Délmagyar logó

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 10°C | 20°C

Tízből egy magyar hisz egy élhetőbb világban

A személyes félelmek sorában a családban bekövetkező súlyos betegségek, halál és sérülések miatti aggodalmak a legjellemzőbbek, míg az emberiség jövőjét illetően a terrorizmustól és háborútól tartanak legtöbben világszerte.
Az emberek meglehetősen sok időt töltenek azzal, hogy azon aggódnak, mi minden történhet velük a közeli, vagy éppen távoli jövőben. A GfK Custom Research 2007 őszén végzett kutatásának eredményei szerint a megkérdezettek harmada a családi körben bekövetkező haláltól, súlyos betegségektől és illetve sérülésektől tart leginkább. Talán nem meglepő, hogy főként az idősebb korosztály az, mely gondolatban többet foglalkozik a halál és a betegségek kérdésével.

Tízből ketten semmitől nem félnek

A jó egészség megőrzését illető félelmeken túl minden tizedik válaszadó fejezte ki aggodalmát állásának elvesztése, vagy más pénzügyi nehézségek miatt bekövetkező anyagi válság miatt. A megkérdezettek 7 százaléka aggódik úgy általában élete alakulása, 6 százalékuk a gyerekekkel, szülőkkel való kapcsolatban felmerülő problémák miatt. A válaszadók öt százaléka fél attól, hogy esetleg bűncselekmény áldozatává válik és nagyjából ugyanekkora azoknak az aránya, akik munkahelyi problémák (például: főnökkel, kollégákkal, határidőkkel, feladatokkal) miatt aggódnak. A megkérdezettek négy százaléka fél a házastárssal, illetve partnerrel való esetleges szakítástól.
Összességében az eredmények meglepőek, hiszen a megkérdezettek 23 százalékának saját bevallása szerint semmiféle félelmei nincsenek. Nyugat-Európában ez az arány 20 százalék, Közép- és Kelet-Európában 15 százalék.

Hazánkban a legtöbben (23 százalék) szintén a családban esetlegesen bekövetkező halálesettől, súlyos betegségtől, illetve sérüléstől tartanak; tízből két honfitársunknak nincsenek semmiféle félelmei; a megkérdezettek egyötöde említette, hogy őt egy veszteséges befektetés, vagy a munkahely elvesztése miatt fellépő anyagi válság eshetősége aggasztja.

Az emberiség jövője: a többség a terrorizmustól és háborúktól tart

Az egyéni félelmek mellett az emberiség és a globális társadalom jövője miatti aggodalmak is felfedezhetők. A megkérdezettek harmada adott hangot a terrorizmustól, illetve egy esetleges háborútól való félelmének – a legtöbb országban az előbbi a hangsúlyosabb. Nyugat-Európában a spanyolok (47 százalék) és franciák (38 százalék) félnek e lehetőségtől leginkább; Kelet- és Közép-Európában e kérdés különösen Oroszországban (41 százalék) és Lengyelországban (37 százalék) vált ki komoly aggodalmakat. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a terrorizmustól és háborútól csupán a megkérdezettek 14, illetve 11 százaléka tart.
A globális felmelegedés és egyéb környezeti károk kérdése a válaszadók 14 százalékát foglalkoztatja, bár e témában az egyes régiók között jelentős különbségek fedezhetők fel. Nyugat-Európában a svédek és görögök egyaránt mintegy harmada (34 százalék) aggódik a környezetért. Ez az arány Németországban mindösszesen 8 százalékot ér el, aminél csupán az Oroszországban és a Cseh Köztársaságban mért 5 százalék alacsonyabb. Környezetvédelmet érintő kérdésekkel szemben az Egyesült Államokban is meglehetősen közömbösek a válaszadók: mindössze 14 százalékukat aggasztják a globális felmelegedésről és egyéb környezeti károkról szóló híradások.

Erkölcsi romlás miatt a megkérdezettek 13 százaléka aggódik, minden tizedik válaszadó gazdasági válságtól, illetve természeti katasztrófáktól (pl.: szökőár, földrengés, árvíz) tart. Közép- és Kelet-Európában, így különösen Romániában minden ötödik megkérdezettnek vannak ilyen félelmei. A félelemre okot adó lehetőségek közül legkisebb arányban – 4 százalék – a járványokat jelölték meg a válaszadók, így ez az eshetőség végzett az utolsó helyen. A megkérdezettek 12 százaléka jelezte, hogy nincsenek a társadalmat fenyegetettségével kapcsolatos semmilyen félelmei.

Magyarországon a legfőbb félelem anyagi természetű: a megkérdezettek közel harmada (30 százalék) egy gazdasági válság lehetőségétől tart leginkább. Ezt a globális felmelegedés, illetve egyéb környezeti károk követi a sorban, ám ilyen természetű félelmekről már csupán a válaszadók 16 százaléka számolt be.

