Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Több pénz a frakcióknak - Országgyűlés percről percre

A képviselők elfogadták a plázastop január elsejei bevezetéséről, a bíróságok igazgatásának átalakításáról, valamint az új ügyészségi törvényről szóló javaslatokat is.
22:30 - A határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülése, a képviselők a késő estig tartó szavazáson elfogadták a plázastop január elsejei bevezetéséről, a bíróságok igazgatásának átalakításáról, valamint az új ügyészségi törvényről szóló javaslatokat is.


Plázastop január elsejével

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el a parlament.
A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg.
A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Több pénzt kapnak a parlamenti frakciók

Az ideinél több pénzből gazdálkodhatnak jövőre az országgyűlési képviselőcsoportok. A parlament erről a jövő évi költségvetést megalapozó törvények elfogadásával döntött.
A frakciók a működésükkel járó kiadásokra továbbra is kapnak havonta 5,8 millió forintot, ez huszonöt képviselő alapdíjával egyenlő. A kormánypártok ezen felül eddig képviselőnként az alapdíj 55 százalékának megfelelő összeget vehettek igénybe, az ellenzéki pártok pedig 85 százaléknyit. Ez emelkedik most kis mértékben, 60, illetve 90 százalékra, míg a független képviselők munkájuk segítéséhez az alapdíj összege helyett annak 105 százalékát kapják ezután.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legnagyobb parlamenti frakció, a Fideszé az eddigi 414 millió forint helyett nagyjából 445 millió forintból gazdálkodhat jövőre. A szocialista frakció idei támogatását 207 millió forintban határozták meg, ez jövőre 190 millióra csökken, mivel októberben tízen elhagyták a képviselőcsoportot. A KDNP-frakció 131 millió forintból, a Jobbik az idei 178 millió helyett 185 millióból, az LMP pedig 105 helyett körülbelül 107 millióból gazdálkodhat 2012-ben.

Átalakul a bíróságok igazgatása

Januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt.
Eszerint a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel.
Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból fog állni.
A Kúria elnöke - akit az OBH-elnökhöz hasonlóan még idén megválaszthat a Ház - igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. Baka Andrást, az LB elnökét egy elfogadott módosító indítvány alapján pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.
A bírósági rendszer négyszintű marad: a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és - 2013. január 1-jétől - járásbíróságok helyezkednek el.

Elfogadta a Ház az új ügyészségi törvényt

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is.
A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult.
Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek majd.

Rögzítette az NKA bevételeit a Ház

Az Országgyűlés megszabta a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit, valamint az abból felhasználható miniszteri keretet. A képviselők 308 igen szavazattal, 11 nem ellenében és 40 tartózkodással fogadta el L. Simon László és Puskás Imre fideszes képviselők erről szóló előterjesztését. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik és az LMP frakció tagjai is támogatták a javaslatot, míg az MSZP politikusai tartózkodtak.
Az ötöslottó szerencsejáték járadékadójának 90 százalékából, a kulturális adó teljes összegéből, költségvetési támogatásból valamint a központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközökből és egyéb befizetősekből származnak az Nemzeti Kulturális Alap bevételei az erről szóló törvény módosítása értelmében.
A kulturális adó részleteit az adótörvény tartalmazza, amely a pornográf tartalmú termékek után 25 százalékos befizetési kötelezettséget rögzít.

18:08 - A pszichiátriai betegekről, a húsok tárolásáról és a foglalkoztatottság alakulásáról is kérdeztek a képviselők hétfőn a parlamentben.

A pszichiátriai betegek érdekében szólalt fel a Jobbik

Sneider Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarország kiugróan magas a mentális betegségek száma, miközben a pszichiátriai fekvőkapacitások tekintetében a 23. helyen állunk Európában.

A képviselő hozzátette, hogy a nemzetgazdasági tárca állítólag három milliárdot spórolna a mentális problémával élők közösségi alapú szolgáltatásain, miközben reálértéken számolva négy százalékkal csökkentenék a szociális célú szolgáltatások forrásait is.

