Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Több a beteg a válság miatt

Orvoshoz menekülnek a dolgozók a leéépítések elől. Van olyan magyarországi körzet, ahol 10-20 százalékkal megugrott a betegszabadságot kérők száma.
Az elmúlt hetekben emelkedett a betegállományba kerülők száma, ami összefüggésben lehet a válság miatti leépítésekkel - derül ki a Napi Gazdaság körképéből. A válsággal erősen sújtott térségekben működő háziorvosok tapasztalatai szerint ha drasztikusan nem is, de érezhetően többen jelentkeztek náluk - és nem csak az évnek ebben a szakaszában szokásos betegségeket sejtik a tendencia mögött - írja a Napi Gazdaság.

Ha nem olvasok újságot, akkor is mindig pontosan tudom, hogy melyik cégnél van leépítés - mondta a Napi Gazdaságnak az egyik veszprémi háziorvos. A korábbi időszakban is száz páciens közül 8-10-nél valószínűsíteni lehetett, hogy "munkaügyi" okból lenne szüksége betegszabadságra. Az orvos becslése szerint az utóbbi hetekben ez az arány a 15 százalékot is eléri. Véleménye szerint ott van gond, ahol az elbocsátás szervezetlenül zajlik - nemritkán az is a rendelőben derül ki, hogy ellátásra sem jogosult a beteg.

Az egyik esztergomi rendelő tapasztalatai szerint az elmúlt hetekben legalább 15-20 százalékkal nőtt a betegek száma. Ebben jelentős része van az időjárásnak, de gyanítható, hogy nem csupán egészségügyi problémáról van szó. Az orvosnak természetesen az is feltűnik, ha egy-egy munkahelyről rövid időn belül sokan jelentkeznek. A közelmúltban volt olyan eset, amikor a bezárásra ítélt üzemből - első felindulásukban - egy egész brigád érkezett a rendelőbe.

Sok esetben azonban nincs esélye betegszabadságra menekülnie a dolgozónak, mert a cégek (főként a nagyok) az utolsó pillanatig titokban tartják, hogy kiket küldenek el - ezt szinte mindegyik háziorvos kiemelte. A felmondólevél birtokában pedig már nem lehet betegszabadságra menni.

A szigorú táppénzszabályok miatt hosszú távon nem jelent megoldást az elbocsátottak (közülük is a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők) számára a táppénzes állomány. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál ezért nem is számítanak arra, hogy az év végén megugrik a táppénzre kerülők száma. A táppénzes napok száma egyébként idén csökkent az első háromnegyed éves kimutatások szerint, a táppénzkiadás viszont kismértékben emelkedett (a keresetnövekedés miatt).

Olvasóink írták

  • 4. zsazsanéni 2008. december 04. 14:40
    „Jól szólt a 2.számú hozzászóló,hogy teret kell adni a fiataloknak.Nem a kisnyugdijas dolgozik,hanem akinek nem a megélhetésre kell a pénz,hanem távoli országjárásra,,flancra.Adják át a helyet a fiatalságnak.Régen is meg volt határozva,hogy 1 évben mennyit dolgozhatot. Ha rokkant és bir dolgozni,akkor nem is rokkant igazából.A megszaporodott munkanélküli tömeget ki fogja majd eltartani?Erre is gondoljanak az okosok!”
  • 3. Logaritmus 2008. december 04. 13:44
    „Nagyon jó, majd őket is a megmaradt dolgozók és az állam (az meg ugyebár adóbevételből és hitelből) tartja majd el ideig-óráig.”
  • 2. Dodo 2008. december 04. 11:22
    „Talán a nyugdíjas munkavállalók munkaerő piacról való eltávolításával kellene kezdeni. Rengeteg már nyugdíjazott munkavállaló tölti be a munkahelyeket a fiatalok elől, és pont azok elöl akik a járulékokkal töltenék a pénztárakat.”
  • 1. wastekiller 2008. december 04. 10:47
    „Engem határozottan érdekelne, hogy a gazdaság visszaesésével miből fogjuk finanszírozni a rengeteg új munkanélküli segélyét, a nyugdíjakat, táppénzeket!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Veszélyben a Tokaj világörökség

Le akar mondani a világörökségi címről a tokaji térség kilenc települése - hasonló esetre nem volt példa a világon. Tovább olvasom