Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Tíz-tizenöt milliárdba kerülhet a magyar EU-elnökség

Tíz-tizenöt milliárd forintba kerülhet a 2011-es magyar EU-elnökség, amelynek lebonyolításához több mint ezer emberre lesz szükség a közigazgatásban - mondta Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára és Szetey Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi államtitkára.
Az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának budapesti ülésén Iván Gábor hangsúlyozta: egy uniós elnökség a korábbi tapasztalatok szerint átlagosan 70-80 millió euróba kerül, a szükséges pénzt az adott tagállam és az EU közösen biztosítja. A feladatok között szerepel majd a politikai irányítás, az uniós intézményekkel való együttműködés, és az EU képviselete a világban - tette hozzá a szakállamtitkár. Az elnökség idején 250 munkacsoport működik majd - mondta Iván Gábor.

Várhatóan a magyar elnökség idejére esik a következő EU-költségvetés kérdése, az unió további bővítése, valamint a lisszaboni stratégia tíz évének vizsgálata. A felkészülésre a kormány különbizottságot hoz létre, emellett egy szakértői egyeztető fórum is alakul - hangzott el.

Iván Gábor hangsúlyozta, hogy Magyarország az átlagos két évnél hamarabb elkezdi a felkészülést: 2007 augusztus végéig előterjesztés születik arról, milyen szakemberekre lesz szükség, december végéig pedig elkészülnek a képzési tervek. A stratégiai irányok kidolgozása jövőre kezdődik, 2009 elején pedig meglesz a részletes feladatterv és véglegesítik az intézményrendszert. A szakállamtitkár elmondta: szeretnék elérni, hogy a tartalmi kérdésekben ötpárti egyetértés legyen.

Szetey Gábor hangsúlyozta, hogy a szakmai, tartalmi kérdéseket a Külügyminisztérium, a humánerőforrással kapcsolatos feladatok a Miniszterelnöki Hivatal végzi majd. A személyügyi államtitkár kifejtette arra, hogy az 1000-1200 szakembert egységes, transzparens elvek alapján szeretnék kiválasztani, első körben a közigazgatás területéről keresnek munkatársakat, de "külsősök" is szerepet kapnak majd.

A munkatársak kiválasztásánál a megfelelő nyelvtudás hiánya ad leginkább aggodalomra okot. A szelekció alapját a nyelvtudás mellett a szakmai felkészültség, valamint a vezetői- és tárgyalási készségek adják majd.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Valószínűleg ősszel kerül a mozikba a Tüskevár

Előreláthatólag ősszel láthatja a közönség a Fekete István regényéből készült mozifilmet, a… Tovább olvasom