Halász János államtitkár a kormány céljának nevezte, hogy a közösségi ellátására szorulókat, köztük a pszichiátriai és szenvedélybetegeket saját otthonukban segítsék az önálló életvitel fenntartásában. Leszögezte, hogy senkit sem hagynak az út szélén.

A politikus azt mondta, hogy a közösségi ellátások finanszírozása során a megváltozott szakmai tartalomhoz kell forrásokat biztosítani. A kormányzat elkötelezett az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kialakítása mellett - tette hozzá.

Országgyűlés: november 28-i ülésnap. Fotó: MTI (galéria)

A fagyasztott húsokról érdeklődött a Fidesz

Pócs János (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy a vidékfejlesztési tárca miért indított társadalmi konzultációt a fagyasztott húsokról.

Kardeván Endre államtitkár kiemelten fontosnak nevezte, hogy jó minőségű élelmiszerek kerüljenek a boltokba. Hangsúlyozta, hogy habár az EU nem készített az ügyben szabályozást, de a fagyasztott húsok minősége a fagyasztás idejével arányosan romlik.

Elmondta, hogy a társadalmi konzultáció során beérkezett eredményeket most értékelik, azok alapján teszik meg javaslatukat.

LMP: csökken a foglalkoztatottak száma

Kaufer Virág (LMP) azt mondta, hogy a szeptemberi adatok szerint az elmúlt évben 1,1 százalékkal csökkent a legalább öt fős vállalkozásoknál és költségvetési intézményekben foglalkoztatottak száma. Hozzátette, hogy a nők és a fiatalok körében nőtt a munkanélküliség. A politikus szerint a jövő évi költségvetési tervezet is jelentős létszámcsökkentést ír elő az államigazgatásban, miközben az új munka törvénykönyve is ronthatja a mutatókat.

Cséfalvay Zoltán válaszként közölte, hogy a 15 és 64 év közöttiek esetében az egy évvel korábbi adatokhoz képest a 36 ezer fővel bővült a foglalkoztatás. Hozzátette, hogy a közszférában csökken a foglalkoztatottak száma, de eközben a versenyszférában folyamatos a növekedés.

17:51 - Szünetet tart a parlament

Nem készült el időben a jövő évi költségvetést megalapozó törvények záróvitájához szükséges bizottsági ajánlás és a szavazási forgatókönyv, ezért Ujhelyi István levezető elnök háromnegyed órás szünetet rendelt el hétfő este a parlament ülésén.

17:21 - A felvidéki magyar vállalkozó ügyéről, a metrókocsikról, az útdíjakról, Esztergom problémáiról és Csillebércről volt szó az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: mit tehet a kormány a szlovákiai magyarok érdekében?

Gruber Attila azt kérdezte Boldoghy Olivér felvidék vállalkozó esete kapcsán, hogy mit tehet a kormány, a szlovákiai magyarokat ne érje hátrányos megkülönböztetés magyar állampolgárságuk miatt.

Martonyi János külügyminiszter válaszában kiemelte: az ügy ismét és újólag rámutatott arra, hogy a kormánynak egyes esetekben nagyon határozottan és erélyesen fel kell lépnie a magyar állampolgárok jogainak védelme érdekében. Legyen szó azokról akik évek, évtizedek óta magyar állampolgárok, vagy azokról, akik az állampolgársági törvény tavalyi módosításával szereztek magyar állampolgárságot. Most ezt teszik - mondta, hozzátéve: a Fico-kormány és az akkori szlovák parlament által elfogadott "választörvény," a szlovák alkotmányba is ütközik. Hozzátette: a kérdést kétoldalú keretek között is felvetik, és minden lehetséges jogi eszközt igénybe kell venni, hogy ez a sérelmet orvosolják, mind a felvidéki vállalkozó, mind bárki más esetében. Jelezte: 16 olyan, magyarokat érintő esetről tudnak, melynek során az alkotmánnyal és az európai értékekkel ellentétes módon a szlovák állampolgárságuktól megfosztanák az érintetteket.

