Délmagyar logó

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 26°C Még több cikk.

Titkos felvétel a Thaiföldön bujkáló magyar bűnözőkről

A hvg.hu birtokába került a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik, a titkosítás alól már feloldott lehallgatási jegyzőkönyve. A szövegben egy rendőr százados egyeztet egy Thaiföldön bujkáló körözött bűnözővel.
Mindez megerősíti azt a sajtóhírt, hogy csaknem ezer magyar bűnöző keres és talál menedéket a távol-keleti országban. És a hazai rendőrség is tud róluk.

Csaknem ezer magyar köztörvényes bűnöző választotta a börtön helyett a thaiföldi üdülőparadicsomot - írja a Napi Gazdaság. A lap szerint sokan az ázsiai országban várják meg az elévülési idő leteltét, míg mások végleg letelepednek. Thaiföld azért is ideális hely a körözött bűnözők számára, mert nincs kiadatási egyezménye Magyarországgal, és fillérekből meg lehet élni.

Mindezt alátámasztja az a hvg.hu birtokába került lehallgatási jegyzőkönyv, amelyet a titkosítás alól feloldva a jelenleg tárgyalási szakban lévő diósdi kettős leszámolás büntetőperében használtak fel. A szövegben – amelyből most csak részleteket közlünk – egy rendőr százados egyeztet a 2005-ben Thaiföldön bujkáló, körözött bűnözővel, aki egyébként azóta már hazatért, és le is tartóztatták. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által készített felvétel egyben azt is bizonyítja, hogy egyes esetekben a rendőrség nemcsak tudja, hogy hol tartózkodik egy bűnöző, de – ha érdekei úgy kívánják – baráti hangvételű egyeztetéseket is folytat vele. Esetünkben a bűnözővel arról tárgyalnak, hogy hazatérve miként és miről tanúskodik majd. A kommunikáció nyelve olykor nem nélkülözi a trágár kifejezéseket, amelyeket a társalgás bensőségességének érzékeltetése érdekében nem húztunk ki a szövegből. A teljes szöveget pénteken hozzuk nyilvánosságra!

Kivonat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 227/24/95/2006. számú irata 1. számú mellékletén szereplő hanganyagokból:

2005. 11. 30. 16:47

Hívó: (Rendőr – a szerk.)

Hívott: (Bűnöző – a szerk.)

Közlemény: 01-144/1

Rendőr: Most jó.

Bűnöző: Igen?

R.: Halló, szia Karcsi, …… Béla vagyok.

B.: Szia Béla, mondd!

R: Nem zavarlak?

B.: Nem. Aludtam.

R.: Jaj, bocsi! Mennyi az idő nálad?

B.: Semmi gond. Itt hajnal három óra körül lehet körülbelül.

R.: Ó, bazd meg! Bazd meg! Eltájoltam magam…

B.: De nyugodtan, most fönt vagyok.

R.: Nincsen semmi, csak rád akartam csörögni, hogy minden rendben van-e.

B.: Nem gond. Örülök, hogy rám csörögtél, mert megnyugtató. Idáig velem minden rendben, Szilvivel meg annyi van, amennyi… hívott, hogy a V. Z. mindenféleképpen akar velem beszélni. Nekem is küldött sms-t, hogy nagyon fontos, de nem meri leírni. Nem tudom, hogy mit akar.

R.: Na figyelj! A következő a helyzet. Amikor, ugye ott Ráckevén találkoztam vele, akkor nem tudtam, hogy hányadán állok vele, úgyhogy közöltem, hogy biztos, hogy téged ebben nagyon le fognak csukni, meg éveket fogsz ülni. Nem tudom, hogy áll a történethez hozzá, higgye azt. Most azt kell hinnie, hogy ti ebből baromi sokat fogtok kapni.

B.: A másik, amit tudnod kell, hogy megbeszéltem itt a barátommal, hogy a thai telefonom, meg a laptopom, az üzemelni fog. Föl nem veszi a telefont, de ha sms-ezik valaki, akkor válaszol rá, minden nap föllép a netre, hogy az itteni magyarok lássák, itt vagyok.

R.: Az teljesen jó, az teljesen jó megoldás, Karcsi. Ez nagyon jó ötlet. Egy hónapon belül úgyis rá fognak jönni az emberek, hogy nem vagy ott. Mert, hogy nem látnak.

B.: Nem valószínű, hogy rá fognak jönni, mert én egyébként sem vagyok itt egy olyan mozgósféle, mert én csak az edzőterembe járok el.

R.: Gyúrsz? Jössz, csezd meg, nem ismerlek meg, mert jön egy kétajtós szekrény.

B.: Nem.

R.: Akkor jól van. Hát kell is tartani a kondíciódat, vazzeg.

B.: Igyekszem, mert lesz bőven, aki a véremből akar inni.

R.: Hát igen, igen. Elég sokan. Meg gondolom, mondta az asszony, hogy a K. L.-től a család mit kapott.

