Délmagyar logó

2018. 07. 21. szombat - Dániel, Daniella 19°C | 30°C Még több cikk.

Továbbképzéssel lehetne orvosolni a hazai munkaerőhiányt

Nem megoldás Magyarországnak a munkaerő-import, mivel a jelenlegi tendenciák szerint a bevándorló munkavállalók számára ebben a tekintetben nem meghatározó célállam Magyarország az Európai Unióban. A szakmunkáshiányra itthon kell megoldást találni, éppen ezért indult el a szakképzési és felnőttoktatási rendszer átalakítása - mondja a munkaügyi minisztérium szakértője.
Az Európai Bizottság szerint Magyarországnak a lakosság öregedése miatt az elkövetkező 20 évben nagyszámú bevándorlóra lesz szüksége - idézte csütörtöki számában Franco Frattinit a Financial Times című brit lap. Az EB bel- és igazságpolitikáért felelős tagja három országot emelt ki, amelyeket különösen érzékenyen érint majd a szakképzett munkaerőhiány: Németországot, Olaszországot és Magyarországot.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szerint Magyarországnak nem megoldás a munkaerő-import. A tárca adatai azt szerint az itthon foglalkoztatott külföldiek száma erősen csökken, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy nekik nem meghatározó a magyar munkaerőpiacon való megjelenés. A hazai munkarőhiányt itthon kell orvosolni. Ezen a téren komoly tartalékok vannak, mivel a munkanélküliek, valamint az aktív korú munkavállalók nagy részének nincs semmilyen szakképesítése, és éppen emiatt szorulnak ki a munkavállalásból.

Az elsődleges feladat a szak-és felnőttképzés kiterjesztése, illetve hogy ezeket a kereslethez igazítsák. A rendszer átalakítása elkezdődött, az elmúlt egy év jogszabályi változásai pontosan erre vonatkoztak, a változásokhoz pedig itthoni és uniós források is rendelkezésre állnak - mondta a Független Hírügynökségnek Weinper Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakképzési főosztályvezetője.

A magyar szak-és felnőttképzési rendszer átalakításának alapkoncepciója, hogy a kínálatot a kereslethez kell igazítani. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági szektor résztvevőit az eddigieknél jobban bevonják a szakképzés irányainak és arányainak meghatározásába illetve kidolgozásába. Ebbe beletartozik, hogy milyen szakmákban van szükség képzett munkaerőre és a különböző szakirányokban hány tanulót vagy felnőttet képezzenek. Az átalakítás érintette a közoktatási rendszert is, amelyen belül erősíteni akarják a szakmunkásképzést, mivel itt mutatkozik a legnagyobb hiány. Jelenleg elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban és főleg gépiparban kevés a szakképzett munkaerő. Itthon például alig vannak szakképzett gyártósor-, autó- és motorszerelők, lakatosok, fémmegmunkáló gépkezelők, valamint a diplomások közül gépészmérnökök.

A jelenség nem egyedülálló az Európai Unióban, hasonló szakképzett munkaerő-hiánnyal küzd Németország és Olaszország is. Franco Frattini, az EB bel- és igazságpolitikáért felelős tagjának állításait az EURES rendszer, vagyis az európai foglalkoztatási szolgálatok közös internetes adatbázisa is alátámasztja. A friss adatok szerint ebben a két országban ugyanazok a hiányszakmák, mint Magyarországon. Németországban az üres állások 33 százaléka a fém- és gépipari szakmunkásokat várja, míg 27 százalékukra építőipari és bányászati szakmunkásokat keresnek - tette hozzá Weinper Mária.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csorna polgárm''Minden döntésemért vállalom a felelősséget''

Tovább olvasom