rá a táplálkozástudományi szakember – nem jelenti azt, hogy másfélszer annyit lehet egészségünk veszélyeztetése nélkül mangalicasonkából fogyasztani, mint a szokványos sertéséből.

Nem egészségbarát

A sonka gyakran füstölt, és a füstölés sem kiemelten egészségbarát, mint tartósítási technika. Ugyanez a különböző, E-jelzésű adalékanyagokkal dúsított páclevekről is elmondható – persze, ezek az E-adalékanyagok sosem lépik túl a megengedett mennyiségeket. Sokszor bárány- vagy birkahúst fogyasztanak húsvétkor – ez táplálkozástanilag a sovány sertéshúshoz hasonlítható.

Vitamindús torma

A húsvéti konyha lényeges alkotóeleme a kalács is. Miután fehér lisztből készült, nélkülözi a szükséges rosttartalmat. Márpedig rostokra szükségünk van: a rostok meg tudják kötni és magukkal tudják vinni a lerakódásra kész koleszterint, és az emésztésben is jótékony szerepet töltenek be. A torma kimondottan egészséges: jelentős a vitamin- s ásványianyag-tartalma, mindez azonban a földolgozás során csökkenhet. És például a tejszínes torma szintén hozzájárul a zsírbevitelhez, miközben nem tudatosodik bennünk, hogy zsírt eszünk.

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűz

a Kolostor-

hegyen

Tűz pusztított Sopronban a hétvégén. Szombaton késő este a Kolostor-hegyen csaptak fel a lángok és… Tovább olvasom