Szeged - delmagyar.hu

Közel 1000 milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Veres János visszautasítja a Budapest Airport kapcsán őt ért vádat Veres János közlése szerint amíg ő volt a pénzügyi tárca vezetője, a Malév nem ment csődbe, a cég működőképességét, ha nehezen is, de az Európai Unió elvárásaival összhangban, sokféle intézkedéssel fenntartották. "Általam nem ismert szerződéses részletre hivatkozik Budai Gyula, szövegkörnyezetből kiragadva. Ez is azt igazolja, hogy szerződés van, és nincs titkos záradék" - mondta Veres János. "Azt tartom elképzelhetetlennek, hogy hogyan lehet ilyen felelőtlen egy kormány; ha ezt a kabinet tudta, amit most Budai Gyula nyilatkozik, akkor mégis miért vitték csődbe a Malévet" - tette hozzá. Veres János szavai szerint Budai Gyuláék a közpénzekkel való felelőtlen gazdálkodás mintapéldáját mutatták be azzal, hogy "csődbe vitték a magyar nemzeti légitársaságot", miközben tudták, hogy mekkora teher fogja az államot sújtani a Budapest Airport-szerződés kapcsán. A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott: Budai Gyula ezzel a nyilatkozatával éppen a külföldi befektetők érdekeit szolgálja, hiszen ezzel a német tulajdonost, a Hochtiefet felszólítja arra: "ekkora összegért menjen a pénztárhoz".

Budai Gyula azt mondta, Gyurcsány Ferenc nyilatkozatára reagál, amelyben a volt kormányfő közölte, kormánya nem adott felhatalmazást arra, hogy titkos záradék készüljön a Budapest Airport privatizációs szerződéséhez és nem is tud róla, hogy ilyen lenne. Az elszámoltatási kormánybiztos felolvasott a Budapest Airporttal kötött szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést".

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott szerződés arra az esetre szab terheket a magyar állam számára, ha a Malév felszámolása megkezdődik.

Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.

Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként.

"Elképzelhetetlennek tartom, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter, a tulajdonosi jogok gyakorlója, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, illetve Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről" - mondta a kormánybiztos.

Megállapítása szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezetője, Zelles Sándor által aláírt szerződés nem a magyar állam érdekét, hanem külföldi érdekeket képvisel. Kifejezetten a Hochtief részére biztosít olyan feltételeket, amelyek a Malév felszámolása esetén kedvező helyzetbe hozzák a német céget.

Budai Gyula közölte, hogy a szerződés miatt feljelentés-kiegészítést tesz. Korábban a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mert az elmaradt fejlesztések és a szankciók miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró kár érte.

Újságírói felvetésre Budai Gyula elmondta azt is, hogy elképzelhető: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Malév privatizációs szerződése ügyében.