MSZP: politika fékezte a metrókocsik üzembe állítását?

Pál Tibor az utóbbi időben történt metrókocsikat érintő tűzesetek kapcsán arról szólt, hogy a szerelvények elhasználódtak, állapotuk nem megfelelő. Az előző városvezetés elkezdte az új metróvonal építését, elindult az új metrókocsik beszerzése a korábbi vonalakra, az eljárást, az üzembe helyezést azonban nagyon sokan fékezték. Szerinte nem feltétlen műszaki problémáról volt szó, és azt kérdezte, ugye nem a politika fékezte a folyamatot?

Cséfalvay Zoltán államtitkár felidézte, hogy a korábbi eljárásban az Alstrom nem kapta meg a típus engedélyt, ennek oka, hogy a fékrendszer biztonságos működését nem bizonyították. Az Alstrom idén augusztusban új kérelmet nyújtott be, a korábban kifogásolt fékrendszert pedig módosították. Hozzátette: nem politikai, hanem szakmai döntés született a közlekedési hatóság részéről.

Jobbik: megfelelő tájékoztatást a csillebércihez hasonló esetekben!

Kepli Lajos azt kérdezte Csillebérc kapcsán, hogy valóban sugárszennyezés történt-e vagy hisztériakeltés zajlik. Mint a jobbikos képviselő mondta, veszélyes, amikor ezeket az eseteket "túllihegik", és pánikkeltésre utazva politikai tőkét kovácsol valaki. Fontos, hogy a közvéleményt megfelelően tájékoztassák az ilyen esetekben - mondta.

Illés Zoltán államtitkár azt mondta, hogy semmiféle határérték-túllépés, sugárszennyezés nem történt. Azt ugyanakkor nem tartotta hangulatkeltésnek, ha valaki erről beszél, ír, vagy a média hírt ad róla. A hatósági ellenőrzés során kiderült, hogy az illetékes cég nem jelentette a harminc százalék feletti kibocsátást, ezért működésüket felfüggesztették - közölte.

Országgyűlés: november 28-i ülésnap. Fotó: MTI (galéria)

Az LMP az útdíjak változására kérdezett rá

Az LMP-s Scheiring Gábor arra kérdezett rá: mikorra tervezi a kormány a használatarányos útdíj bevezetését és az erről szóló társadalmi, valamint parlamenti vita megkezdését.

Arra is választ várt: megszünteti-e a kormányzat a négynapos autópálya-matricát?

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: a jövő évi útdíjakról még zajlik a kalkuláció, egyelőre nem született döntés. A korábbi évek tapasztalata azonban az, hogy gyakran a kivetett díjak nem biztosították a fedezetet az út karbantartására - mondta.

A négynapos matricáról szólva kijelentette: Európában ez ritkaságnak számít. Ahol mégis létezik rövid időtartamra érvényes matrica, ott is minimum egy hétre kell ilyet váltani.

Az MSZP az esztergomi képviselőtestület esetleges feloszlatását firtatta

A szocialista Lukács Zoltán - kifogásolva, hogy a kormányzat két törvényjavaslatot is benyújtott Esztergom problémáinak rendezéséhez kapcsolódóan, utóbbival korrigálva az előbbit - arra várt választ: feloszlatják-e az esztergomi képviselőtestületet?

Mint mondta, a közgyűlés valóban törvénytelenül és alkotmányellenesen működik, ezért szerinte célszerű lenne újraválasztani azt.

Szabó Erika államtitkár válaszában elmondta, milyen hosszadalmas, törvényileg megalapozott eljárásnak kell megelőznie egy képviselőtestület feloszlatását. Ehhez ki kell kérni az Alkotmánybíróság véleményét, ennek alapján, a kormány javaslatára az Országgyűlés hozhat döntést.

Az alkotmányellenes működés szerinte akkor merül fel, ha a testület egyáltalán nem működik, nem gyakorolja jogait és kötelezettségeit.

