Délmagyar logó

2018. 02. 24. szombat - Mátyás -3°C | 3°C Még több cikk.

Több a mobil-előfizetés, mint a magyar

Tizenhárom évvel a mobiltelefonok megjelenése után, 2007 áprilisában az előfizetések száma először meghaladta a lakosság lélekszámát Magyarországon. A három hazai mobilszolgáltató ügyfeleinek száma összesen 10 millió 108 ezerre nőtt, így száz lakosra már 100,4 előfizetés jut.
Tizenhárom évvel a mobiltelefonok megjelenése után, 2007 áprilisában az előfizetések száma először meghaladta a lakosság lélekszámát Magyarországon. A három hazai mobilszolgáltató ügyfeleinek száma összesen 10 millió 108 ezerre nőtt, így száz lakosra már 100,4 előfizetés jut. Mindenkinek nyilván nincs készüléke: olyan ismert embereket kérdeztünk tehát, akiknek több mobil is csörög a zsebében.

– Sajnos több készülékem is van, azt sem tudom néha, melyikhez nyúljak – panaszolja Dani Zsolt, a Démász-Szegedi VE evezős szakosztályának vezetőedzője: tíz éve vette az elsőt, három esztendeje még egyet. Utóbbira flottakedvezmény érvényes, vagyis egy meghatározott csoporton belül olcsóbban telefonálhat. Szükség is van erre, mert az első számlái még 25 ezer forintosak voltak: egy-egy ügyben akár 1-2 órás beszélgetéseket is bonyolít. – Az adathordozó funkcióját használom ki, rengeteg telefonszámot tárol, komoly technikai repertoárt felvonultató készülékre viszont nincs szükségem, a versenyek befutóit például nem azzal fényképezem – mondja.

Kolozsvári János, a Makó FC NB II-es labdarúgócsapatának edzője is csupán egy fotót készített eddig, igaz, azt a Bayern München–Arsenal Bajnokok Ligája-meccsen. Nem videózik, e-mailezik telefonján, egyedül a számológépet használja, tankoláskor: kiszámolja, mennyit fogyaszt az autója. – Egy telefon legyen praktikus: víz- és ütésálló. Bírja ki, ha tornaórán felmegyek a gyűrűre és leejtem, vagy ha a Makó góljánál felugrok a kispadról – sorolja elvárásait. Bár meg tudna lenni mobil nélkül, mégis több készülék birtokosa, hiszen több társadalmi funkciót visel. „Hivatali" telefonján elérheti a megyei csapatok vezetőit, edzőit, velük havi 1800 forintért korlátlanul beszélhet az eredményekről, szakmai tapasztalatokról.

Egy politikusnál is fontos, hogy mindig elérhető legyen, Botka Lászlónak, Szeged polgármesterének, szocialista országgyűlési képviselőnek mindehhez egy mobil is elég. – 1995 környékén lett mobilom, e nélkül már nem tudnám elképzelni az életem. Kivétel, amikor pihenek, például családommal nyaralok. De ilyenkor is mindennap lehallgatom üzeneteimet, megnézem a postaládámat – meséli, megjegyezve: a menedzserek már kifejezetten örülnek, ha olyan helyre utaznak, ahol nincs térerő. A parlament üléstermében ez nem jellemző: néhányan egész nap a fülükön tartják a készüléket Botka László szerint.

Kollégája, Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő sem tartozik a mobil rajongói közé, kapcsolatát a készülékkel inkább „kényszerházasságként" éli meg. – Mégsem tehetem meg, hogy elhagyom, hiszen kapcsolatok, információk múlhatnak ezen. Gyakran előbb veszem magamhoz a mobilt, mint a szemüvegem – érzékelteti a fontossági sorrendet Nógrádi Zoltán, akinek életéből legalább napi három órát vesz el a telefonálás, akár 65-70 hívást is bonyolít. Csupán vasárnap déltől négyig engedheti meg magának, hogy nem veszi fel, ám később mindenkit visszahív.

Az üzleti életben is fontos az állandó elérhetőség: Batki Erika cégvezető erről két céges és egy magán mobillal gondoskodik. – Akkor tanulok meg egy funkciót, mikor először használom, de a bluetooth vagy az infra helyett nekem a külcsín fontosabb – vallja, bár nem cserélgeti sűrűn készülékeit, nyolc év alatt jelenleg a harmadikat koptatja. Naponta mintegy 2 órát beszél rajta, intézi cégügyeit. Privát számát viszont csak legszűkebb baráti köre ismeri.

Dinamikus növekedés

Magyarországon a 900 MHz-es GSM szolgáltatás 1994 tavaszán indult be, miután 1993-ban a Pannon és a T-Mobile (akkor Westel 900) elnyerte a 15 évre szóló koncessziót. A két szolgáltató ügyfélszáma 1999-ben érte el az 1 milliót, azaz ekkor 100 magyarországi lakosra mintegy 10 mobiltelefon jutott. 1999-ben a magyarországi mobilosok összesen 1,6 milliárd percnyi hívást kezdeményeztek a mobilhálózatokból, míg 2006-ban ez a forgalom már meghaladta a 11,8 milliárd percet. 1999-ben jelent meg a magyar piacon harmadik szolgáltatóként a Vodafone. Az akkori pályázaton mindhárom szolgáltató megszerezte a GSM mellett a DCS (1800 Mhz-es) koncessziót is.

2000-ben az immár háromszereplős piacon az ügyfélszám közel a duplájára nőtt, és december végén a felhasználók száma már meghaladta a 3 milliót. A piac a következő években is gyorsan bővült, 2001-ben, 2002-ben is közel 2-2 millióval nőtt az ügyfélszám és 2002 végére a mobilszolgáltatást Magyarországon már közel 6,9 millióan használták. 2003 végén a 3 szolgáltató ügyfeleinek száma már meghaladta a 7,9 milliót, egy évvel később pedig a 8,7 milliót.

2004. május elsején, Magyarország uniós csatlakozásával egy időben vált lehetségessé a mobilszámok hordozása, azaz ettől kezdve lehet úgy szolgáltatót váltani, hogy közben nem változik meg a felhasználó telefonszáma. 2004 őszén a Nemzeti Hírközlési Hatóság pályázatán mindhárom szolgáltató elnyerte a 3G-s (harmadik generációs, UMTS) szolgáltatás nyújtásához szükséges frekvenciahasználati engedélyt, és 2005 őszén, 2006 elején el is indultak az új szolgáltatások.

A piac gyors bővülése tovább folytatódott, 2005 végén az ügyfélszám 9,3 millió feletti volt, és ez volt az első év, amikor a mobilhálózatokból indított hangforgalom meghaladta a vezetékes hálózatokból indítottat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenkilenc évnyi kóma után tért magához

Tizenkilenc évet töltött kómás állapotban egy lengyel férfi. Amikor visszanyerte öntudatát,… Tovább olvasom