B.: Ezt az apukám mondta, és elmondom, hogy volt. Tudni kell, hogy az apukámnak a bátyja a K. mellett lakik Százhalombattán. De az apukám nincs jóban a bátyjával, évek óta nem beszélnek, viszont jóban van a nővérével, aki szintén olyan 70 és 80 év között van. A nővérének mondta a K. L., hogy őneki nagyon jó forrása van, és azt üzenik nekem, hogyha haza merek jönni, akkor le fogják vágni a fejemet

R.: Na de ki lehet ez a forrás?

B.: Azt tudni kell, hogy a K. L., a B. V., a D., a C. A… van egy komoly ügyük, egy pénzhamisítási ügy.

R.: Valamit hallottam, de nem tudtam, hogy kik vannak benne. Volt műhelyük, minden?

B.: … a Dindának evégett volt az, hogy a C. eltette láb alól. Mert valahonnan, és én csak részleteket tudok, elloptak egy nagy mennyiségű pénzpapírt. Azt a mai napig őrzik valahol. Erről csak annyit tudok, hogy egyszer találkoztam ezzel az emberrel, a C. elvitt hozzá, ez egy Tomi nevezetű ember és Győrben lakik. Van egy taxisofőrje, akivel jár, és C. is csak úgy tudta elérni mindig, hogy felhívta ezt a taxisofőrt, és akkor két-három nap múlva felhívta ez a Tomi.

R.: Ühüm.

B.: Annyit tudok még a Tomiról, hogy nemrég volt egy szívinfarktusa. És ő elég komolyan benne volt abban a gárdában, amikor annak idején a P. Gy., a C… a T. Pisti, a D., tehát abban az időben volt egy komoly brigád.

R.: És ezek mind benne voltak ebbe a pénzpapír ellopásba, meg volt ezeknek műhelyük is? És nyomták is?

B.: Ebből egy komoly ügy volt! Mert ők nyomták is, csinálták is, és meg is buktak vele. Be volt csukva a B. V.-től kezdve mindenki, a K. is, a C., meg mindegyik.

R.: És akkor tűnt el, gondolom, a D.

B.: … hatalmas mennyiségű pénzpapír, amit elrabolt, úgy mint egy pénzszállítót.

R.: Azt is fegyverrel rabolták el?

B.: Tudomásom szerint igen, de ez már nagyon ködös nekem, mert ezt régebben mesélte C., nagyon régen. Az biztos, hogy ez a Tomi gyerek őrzi a mai napig a pénzpapírt. A Józsi az tudja is, hogy hol, valami dokkban. Ott Győr környékén béreltek valami raktárhelyiséget, ott őrizték. Ez így volt, száz százalék. A mai napig tárgyalásra járnak. A kisebbik K. és az apukája volt benne a pénzhamisítási ügyben a C.-vel.

Szoktam vele találkozni az edzőteremben

R.: Világos, világos. És ki van fölöttük? Mert önmagukban nem biztos, hogy meg tudják csinálni. Mert ez azért elég nagy buli.

B.: Nem, ők csak valakitől hallották.

R.: Amit mondtál, az alapján nem úgy tűnik. Vagy lehet, hogy egy figyelmeztetés, lehet, hogy a K. jóindulatból…

B.: Mindenki meg akarja akadályozni, hogy hazamenjek. Mert így is beszéltem azzal az emberrel, akit annak idején megbíztak azzal, hogy 10 millió forintért engem, meg Józsit intézzen el. Annyit tudok, hogy ez egy Attila nevezetű srác, és a K.-éknak valami embere volt annak idején, és emberölésért bujkál itt.

R.: Ez mennyi idős?

B.: Ez olyan 35 év körüli, magas és nagyon szikár. Thaiboxos. Itt is thaiboxolni jár. Szoktam vele találkozni az edzőteremben. Az elmondása szerint a K.-éknak a testvére ezt mondta, cigánygyerek egyébként.

R.: És ki adta a megbízást?

B.: C. A. Amikor még együtt volt a D.-vel. Miki beszélt a C.-vel és C. küldött még állítólag két embert a Mikin kívül, azt én nem tudom, hogy kicsodát, és végül is ő kapta a megbízást. A megbízást a Miki fújta le, a K. Miki annak idején.

R.: Mér fújta le?

B.: Azért, mert nem találtak meg minket. Mert ugye, amikor mi összevesztünk a D.-vel, akkor fölmentünk Bangkokba az egyik barátunkhoz. Mi két hónapig Bangkokban voltunk.

R.: De akkor a Miki is tudott a megbízásról. Neki is szüksége volt arra, hogy ti holtak legyetek?

B.: Így van, így van, így van. Ő is kerestetett minket ezzel a gyerekkel. Mert most leültem vele beszélni.

R.: Aha. Most meg már nem élt a megbízás, most már nyugodtan mondhatta a dolgokat.

B.: Meg nekem itt olyan barátaim vannak, ezek a Tourist Securitys, akik eléggé, ilyen nagyrangú emberek. Eléggé gazdagok, meg minden, ők segítenek nekem. És ők mondták, hogy üljek le vele beszélni.

R.: Aha.