Jobbik: miért "szent" a Tesco?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel arra várt választ: hajlandó-e a kormányzat sérteni a multinacionális érdekszövetségeket? A képviselő bírálta a felügyeletet, amiért a szerinte gyakran hibás vagy romlott termékeket árusító Tescóra kevés, semmilyen visszatartó erővel nem bíró bírságot szab ki.

Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, hogy 2003 januárja óta a Fogyasztóvédelmi Hatóság összesen 1483 határozatot adott ki a Tescóval kapcsolatban, ezért vitatta, hogy "szent tehénként" kezelnék az áruházláncot. A bírságok együttes összege megközelítette az 1,5 milliárd forintot - tette hozzá.

16:49 - A vasutasok utazási kedvezményeiről és a Leader-program jövőjéről szóló interpellációkkal, majd azt követően az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Jobbik: adják vissza a vasutasok menetkedvezményeit

Korondi Miklós (Jobbik) a vasutas munkavállalók menetkedvezményeivel kapcsolatban szólalt fel. Az előző MSZP-SZDSZ kormány rendelete szerint ugyanis a 2009 november 1-e után egy 100 százalékos vasúti tulajdonban lévő vállalattól nyugdíjba vonuló dolgozók nem kapnak kedvezményes utazásra jogosító arcképes igazolványt. Az ellenzéki politikus szerint ez a "vasutasság szerzett jogainak meggyalázása", ezért a rendelet visszavonására szólította fel a kormányt.

Fónagy János államtitkár válaszában leszögezte: a rendelet szövegét még a kihirdetése előtt megismerték a vasutas szakszervezetek is és egy kivétellel nem kifogásolták azt. Szerinte ha visszavonnák a rendeletet, akkor a kedvezmények kiutalása végrehajthatatlan lenne, vagyis a jelenleg még kedvezménnyel rendelkezők is elesnének a juttatástól. Emlékeztetett arra is, hogy jelenleg több mint 300 ezer fényképes igazolvánnyal kedvezményesen utazó vasutas van Magyarországon. Az említett dolgozók vállalatai pedig szerződést köthetnek a MÁV Starttal a kedvezmény fenntartása érdekében.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 199 igen, 92 nem szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta azt.

Jobbik: a kormány államosítani akarja a Leader-programot

Varga Géza (Jobbik) szerint a kormány rossz hírét kelti a Leader-szervezeteknek, miközben a gyanús Leader-csoportokkal szemben nem intézkedik. A jobbikos politikus szerint bár a kormány el akarja venni a Leader címet a nonprofit szervezetektől, de közben nem ír ki új pályázatokat az új csoportok létrejöttére. Így az új Leader-akciócsoportok leghamarabb március-áprilisban jöhetnek létre, ami azt jelenti, hogy 2000-2500 pályázat kezelése áll le és 100 Leader-alkalmazott kerül az utcára. Varga Géza szerint a kormány már a Leader-program államosítására készül.

V. Németh Zsolt államtitkár válaszában elmondta: a kormány 2010 őszén felülvizsgálta a Leader-programot és intézkedéseket hozott a költségtakarékosság és az egyszerűség jegyében, illetve a korrupció felszámolása érdekében. A gyanús csoportokkal szemben az eljárások elindultak és jelenleg is zajlanak - tette hozzá. Az államtitkár elmondta azt is: a Leader-csoportok átalakítása megfelel az uniós elvárásoknak.

Varga Géza nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 191 igen, 93 nem és 1 tartózkodással megtette azt.

Országgyűlés: november 28-i ülésnap. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: miért kell emelni a környezetvédelmi termékdíjat?

