Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

Törvény az információszabadságért

Elfogadták az IHM által benyújtott, az elektronikus információ-szabadságról szóló törvényt.
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter kijelentette, a törvénnyel olyan új szabadságjog született, amely Magyarországot a világ és Európa élvonalába emeli a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében.



Az elektronikus információszabadságról szóló törvény elsődleges célja az átlátható állam megteremtéséhez szükséges jogi feltételek kialakítása volt. A törvény ennek érdekében előírja a tételesen meghatározott közérdekű adatok interneten történő közzétételét, a jogszabálytervezetek, jogszabályok és részben a bírósági ítéletek anonimizált változatának nyilvánosságra hozását, továbbá az adatok kereshetőségét, fellelhetőségét szolgáló egységes közadatkereső rendszer kialakítását. A törvény arra is kötelezi a minisztériumokat és önkormányzatokat, hogy a világhálóra feltett jogszabálytervezeteikhez véleményezési lehetőséget biztosítsanak honlapjukon, mely lehetővé teszi az állampolgárok közvetlen beleszólását a törvényalkotási folyamatba.

A jogbiztonság érvényesüléséhez nem elegendő, ha csupán a Magyar Közlöny bárki számára ingyenesen hozzáférhető, mivel sok esetben egy-egy jogszabály számos más jogszabályt – akár eltérő hatálybalépéssel – módosít, ami a polgárok számára áttekinthetetlenné, ezért követhetetlenné teszi a jogrendszert. Ezért a törvény rendelkezik a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye felállításáról, mely az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegét egységes szerkezetben tartalmazza.

Az elektronikus információszabadságról szóló törvény több lépcsőben lép hatályba. 2006. január 1-jétől kezdi meg működését a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye. Ezen a napon lép hatályba a főbb közigazgatási szervek elektronikus közzétételi kötelezettsége, s ugyancsak ekkorra kell megvalósítani a jogszabálytervezetek és jogszabályok interneten való közzétételét is.

2007. január 1-jétől kötelesek adataikat közzétenni a megyei önkormányzatok, valamint az 50 ezer főnél nagyobb városok önkormányzatai, míg a táblabíróságoknak és a Legfelsőbb Bíróságnak anonimizált ítéleteiket 2007. július 1-jétől kell nyilvánosságra hozniuk.

Az 50 ezer főnél kisebb települések önkormányzatai, továbbá az egyéb közfeladatokat ellátó szervek 2008. július 1-ével kötelezettek az adatközlésre.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter elmondta: „az elektronikus információszabadságról szóló törvény az állam átláthatóbbá tétele, a közérdekű adatok biztosítása, valamint a jogbiztonság elősegítése révén a demokrácia megerősödését eredményezi. Növeli az állampolgárok bizalmát az állami és önkormányzati intézményekben és elősegíti az ügyintézés egyszerűsödését." A miniszter hangsúlyozta, „a törvény jelentős lépés a közszféra társadalmi kontrolljának megerősödéséhez. „

Kovács Kálmán megköszönte, hogy a törvénytervezet elfogadását számos neves közéleti személyiség aláírásával is támogatta.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

pápai vereség

Hiába vezetett két góllal a Lombard FC Pápa, mégis 3–2-re kikapott hazai pályán a kétszeres… Tovább olvasom