Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Tovább nőtt a közúti balesetek száma Magyarországon

A tragédiával végződő baleseti okok közül kiemelkedik, hogy az unió államai közül hazánkban a legkisebb az esélye a gyorshajtók, az ittas vezetők és a biztonsági övet be nem kapcsoló vezetők lebukásának.
Az ezredforduló óta a közúti balesetekben megsérültek száma mintegy húsz százalékkal, a halállal végződő esetek pedig öt százalékkal növekedtek – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikai adataiból.

Más volt a helyzet a kilencvenes években, amikor egy évtized alatt a felére csökkent az áldozatok száma. A hozzáértők úgy látják, a jelenség egyik oka az 1993-ban a lakott területen belül bevezetett 50 km/órás sebességhatár és a lakott területen kívül nappal is kötelező tompított fényszóró használata. Emellett növekedett a járművek fenntartási költsége, valamint a csökkenő születésszám miatt ekkor már kevesebb fiatal sofőr ült a kormány mögé.

A tragédiával végződő baleseti okok közül kiemelkedik, hogy az unió államai közül hazánkban a legkisebb az esélye a gyorshajtók, az ittas vezetők és a biztonsági övet be nem kapcsoló vezetők lebukásának, mivel a legjobb esetben is mindössze háromszáz rendőr teljesít szolgálatot egy időben az utakon.

Az érvényes jogosítványok és a közlekedési rendőrök száma alapján egy ittas vezető - a rendszeresen így közlekedők száma tíz százalék felett van - háromszáz kilométert is autózhat úgy, hogy belefutna egy közúti ellenőrzésbe. Az Európai Unió fejlettebb államaihoz hasonló közlekedésbiztonság eléréséhez egyebek mellett a jelenleginél háromszor több közlekedési rendőrre, valamint a traffipaxok számának meghatszorozására lenne szükség. Az ORFK illetékesei szerint a jogszabályi környezet sem kedvez annak, hogy jobb munkát végezhessenek ezen a területen.

A törvény jelenleg biztosítja, hogy a lefényképezett gyorshajtó a neki elküldött adatlapon ne nevezze meg az autó vezetőjét, miután nem köteles magára vagy hozzátartozójára terhelő vallomást tenni. Azokban az országokban (Hollandiában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Szlovéniában), ahol már bevezették a tulajdonosi felelősségvállalás intézményét, abban az esetben, ha nem sikerül tisztázni a gyorshajtó személyét, a jármű üzembentartója fizeti meg a közigazgatási bírságot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyermekotthonok találkozója Kecskeméten

Július harmincegyedikén veszi kezdetét Kecskeméten a yermekotthonok X. Európa Kupa döntője… Tovább olvasom