Szabó Imre (MSZP) az első azonnali kérdésben azt kérdezte a kormánytól: ha "a gazdasági szabadságharc elbukott, akkor miért van szükséges az újabb sarcok kivetésére"? Miért kell az új termékdíj-törvény, ami 12 milliárdos emelést jelent, és ami 500 százalékkal emelik a rádiótelefonok utáni díjat? Az ellenzéki politikus szerint nyilvánvaló, hogy a gyártók és kereskedők a fogyasztókra fogják átterhelni a díjemeléseket, miközben ez egyáltalán nem szolgál környezetvédelmi célokat, hanem pusztán pénzbeszedés.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: Magyarország uniós irányelveknek megfelelően készítette és módosítja a termékdíjról szóló törvényt, amelynek célja a hulladékgazdálkodási kiadások és bevételek felmérése és a két tétel egyensúlyba helyezése.

Jobbik: feloszlatja-e végre a kormány az esztergomi önkormányzati testületet?

Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt, hogy az esztergomi önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló törvényjavaslat indoklásában a benyújtó kormánypárti képviselők az esztergomi önkormányzat alkotmánysértő működéséről írnak, ugyanakkor a kormány és az esztergomi kormánypárti képviselők mégsem hajlandóak megtenni az első lépést a testület feloszlatása érdekében.

Szabó Erika államtitkár válaszában leszögezte: Esztergomban a rendkívül nagy adósság veszélyezteti az önkormányzati feladatokat és ha az adott önkormányzat nem képes ellátni feladatait, akkor az államnak van módja az intézmények saját irányításba vételére. Nem cél, hogy ezek az intézmények veszélybe kerüljenek és egy "feloszlatás hónapokig elhúzná az intézmények sorsát", a mostani javaslat azonban azonnal megoldaná a problémát - mondta Szabó Erika.

LMP: zöld fordulatot a hulladékgazdálkodásban!

Szilágyi László zöld fordulatot sürgetett a hulladékgazdálkodásban. Azt mondta, hogy így akár 5-10 új munkahelyet lehetne teremteni kistérségenként, egyszerű feladatok ellátására, amelyet szakképzetlenek is el tudnának látni. Az építési és bontási hulladékot is be lehetne gyűjteni, műanyaghulladékból kis beruházással új termékeket lehetne előállítani - mondott példákat, s azt kérdezte az ellenzéki képviselő, mikor következik be a fordulat.

Illés Zoltán egyetértett az elmondottakkal. Az államtitkár szerint az előző kormányok idején semmi nem történt e téren. Szükség van új hulladékgazdálkodási törvényre, ez most tárcaközi egyeztetésen van - jelezte. Szólt arról is, hogy a jövő évre vonatkozó gyűjtési és hulladékhasznosítási terv elkészült, és 2013.december 12-ig a nemzeti hulladék-megelőzési programot is elkészítik.

16:29 - Az önkormányzati vagyon sorsáról, a katasztrófavédelemről és az eváról is kérdeztek a képviselők hétfőn, a parlamentben az interpellációk során.

Országgyűlés: november 28-i ülésnap. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: mi lesz az önkormányzati kórházak sorsa

Kovács Tibor (MSZP) arra utalt, hogy a parlament múlt héten döntött a korábban önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények állami tulajdonba vételéről. A politikus azt akarta megtudni, hogy a kormány mit szeretne tenni ezekkel az intézményekkel.

Megjegyezte azt is, hogy az elfogadott módosító indítványokból kiderül, kirúgják az intézmények vezetői tisztségviselőit is, miközben csak a dolgozók egy részét veszik át. A képviselő egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy hány kórházat akarnak jövőre bezárni illetve, hogy mitől lesz az új rendszer költséghatékonyabb.

Szócska Miklós államtitkár azt felelte, most folynak és március végére fejeződnek be az arról szóló egyeztetések, hogy milyen típusú ellátásra van szükség ahhoz, hogy a lakossági szükségletekhez igazodó rendszer jöjjön létre. Hangsúlyozta, hogy a helyi döntéshozók bevonásával zajló konzultációk lezárása után minden kérdésre választ tudnak adni. Annyit viszont leszögezett, hogy nem a kórházak bezárásáról, hanem funkcióváltásról van szó.

Kovács Tibor a választ nem fogadta el, de a parlament 212 igen szavazattal, 87 nem ellenében megtette azt.

