Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Trianon: az ország kétharmada elveszett egyetlen tollvonással

90 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírták Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában a Magyarország területének kétharmadát elcsatoló trianoni békeszerződést.
"A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek." (161. Cikk).

A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, és a kormány hamarosan lemondott. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben.

Mozgókép a béketárgyalásról. Forrás: YouTube

A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 ezer főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta a légierő és a nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is.

Trianoni békeszerződés terme. Fotó: internet
Trianoni békeszerződés terme. Fotó: internet

A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival.

A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte. A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010-től.

A szerződés aláírása

Még 1919 elején a béketanács semleges bizottságokat jelölt ki az etnikai határok megállapítására. Ez a Felvidéken például így zajlott: a semlegesnek nevezett delegáció két tagja cseh születésű amerikai állampolgár volt (Jan Karmezin és Robert Kamev). Ők Kassán a Schalkház szállodában hamisított jegyzőkönyveket vettek fel, amelyek
 
Versailles, Nagy Trianon kastély, La galerie des Cotelles 1920. június 4., délután 16 óra 30 perc. A kép közepén Apponyi Albert. Kép: wikipédia
Versailles, Nagy Trianon kastély, La galerie des Cotelles 1920. június 4., délután 16 óra 30 perc. A kép közepén Apponyi Albert. Kép: wikipédia
később a tárgyalásokon döntő érvként szerepeltek az elcsatolás mellett. Ugyanakkor a Teleki-féle térképeket nem vették figyelembe.

A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án (a béketervezet végleges lezárása után) nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres "védőbeszédét".

Ezután átvették a szerződést tartalmazó dokumentumot, majd pár nap múlva (lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket) aláírták. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési... stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (például a Csallóköz, Székelyföld, az egykori Partium és Bácska egyes részei), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt.

A „négy nagy
A "négy nagy": Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök. Ők szabták meg a békefeltételeket.
Kép: wikipédia

A magyar tárgyalási stratégia alapvetően Magyarország területi integritásának megőrzését szerette volna elérni. Érveik az ország történelmi, földrajzi és gazdasági egységét igyekeztek alátámasztani. Emellett a magyar delegáció kérte a népszavazás lehetőségét is, a szövetségesek által sokat hangoztatott önrendelkezés és nemzetiségi elvre hivatkozva. Apponyi beszéde sokakban nagy hatást keltett, mivel azonban a békeszerződést illetően a döntés már megszületett, érveit nem vették figyelembe.

A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe.

Trianon emlékmű, Kiskunhalas. Fotó: wikipédia
Trianon emlékmű, Kiskunhalas. Fotó: wikipédia

Új határok

Magyarország (más néven Magyar Királyság vagy a Magyar Szent Korona országai) az alábbi területeket veszítette el:

- Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része) Romániához került. 103 093 km˛, a Magyar Királyság 31,78 százaléka.
- Az északon a főleg rutének által lakott Kárpátalja, a főleg szlovákok lakta Felvidék, a szinte csak magyarok lakta Csallóköz Csehszlovákiához került. 61 633 km˛, a Magyar Királyság 18,9 százaléka.
- Délen az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett Magyarországból a Szerémség, Drávaköz (1163 km˛), Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz (729 km˛) és a Muravidék (947,8 km˛). 62 092 km˛, a Magyar Királyság 19,14 százaléka. Valamint az egész Horvát-Szlavónország. 42 541 km˛, a Magyar Királyság 12,87 százaléka.
- Nyugaton egy sáv Ausztriához került, ahol később az új területekből Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján. 3 965 km˛, a Magyar Királyság 1,22 százaléka.

