Rendkívüli kamatvágás történt hétfőn: a monetáris tanács rendes ülést tartott, eredetileg nem tervezték, hogy lentebb viszik az alapkamatot, de végül kamatdöntő üléssé alakult a hétfői. A döntés rendkívüliségét mutatja az is, hogy két hete, amikor 11,5-ről 11 százalékra mérsékelték a mutatót, még nem számoltak a mostani kamatvágással - magyarázta a helyzetet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Simor András szerint az alapkamatot korábban is csökkenthették volna már, ha csak az inflációt veszik ehhez figyelembe. A jegybank azonban elsősorban a pénzügyi stabilitást tartja szem előtt, és ennek megfelelően dönt. A hétfői, 50 bázispontos mérsékléshez hozzájárult, hogy megszavazta a parlament a 2009-es költségvetés főszámait, valamint elfogadták a plafontörvényt, amelynek jelentőségét nem szabad lebecsülni csak azért, mert egyszerű többséggel ment át. Ez a két döntés valamelyest javította a magyar gazdaság kockázati megítélését - tette hozzá az MNB elnöke.

Simor András a nemzetközi tényezők között említette azt, hogy az európai jegybankok még múlt héten jelentős kamatvágásokról döntöttek, a reálgazdasági teljesítmény és az inflációs adatok alapján.

A jegybank elnöke megismételte: tisztában vannak azzal, hogy a magas kamatszint fájdalmas a gazdaságnak, de a stabilitás érdekében most erre van szükség. A Monetáris Tanács hétfői ülésén nem foglalt állást azzal kapcsolatban, várható-e újabb kamatcsökkentés, és ha igen, mikor. Simor András sem kívánt találgatni, annyit mondott, hogy továbbra is figyelik a piacokat, és ha csökken a stabilitási kockázat, akkor lépni fognak.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanács december 22-én ülésezik legközelebb.

Itthon október 22-én 8,5-ről 11,50 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, majd november 25-én 11 százalékra mérsékelték.