A dunaszerdahelyi magyarverésről kérdezett a Jobbik

Szávay István (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy 2008. november 1.-jén Dunaszerdahelyen a helyi DAC és a pozsonyi Slovan Bratislava mérkőzésén a szlovák rendőrök megverték a helyi csapat szurkolóit, köztük Magyarországról érkezett drukkereket is.

Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a rendkívül durva rendőri beavatkozásnak máig tisztázatlan a háttere. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a szlovák félben továbbra sincsen meg a szándék és az akarat az incidens tisztázására.

Emlékeztetett arra, hogy a rendőri atrocitás a Fico-Slota kormány nevéhez fűződik, de időközben Szlovákiában is kormányváltás történt. Hozzátette, hogy az új magyar és szlovák miniszterelnökök 2010 nyarán megállapodtak abban, hogy a felek az ügyet az illetékes szervek egyeztetésére bízzák.

A képviselő a választ nem fogadta el, ellentétben a Házzal, ahol a 207-en szavaztak igennel, 89-en nemmel, míg hárman tartózkodtak.

Fidesz: milyen katasztrófavédelmi tapasztalatokat gyűjtött a kormányzat

Borbély Lénárd (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy milyen tapasztalatokat sikerült szerezni a katasztrófavédelemről szóló jogszabály bevezetése óta. Egyúttal rákérdezett, hogy hogyan értékelik az országos katasztrófavédelmi gyakorlat eredményét.

Tállai András államtitkár válaszként arról beszélt, hogy a kolontári vörösiszap-ömlés után feldolgozták a megelőzési, védekezési és helyreállítási tapasztalatokat és ezek bekerültek az új jogszabályokba.

Kiemelkedően fontos nóvumnak nevezte, hogy a törvény integrálta a korábban önálló polgári védelmi, tűzvédelmi és katasztrófavédelmi kérdésköröket. Hozzátette, hogy emellett kidolgozták a végrehajtást biztosító kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket, amelyek az év elején lépnek hatályba.

A képviselő a választ elfogadta.

Országgyűlés: november 28-i ülésnap. Fotó: MTI (galéria)

LMP: az állam felélheti az önkormányzati vagyont

Szilágyi Péter (LMP) arról a gyanújukról beszélt, hogy az állam fel akarja élni az önkormányzati vagyont, miközben azzal párhuzamosan bezárják azokat az intézményeket, amelyeket feleslegesnek ítélnek.

Szabó Erika államtitkár megalapozatlannak nevezte a kérdésben foglalt gyanút. Hangsúlyozta, hogy most készítik elő a vagyontörvényt amelynek rendelkezései az állami tulajdonba vett vagyontárgyak esetében irányadóak lesznek.

Hangsúlyozta, hogy sem privatizációról, sem államosításról nincsen szó.

A politikus a választ nem fogadta el, a parlament viszont 188 igennel 89 nem és egy tartózkodás ellenében megtette azt.

A NIBEK-et bírálta az MSZP

Harangozó Tamás (MSZP) a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) tervezett felállítását úgy értékelte, hogy a kormányzat a XXI. századi technológiákat kihasználva akar egy új "Nagy Testvért" létrehozni. Hozzátette, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén egy fideszes képviselő azt mondta, "a kor technikai eszközeivel hasonlóan működött a BM III./III.-as főcsoportfőnöksége is, azonban most legalább mindez törvényes keretek között lesz szabályozva". A képviselő azt kérdezte, hogy valóban a III./III. világának kiépítése-e a cél.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszként azt mondta, talán nem véletlen, hogy az MSZMP jogutódjának a titkosszolgálatokról még ma is a III./III.-as ügyosztály jut eszébe.

Hangsúlyozta, hogy törvényjavaslat általános vitája még el sem kezdődött. Hozzátette, hogy a NIBEK nem végezhet titkos információgyűjtést, jogszerű működését pedig az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési joga is garantálja.

A politikus nem fogadta el a választ, a Ház viszont megtette azt 195 igennel és 96 nemmel.

