Délmagyar logó

2017. 05. 23. kedd - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Törvényjavaslatok a költségvetéshez

Több, a konvergenciaprogram, ezen belül a jövő évi költségvetés végrehajtását megalapozó törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a kormány pénteken az Országgyűlésnek – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium.
A kormány a héten több olyan törvénymódosítási javaslatról döntött, amelyek a konvergenciaprogram végrehajtását, a jövő évi költségvetés teljesülését szolgálják. A közlemény szerint a pénzügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazó csomag alapvetően technikai jellegű változtatásokat tartalmaz, összefüggésben az elvárt adózásnál és a társas vállalkozások külön adózásánál a közösségi szabályok beiktatásával, Románia, Bulgária csatlakozásával az Európai Unióhoz. Ennek megfelelően, többek között a személyi jövedelemadó-törvényben módosul a kamat fogalma, hogy a szövetkezeti tagi kölcsön és célrészjegy után fizetett kamat adózása ne legyen hátrányosabb az általános szabályoknál.
A havi elektronikus bevallás többletkiadásait adókedvezmény formájában részben átvállalja az állam a 4 millió forintos éves bevételt el nem érő vállalkozásoknál és a 25 millió forintos bevételt el nem érő könyvelőknél. A technikai jellegű módosítások érintik a helyi adókról szóló törvényt, az illetéktörvényt, az adózás rendjéről szóló törvényt, a számviteli törvényt.
Alapvetően a jövő évi költségvetésben foglalt egyensúlyjavulás megalapozását szolgálja az a törvénymódosítási csomag, amelynek keretében a kabinet több mint húsz törvény változtatását javasolja.
A kormány szükségesnek tartja többek között az államháztartási törvény és a tb-járuléktörvény módosítását is. A társadalombiztosítás ellátásait, valamint a járulékfizetés szabályait meghatározó törvény módosítása részben azokat a nyugdíjasokat érinti, akik munkát vállalnak, részben a korkedvezményes nyugdíj fedezetét biztosító foglalkoztatói járulékfizetés fokozatos bevezetésének szabályait határozza meg, részben pedig szélesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek körét.
A tervezet szerint márciustól azoknak a nyugdíjasoknak, akik munkát vállalnak, 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ezért egy másik törvényben foglaltak alapján kiegészítő szolgáltatásban részesülnek.
Bevezeti a korkedvezmény-biztosítási járulékot, amelyet a foglalkoztató a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után fizet. E járulék kifizetését január elsejétől a költségvetés teljes egészében átvállalja a foglalkoztatótól. A helyzet 2008. január elsejétől annyiban változik, hogy az átvállalás mértéke 75 százalékra, a következő évben 50 százalékra, majd 2010-ben 25 százalékra csökken.
Megszűnik a hozzátartozói jogon járó egészségügyi természetbeni ellátás. 2007. április 1-jétől az a nagykorú személy, aki nem folytat felsőoktatási intézményben tanulmányokat, illetve más jogviszonya alapján nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, a minimálbér alapján 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ezt azonban átvállalhatja más személy vagy szerv is. Az eltartottak esetében – parlamenti döntés esetén – az új szabály április elsejétől lesz érvényben.
Továbbra is járulékfizetési kötelezettség nélkül is jogosultak az egészségügyi ellátásra a kiskorúak, a diákok (közép- és felsőoktatási intézményben tanulók), a nyugdíjasok, táppénzen, gyermekgondozási díjban részesülők, nyugdíjasok, rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában részesülők, a fogvatartottak – áll a PM közleményében. (mti)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jogosak az Audi szempontjai?

Tovább olvasom