Magyarország elcsatolt területei. Kép: wikipédia
Magyarország elcsatolt területei. Kép: wikipédia

Továbbá:

- Északon Szepes és Árva megyéből az alábbi községek kerültek Lengyelországhoz: Alsólápos (Lapsze NiĽnie), Alsólipnica (Łipnica Wielka), (Czarny Dunajec), Jablonka (Jabłonka), (Nowy Targ), (Raba Wyżna), (Bukowina Tatrzańska). Czarny Dunajec községből Pekelnik (Piekelnik) és Podszkle (Podskle) települések. Nowy Targ községből Derzsény (Dursztyn), Bélakorompa (Krempachy) és Újbéla (Nowa Biała) települések. Raba Wyżna községből Bukovinapodszkle (Bukowina Osiedle), Harkabúz (Harkabuz) és Szárnya (Podsarnie) települések. Bukowina Tatrzańska községből Feketebérc (Czarna Góra), Szepesgyörke (Jurgów) és Répásfalu (Rzepiska) települések. 589 km˛, a Magyar Királyság 0,18 százaléka.
- Fiume (mai neve: Rijeka) városa is a magyar Szent Korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták. 21 km˛, a Magyar Királyság 0,000065 százaléka.

A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km˛ összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km˛-ről 92 963 km˛-re csökkent) lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza.

Juhász Gyula: Trianon. Forrás: YouTube

Még több részlet a békeszerződésről és előzményeiről itt!

Olvasóink írták

  • 5. jozko 2010. június 04. 23:33
    „Magyarország I.vh.utáni szétdarabolását, szétosztását az Antant nagyhatalmak már _titkos szerződésekben- 1914-16.ban eltervezték és a leválasztani szánt országrészeketelőre odaígérté a románoknak,cseheknek, szerbeknek. Az eredeti tervekben még nagyobb megcsonkítás szerepelt! A románoké lett volna a teljes Tiszántúl! Fel is vonultak, hogy birtokba vegyék...igen rosszul esett nekik, hogy nem kapták meg a teljes odaígért részt.... No és Ausztria, aki egyébként velünk együtt vesztes fél volt: Burderland elcsatolásánál sokkal nagyobb részben reménykedett. Szóval a dicsőséges nyugati nagyhatalmak akik a II. vh után a Szovjetunióval kötött titkos szerződésben lemondtak Magyarországról /és 1956-ban is ehhez tartották magukat, nem sokra becsülték a középkor ban , a Nyugat Európa védelméért vállalt áldozatainkat!”
  • 4. tron 2010. június 04. 11:41
    „és még a románok utálnak minket...meg a szlovákok meg a szerbek...ez imserös én is utálom azt akitöl elloptam
    valamit...sőt fel is szoktam jelenteni utánna névtelenül, hátha elkövetett valami <moderálva>”
  • 3. magyarock1 2010. június 04. 10:29
    „Amibe soha nem nyugodhatunk bele: 90 éve történt a gyalázatos trianoni rablóbéke, elcsatolták Magyarország 2/3-át. Demonstráció a román konzulátus előtt, Kelemen u. Jún. 4. 16.30. Kárpátia koncert Ópusztaszer Jún. 4. 20.00”
  • 2. marque 2010. június 04. 09:53
    „Én meg úgy tudom, hogy a békeszerződést a Kis-Trianoni kastélyban írták alá. Ezek szerint nem jól tudtam?”
  • 1. krisztoballit 2010. június 04. 09:07
    „Jó a cikk. Mégjobb lenne, ha arról is szó esne benne, amiről mindenki hallgat: hogy a rendszerváltás óta hány meg hány alkalom kínálkozott a revízióra, és hogy ezeket az aktuális kormányerők (MDF-től kezdve MSZP-n át egészen a FIDESZ-ig) senki sem használta ki, pedig vissza lehetett volna csatolni egyes magyarlakta vidékeket úgy a Délvidékőr, mint Kárpátaljáról, talán még a Felvidékről is. És ha Romániához sem így álltak volna, lehet már a székely autonómia is megvalósult volna. Szégyelljék magukat az említett politikusok!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga: ˝gazdasági vészhelyzet˝ van

Varga Mihály szerint Magyarországon "gazdasági vészhelyzet" van. Leszögezte: a kormány nem… Tovább olvasom