Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Temesi Ferenc, a Por szerzője hatvan éves

November 30-án ünnepli 60. születésnapját Temesi Ferenc József Attila-díjas író, műfordító.
Szegeden született, ahogy egy önéletrajzában írja, gyerekkorában hadvezérnek készült, majd festeni próbált, végül az írás mellett döntött. Kiváló nyelvérzékének köszönhetően könnyedén megtanult oroszul, németül, franciául és angolul is. A gimnáziumi tanulmányi versenyeken elért eredményei miatt felvételi nélkül került be a szegedi egyetem magyar-angol szakára, ahol 1974-ben szerzett diplomát. Huszonhárom évesen súlyos autóbalesetet szenvedett, vele utazó szerelme meg is halt. A tragédia következménye sikertelen öngyilkossági kísérlet, majd a Szegedről, az emlékek elől való menekülés volt. Budapesten előbb az Egyetemi Könyvtárban talált munkát, majd a Fiatal Művészek Klubjának művészeti vezetője lett.

1975-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott, ettől kezdve szabadúszó író, műfordító. Első könyve, a játékos, ironikus, a hagyományos elbeszélés megszüntetésére irányuló írásokat tartalmazó Látom, nekem kell lemennem című novelláskötet 1977-ben jelent meg, s kedvező kritikákat kapott. Az ezt követő időszak az érlelődés korszaka volt Temesi életében, első regénye formálódott benne. Közben 1983-ban részt vett a One World Poetry költészeti világfesztiválon Amszterdamban, s hosszabb-rövidebb utazásokat tett az európai országokban.

Több mint három évnyi folyamatos írás után 1986-87-ben megjelent első, s mindmáig talán legolvasottabb, legsikeresebb regénye, a Por első és második kötete. A mű "a szótár- és lexikonformával való játék" keretében íródott realista önéletrajzi fogantatású családregény, a hagyományos módon megírt történeteket az író szótár formában szerkesztette meg. A Porral kezdődő regényciklus második darabja az 1993-as Híd volt, amelynek cselekménye "a tarot és a kínai pálcikás jövőmondás köré szerveződött", a ciklus harmadik darabjában, az 1996-os Pest címűben a kínai harcművészet 36 titkos hadicsele adja a mű szervező erejét.

A nem hagyományos forma keretein belül megvalósuló történetmesélés több regényében is visszatért: a Királyáldozatban egy rendhagyó szerelemről mesél a sakkjátszma lépései szerint, a Kölcsön idő lapjain egy képzeletbeli folyóirat számaiból, folytatásos cikkeiből bontakozik ki a regény bonyolult szövedéke. A regények mellett esszéi, elbeszélései, műfordításai is megjelentek, írt drámát, s ő volt A rózsa vére című film egyik forgatókönyvírója is.

1988-ban hosszabb utazást tett Kínában, ebben az évben ösztöndíjasként részt vett az Iowai Írói Program munkájában, 1991-ben előadásokat tartott Mexikóban, a VI. Nemzetközi Írói Szimpozionon. 1977-től a Művészeti Alap, 1984-től a Magyar Írószövetség, 1987-től a magyar PEN Club, 2004-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Munkásságáért több elismerést is kapott, 1988-ban József Attila-, A Jövő Irodalmáért-, 1992-ben Nagy Lajos-, 2002-ben Pro Literatura-, 2007-ben Szépirodalmi Figyelő-díjat. Híd című regénye 1993-ban az év könyve lett. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kovács László Mesterházyt támogatja

Kovács László volt MSZP-pártelnök támogatja, hogy Mesterházy Attila legyen a párt… Tovább olvasom