MSZP: mi alapján tartották meg az evát?

Lampert Mónika (MSZP) azt akarta megtudni, hogy mit tartalmaz az a hatástanulmány, amely alapján a kormányzati oldal az eva megtartásáról döntött. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy azt miért nem lehet nyilvánosságra hozni.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, a frakcióval folytatott egyeztetések során a kormányzat elfogadta azt az álláspontot, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni egy széles körűen elterjedt adózási módot. Hozzátette, a nemzetgazdasági tárca fenntartja azt az álláspontját, hogy az eva nem ösztönzi kellően a beruházásokat és nem kedvez a foglalkoztatásnak sem.

A választ a parlament fogadta el 201 igenel és 96 nemmel.

Olvasóink írták

  • 6. 620829 2011. november 29. 08:42
    „szegények..mennyi éhes...AZAZ PÉNZÉHES...választók iránt alázattal élő-létező megbízható ....innen passz....nem adok munkát a moderálónak !”
  • 5. Egyolvasó 2011. november 29. 05:48
    „Több pénzt kapnak a parlamenti frakciók

    Nem is kell csodálkozni, hogy mekkora az államadósság, 5,8 millió forint havonta úgy, hogy semmi érdemleges munkát nem végeznek, erre rájön az a semmire sem elég 750 ezer forintos fizetésecske, plusz a benzinkártya, plusz az ingyenes lakhatás, plusz, plusz, plusz, így ellehet éldegélni egy hónapban. Vásárolni is külföldre mennek, mert hát a magyar gazdaságot a hazai vásárlásokkal kell fellendíteni.:
    http://www.origo.hu/itthon/20111128-becsben-vasarolt-matolcsy-gyorgy-gazdasagi-miniszter.html”
  • 4. döngicse2 2011. november 28. 23:37
    „" A kórházak funkció váltásáról van szó"..!Értitek? Ez mit jelent?
    Útdíj: Nem elég a pénz a javításra---mondják! Mostanában nem találkoztam útjavítással! Tengelytörő kátyúk,viszont vannak!Súlyadó,benzin,olaj ár az egekben!Hol a pénz?
    Jaaaa!!!Több pénzt kapnak a parlamenti frakciók!
    Gyorsan eldöntötték! Még többet maguknak!---Van itt összefüggés!
    Ilyenkor eszembe jut Hofi !Lenne témája!”
  • 3. macska125 2011. november 28. 21:14
    „Lehet , hogy egyik legnagyobb munkáltató, azért még nem jogosítja arra hogy minden sz@rt eladjon.
    Néha tényleg a körmükre kellene nézni, meg a kirakodásnak is az olcsó árukhoz mindig oda van suvasztva a jó drága is.(Mert a vevők össze-vissza pakolnak:mondják,- na de az egész fakkot??? nevetséges!!)”
  • 2. KamuNeni 2011. november 28. 20:43
    „Gondolom a Tesco azert mert valoszinu hogy a legnagyobb Magyarorszagi munkaltato az allamon kivul. Nem tom.

    Az utdij azert szent mert a rablo gazdasagban mindent elvesznek attol aki arra teved. A tortenelemben sok utonallo volt es mind azt csinalta. Miert pont a magyar allam lenne mas. Az utdij szentsege pontosan raillik a magyar gazdasagra. De akarki is elgondolkozik rajta hamar rajon hogy mi lessz ha nem lessz utas az uton? Az utak elobb utobb elfogynak es az emberek is ures zsebbel fognak kozlekedni. Akkor mi lessz a rablokkal?

    Elfogy a penzuk es masok martalekanak vallnak. Ez lessz MO- sorsa is ha nem valtoztattok.”
  • 1. deszkás 2011. november 28. 18:13
    „Miért szent a főútvonalakra kivetett útdij? Ja mindenki maradjon ott ahol van.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utánfutós autóval ütközött egy motoros az 58-ason

A motoros súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset körülményeit a rendőrség jelenleg is vizsgálja. Tovább olvasom