Segítségért a családhoz és barátokhoz fordulunk

A felmérés során az összes megkérdezett nem egészen kétötöde, Kelet- és Közép-Európában pedig minden második válaszadó a barátokkal, a családdal vagy partnerével beszélgetve próbálja leküzdeni félelmeit. Vannak, akik saját erőből törekednek megküzdeni aggodalmaikkal, vagy valamely hívő közösségben keresnek vigaszt: az összes megkérdezett 11 százaléka számára jelent saját bevallása szerint segítséget a vallás, az Egyesült Államokban viszont ez az arány már 24 százalék. Hasonlóan magas hányadot csak Indiában és Romániában mértek a kutatók – mindkét országban a válaszadók ötöde jelezte, hogy a valláshoz fordul segítségért. Félelmeiket a magyarok is főként (39 százalék) barátaik, családjuk segítségével igyekeznek leküzdeni, de közel egyötödük (18 százalék) minden segítséget elutasítva, önmaga igyekszik megküzdeni e feladattal.

A világ jövőjével kapcsolatban reményt a többség a barátokhoz, kollégákhoz, gyerekekhez, családhoz fűz, és a megkérdezetteknek nem egészen ötöde említette a vallást és a tudományos eredményeket, felfedezéseket, mint a jövővel kapcsolatos remény forrását. Minden második honfitársaink számára (55 százalék) szintén a közvetlen hozzátartozók – barátok, kollégák, gyerekek, család – ad reményt a jövőhöz, ám több mint tizedük semmiben sem reménykedik.

Sokféle formát ölthet az elköteleződés egy élhetőbb világért

A kutatás arra is rákérdezett, vajon mi az a legfontosabb dolog, amit a világ jobbítása érdekében a válaszadók tesznek. A megkérdezettek mintegy harmada erre azt válaszolta, hogy erkölcsösen és a normáknak megfelelően él; 15 százalék jótékonysági munkát végez, illetve pénzt adományoz jótékonysági célra saját hazájában vagy más országban. A felmérésben résztvevők 10 százaléka a környezet védelméért és megtisztításáért dolgozik és saját bevallásuk szerint ugyanennyien járnak templomba, vagy tagjai valamely gyülekezetnek. Mindazonáltal a megkérdezettek közel egyötöde (19 százalék) jelezte, hogy nem tesz semmit egy élhetőbb világ megteremtéséért. A magyar válaszadók többsége (28 százalék) saját bevallása szerint semmit nem tesz a világ jobbítása érdekében, minden negyedik honfitársunk pedig erkölcsös életvezetéssel igyekszik egy élhetőbb világhoz hozzájárulni.

Általában pesszimista hangulatot tükröznek az eredmények, ahol csupán a megkérdezettek egyötöde hisz egy szebb és élhetőbb jövőbeli világban. A hangulat Magyarországon ennél is borúlátóbbnak tűnik, hiszen csupán minden tizedik válaszadó gondolja úgy, hogy a világ valamivel jobb lehet a közeli, vagy távoli jövőben.

A kutatásról
A “Félelmek" kutatást a GfK GfK Custom Research Worldwide a The Wall Street Journal Europe megbízásából végezte 2007 szeptember-októberében, minek során 20 országban összesen 21.000 15 évnél idősebb főt kérdeztek meg. A felmérés célja a személyes és társadalmi szinten megjelenő félelmek és annak feltérképezése, az egyén mi módon kezeli e félelmeket; személyesen mit tesz meg azért, hogy a világ élhetőbb legyen; hogyan vélekedik a globális társadalom jövőbeli fejlődéséről és mi az, amihez a legtöbb reményt fűzi a világ jövőjével kapcsolatban.
A felmérést a GfK Csoport készítette, a magyarországi adatokat GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.

Olvasóink írták

  • 1. Cseter János 2008. január 23. 10:22
    „A történelem ismétli önmagát! Buda várát a Török olyan csellel foglalta el, amely ma is előfordúlhat igen könnyen, csak hogy itt és most is az ország megszállása a cél. A probaganga mindig is megetette az olvasókat a tükkjeikkel amelyeket akár az íróaztal mellet is kidolgozhattak a szélhámosok. De az tény, hogy már Pápa , Győr városok vonzáskörzetében keresik a NÁTÓ amerikai katonáinak a lakásokat! Vajon miért? Nem elég nekik Iraq és Afganisztán? Vagy onnak már kiseprüzik őket és most itt fogban "Békét" csinálni? Nem tán jön ide Oszama bin Laden? No és tőle akarják megvédeni a Magyar Népet? A nagy háboruzó hatalmakat mindig is az országunk gyámoltalan semmirekellő vezetői hivták be a hatalmuk fenntartása érdekében!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kisebb megnyugvás a Budapesti Értéktőzsdén

Az elmúlt napok veszteségei után a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX a nap végére enyhe, 0, 36… Tovább olvasom