B.: Akkor leültem ezzel az Attila gyerekkel beszélni. De halál normális volt, barátkozós volt és elmondta, hogy az az utasítás, hogy mindenáron itt kell tartani engem.

R: Tehát most nem mernek így hozzád nyúlni, mert tartanak attól, ha neked valami bajod lesz, akkor azonnal tudjuk, hogy ki volt a hunyó.

B.: Valószínűleg. Ez az egyik. A másik meg ehet, hogy fölmérték azt, hogy nem is nagyon tudnának hozzám nyúlni, mert most ennek a srácnak a lakásában lakom. Ez egy ilyen őrzött hely, tudod, kapuőrség van, meg a liftnél őrség.

R.: Meg ha nem is nagyon mozogsz, akkor nincs is hol hozzád nyúljanak.

B.: Így van, így van. Nem is nagyon tudnak. Csak fényes nappal mozgok ki, itt meg fényes nappal nagy nyüzsgés van az utcán. Meg itt aztán tényleg minden második ember rendőr… nincs olyan, hogy nem használják a fegyverüket, ha valami olyan van, akkor úgy lelövik, mint a sicc… utána nem kérdezik meg tőle, hogy miért lőtt. Úgy gondolta, és kész.

R.: Hát végül is, végül is.

B.: Hát mert otthon, hogyha rád fognak egy fegyvert, és te lelövöd az embert, akkor még azért derekasan kell magyarázkodni…

R.: Egy fél évig biztosan magyarázom.

B.: Igazából itt bajom nem nagyon lehet, én úgy gondolom. Jó, hát mindenkit meg lehet ölni, mert hát Kenedyt is megölték.

R.: Semmi sem lehetetlen, csak megfelelő embert kell hozzá találni.

B.: Így van. De ez a gyerek ez volt vele megbízva…

R.: És ki adta volna neki a 10 milliót? A Miki?

B.: A C. A. adta volna neki és a D. M.-vel 5-5 millió forintot kaptak volna. És a C. küldött még állítólag két embert. Rajta kívül. De neveket nem volt hajlandó mondani. Megmondom őszintén, az ő nevét sem tudtam kinyomozni. Van egy telefonszámom, egy helyi szám, de ez itt semmit sem ér, mer ez itt olyan, hogy bemész a közértbe, és mindenki vesz. Marhára nem tartják nyilván.

R.: Jó, ezzel semmi gond, nem kell ezzel foglalkoznod. Ha hazajössz, akkor nekik már úgyis tárgytalan lesz a munkájuk.

B.: Nem hiszem, hogy bajom lesz. Gondolom, mondta már a Szilvi, hogy ki van fizetve a repülőjegyem, 5-én indulok innen 12.50-kor és 6-án 5 óra 30-ra érek szerintem haza.

R.: Jó, jó, jó, jó. Ott fogunk várni.

B.: Én mindenféleképpen tartom a szavam, ahogy megbeszéltük, én akármi törik-szakad, vallomást teszek, elmondok mindent. Ami eszembe jutott idáig, leírtam. Tehát… előtte nem ártana, ha megbeszélnénk…

R.: Jó, mindenképpen. Úgyis nem a vallomással fogjuk kezdeni, hanem…

B.: … hogy mi az, amit el kell mondani, és mi, az, amit nem jó, ha elmondok.

R.: Jó ez teljesen tiszta sor, úgysem a vallomással fogunk kezdeni, hanem ügyvéd úr is, Szilvi is itt lesz. Azzal fogunk kezdeni, hogy a Tanúvédelmi Szolgálat az majd ad neked egy tájékoztatást, hogy miről szól ez a dolog.

(....)

R.: Jól van, jól van. Próbáljál megnyugodni! Jó? Én lassan lemerülök, ezért kezdek búcsúzkodni, mert akarok megszakadni itt a vonalból.

B.: Oké, oké, oké, köszönöm, hogy hívtál!

R.: Na, vigyázzál magadra, Karcsi, jó? Bármi van, azonnal csörgessél meg, aztán én is föl foglak még hívni a hétvége előtt biztos.

B.: Rendbe, rendbe, rendbe. Köszönöm szépen, hogy hívtál. Szia.

R.: Vigyázz magadra! Szia.

B.: Köszi, szia.

Olvasóink írták

  • 3. hiszi-piszi 2008. július 27. 18:28
    „Akár hihető is lehet vagy nem ?!?!”
  • 2. 4 2008. július 10. 15:29
    „Most már értem, mitöl is megy olyan jól egy-két magasbeosztású rendőrnek.
    És ezek akarják a korrupciót felszámolni ?
    És még meg is magyaráznák, hogy ez igen is legális.Hánynom kell tőlük”
  • 1. rvil 2008. július 10. 15:15
    „hát ez nagyon jó...Akinek van pénze külföldre szökni az egyből jófiú lesz és haver szinten társalog az itthoni zsarukkal?eszemmegálll”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A közös képviselő nem adhatja ki a személyes adatokat

A társasház közös képviselőjének nincs joga ahhoz, hogy a tulajdonosok személyes adatait kiadja a… Tovább olvasom