Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Tragikus modernség

Illés István Jászai-díjas rendező tragikusan aktuálisnak érzi Móricz Zsigmond Rokonok című regényének drámai változatát.

– Mi, magyarok háromszor rugaszkodtunk hozzá a köztársaság megteremtéséhez. Mindig magyarosan, nagy vehemenciával, de kétszer nem sikerült. Hiszen éppen azoknak a primátusoknak nem tudott eleget tenni egyetlen kiszemelt osztály sem, amit az ország elvárt tőlük. Például az értékes történelmi középosztály. Móricz ezt két lépcsőben ábrázolta, időrendben először az Úri muri Szakhmáryjával, majd a Rokonok Kopjáss Istvánjával.

– És milyen konklúzióra jutott Móricz?

– Nagyon lehangolóra.

Akik játsszák

Ungvári István (Kopjáss István): – Az ilyen emberek eleve halálra vannak ítélve, nem is kerülhetnek felszínre, mert jobbító szándékúak, álmodozók. Nem is tudunk róluk, mert már a botrányok előtt kinyírják magukat.

Dósa Zsuzsa (Lina, a feleség): – Az én szerepem az örök nő szerepe. A darab elején büszke, hogy karriert építhet, de aztán azonnal átlátja, hogy ennek tragédia lesz a vége. Nem egy világot átlátó „csaj", de ragaszkodik a polgári tisztességhez, megóvni mindent, amit lehet.

Török András (Kardics bankigazgató): – A mindenkori bankár figurája. Hatalmát az teszi naggyá, hogy egy kisváros pénzembere. A pénz, a hatalom és a korrupció összefonódása. Negatív, de nagyon hálás szerep.

Nádházy Péter (polgármester): – Érdekes, jó szerep. Megpróbál „életben" maradni. Ezt az utat találta magának, s hogy helyes-e, ezt döntse majd el a néző, gondolkozzon!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az interneten keresik az iraki fegyvereket

Az amerikai CIA weboldalán megnyitottak egy bejelentő űrlapot, ahol az Iraqi… Tovább olvasom