Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Trükkös bevándorlók célországa lett Magyarország

Az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt az olyan afrikai országokból érkezők száma, akik - magyarországi tartózkodásuk legalizálása érdekében - "névházasságot" kötöttek - derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elmúlt évi tevékenységéről készített, az interneten nyilvánosságra hozott évkönyvből.
Mint írják, az érintett személyek illegálisan érkeztek az országba, és az illetékes idegenrendészeti hatóságnál különböző jogcímeken tartózkodás iránti kérelmet nyújtottak be. Amikor a hatóság ezt a kérelmet a feltételek hiányában elutasította, az érintett külföldiek "névházasságot" kötöttek magyar állampolgárságú nőkkel, majd családegyesítő vízum iránti kérelmet adtak be. Az esetek többségében a kérelmezők ügyében egy budapesti ügyvédi iroda járt el - teszi hozzá a hivatal.

Új módszer az is, hogy egyes ázsiai országok állampolgárai közül először a feleség érkezik Magyarországra, majd a menekültstátus megszerzését követően megjelenik a férje is, és családegyesítésre hivatkozva letelepedési engedélyért folyamodik.

Az NBH elemzése szerint Magyarország több távol-keleti állam számára egyre inkább célországgá válik, és egyre gyakrabban jelentkeznek a kifinomult módszerek, a korrupciós törekvések.

A hivatal információi szerint az illegálisan Nyugat-Európába igyekvő migránsok szállítására egyes embercsempész csoportok újabban igénybe veszik a Dunán közlekedő teherszállító hajókat. A módszer lényege: a Magyarországon áthaladó folyami uszályok kapitányai maguk választhatják ki, hogy az illetékes szervektől melyik kikötőnél kérik a vízi jármű kiléptetését, ezt az északi folyószakaszon például Esztergomnál vagy Komáromnál tehetik meg. Útlevélkezelésre ezt követően már csak Pozsonyban vagy Bécsben számíthatnak, így útközben gyakorlatilag kockázat nélkül vehetnek fel a fedélzetre migránsokat vagy csempészárut.

Az illegális migráció megjelenési formái közül a legálisan működő utazási irodák "vízumüzletei", a beutazási és a tartózkodási tilalom névváltoztatással történő kijátszása, a Magyarországon keresztül Délnyugat-Európába irányuló szervezett embercsempészet, valamint a hamis tartózkodási engedéllyel történő utaztatás a leggyakoribbak. A jogsértő tevékenységek az esetek egy részében csempésztevékenységgel - ember, kábítószer, benzin, cigaretta -, illetve esetenként korrupciós törekvéssel egészülnek ki.

Az NBH információi szerint egyes kelet-európai vállalkozók jelentős bevételhez jutnak a magyar turistavízumok ügyintézésével: az országukban működő utazási irodák begyűjtik az igényeket és - anélkül, hogy a kérelmezőknek személyesen meg kellene jelenniük - csoportosan szerzik be a magyar turistavízumot a főkonzulátustól. Ebben néhány magyarországi szálláshely üzemeltetője is közreműködik, akik igazolják a kérelmezők turista célú tartózkodását. Az így megszerzett vízumok egy részével érkezők azonban legfeljebb egy éjszakát töltenek az adott szálláshelyen, majd továbbutaznak Délnyugat-Európa felé. A kitöltött adatlapok sokszor pontatlanok, az érintett nem ismeri az űrlapon megjelölt magyarországi úti célt. A magyar turistavízummal belépő és illegálisan továbbutazó csoportok egy része kelet-magyarországi okmányhamisító műhelyben készült hamis nyugat-európai munkavállalási engedélyeket használ fel a schengeni térségen belüli mozgáshoz. Az NBH szerint a válságövezetek számának gyarapodása miatt várható, hogy növekszik az illegális migránsok száma.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miért olyan sok az iskolai bukás?

Tovább olvasom