Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Tévésüllyesztő

A közismert színpadi eltüntető szerkezet a televíziós csatornákon is működésbe lépett. Egyetlen példa: a közszeretetnek örvendő „Boros úr” kívánságműsora, a sorozat több századik adása után szó nélkül eltűnt az egyik kereskedelmi tévé képernyőjéről. Miért? Megbetegedett netán szegény? Akár a szerkesztőség, akár a műsorvezető valami okból szerződést bontott? Ugyan miért? Rág a kíváncsiság. Csak nem azért, mert valakiknek nem tetszett az a meghitt hang, amellyel kedvenc verseiből a közönség által kért dalok szünetében, felolvasott. Vagy éppen az lett volna az oka eltűnésének, hogy olyan ügyesen kerülte mindig a politikai táborokhoz való csatlakozást, s az efféle pártatlanság mégiscsak disszonáns a napjainkban kibontakozó, csörömpölő választási csatazajban? Az ember csak találgathat. Ám nem ő az egyetlen tévés személyiség, akit talonba raktak. Hová lettek? Miért nem kap az a jámbor televíziónéző az efféle változásokra magyarázatot? Sajnos jellemző ez a süllyesztős megoldás. Kivétel jóformán nincs. Sőt, nemcsak a médiaszemélyiségek sorsát jellemzi, de a hírekét is. Ha megjelenik valahol egy fals információ, az esetben, ha az érintett nem ragaszkodik a cáfolatához, senkinek sem jut eszébe bocsánatot kérni és helyreigazítani a tévedést. Mi lehet ennek az oka? Szerintem az, hogy az „alfák” lenéznek bennünket, állampolgárokat. Azt hiszik, hogy nincs emlékezőtehetségünk, vagyis hogy a néző egyszerű honpolgár, az „utca embere” csak afféle béta- vagy gamma-ember. Ha valakinek nem ugrik be, segítek: Huxley „Szép új világ”-jából ragadtam ki a demokráciához méltatlan rangsorolást.

Fekete János, Győr
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tervez tavaszi kirándulást?

Tovább olvasom