Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

Túl az ezredik recepten

Az ezredik recept is beérkezett felhívásunkra, s elkezdtük szakácskönyvünk összeállítását.

Az ezredik recept is beérkezett a Kisalföld felhívására. Ezzel egy időben az olvasóink szájíze szerinti receptekből már elkezdtük szakácskönyvünk összeállítását. Április közepén jelenik meg, de már most megrendelhető!
Petrovicz Zoltánné Tényőn adta fel levelét. Tizenkét receptet helyezett el a borítékban. Ezek közül a kibontás sorrendjében a gombás palacsinta lett az ezredik beküldött! (Tegnap is kaptunk recepteket, így ma már túl vagyunk az ezredik ételleíráson is.) A Kisalföld receptversenye meghirdetése óta hatalmas siker. Ősz helyett már tavasszal megörvendeztethetjük a jó, házias konyha kedvelőit a Kisalföldi receptek szakácskönyv első kötetével. Ebben, ha a mesterszakácsokból álló zsűri is úgy látja jónak, ott lehet a tényői asszony finomsága is.

Muci néni tortája cseresznyepaprikával

Petrovicz Zoltánné borítékja 12 receptet rejtett, s miközben azok bekerültek a szerkesztőségi adatbázisba, a Kisalföld munkatársai sorszámmal látták el. Az ezres „rajtszámot" a tényői hölgy gombás palacsintája kapta.

Bár ma már Tényőn él, Sokorópátkán nőtt fel Muci néni, ahol nagyapja hentes-mészáros mester volt. Sok jószág legelészett a ház körül, így természetes, hogy a gyerekeknek gyakran kellett vigyázniuk az állatokra. Muci néni kisöccse, Zolika is szerette az állatokat: egyszer odament a bodzafához, hogy a kikötött kecskét megsimogassa, csak közben a négyéves fiúcska nem vette észre, hogy a póráz rátekeredett a nyakára, ami egyre inkább szorította. Muci néninek köszönhette, hogy életben marad, a kislány még a bajt időben észrevéve szaladt a felnőttekhez, hogy siessenek gyorsan az öccse segítségére.

A disznóvágás során is segítettek a felnőtteknek, s az éhes csöppségek már alig várták, hogy a szalmával pörzsölt állat megpirult füléből levághassanak egy darabot csemege gyanánt.
Talán a nagyapjától örökölte a hajlamot a Muci néni a vendéglátás iránt, hiszen a szakács szakmát választotta. Muci néni nem egy vándorló, csapodár típus, törzsgárdatagként már 30 éve egy munkahelyen, a tényői óvodában főz a közétkeztetésben résztvevőknek, napjainkban százharminc főnek.

A pályaválasztásában a szomszédasszony Juliska néni is bizonyosan szerepet játszott, aki süteményeket készített. Miután a kislány neki segédkezett, otthon igyekezett megvalósítani a szomszédban tapasztaltakat. Napjainkban ha házi lakodalom szóba kerül a településen, akkor előszerettel Muci nénit kérik fel a cseppet sem könnyű feladatra levezénylésére. Előfordult, hogy a násznépből egy városban élő vendégnek annyira ízlett a főztje, hogy hátrament a főzősátorba és megkérte a kezét, mondván, neki pont egy ilyen finoman főző asszonyra van szüksége. A kérőt azonban kikosarazta, hiszen Muci néni már 36 éve kimondta a boldogító igent. 

Három éve Hollandiában is megcsillogtathatta főzőtudományát egy delegáció tagjaként, a magyar ételeket kellett népszerűsítenie. A város forgalmas főterén 60 literes bográcsban főzte a székely káposztát és kóstoltatta a kíváncsiskodókat. Némi bonyodalmat okozott, hogy a holland szervezők kefíren, joghurton, főzőtejszínen át mindent biztosítottak számára, csak éppen tejfölt nem, amit nagy nehezen sikerült végül is beszerezni. Este a főtéren egyszer csak szirénázva megjelent egy rendőrségi autó két mentő társaságában, pontosan mellettük álltak meg. Mivel egy szakácsnőtől nem várható el, hogy értsen hollandul, így a magyar szervezőtől tudta meg: ételmérgezés történt. Muci néni majd összesett az ijedségtől, már harminc éve főz, de soha senki nem betegedett meg a főztjétől. A rendező látván, hogy Muci néni elfehéredett, megnyugtatta: „Nem a mi standunknál történt az ételmérgeszés, hanem a mögöttünk lévő szállodában..."

De hát aki dolgozik, az hibázik is: Muci nénivel azonban nem a „klasszikus baleset" esett meg, hogy cukor helyett só került az ételbe. A sógornőjével sütöttek édességeket és kitalálták, hogy kávés tortával is meglepik a társaságot. Muci néni látta, hogy sógornője honnan szokta levenni a kávét a polcról, így ő is ezt tette a barna nescafés üveggel, és ami benne volt, azzal jól megszórta a tésztát. Együtt nézték a sütőablakon keresztül, hogy a tészta vajon miért nem akar feljönni. A kezdeti bosszúság után nagyott nevettek, hogy kávé helyett a bebarnult, darált cseresznyepaprika került a tortába. A tyúkok meg is lepődtek, hogy a családi ünnep alkalmával őket is megkínálták, de a szárnyasoknak sem ízlett a szokatlan csemege.
Muci néni rendszeres résztvevője a falunapoknak. Az ötvenöt éves hölgy érdekességképpen elmondta, hogy vadétel főzése közben sosem kóstol, még akkor sem tett így, amikor első díjakat nyert a főzőversenyeken.

Érthető okokból Muci néni lányai – Rita és Tünde – is anyukájuk főztjét ették gyermekkorukban a menzán. Természetesen minden ételt nem lehet kedvelni, ilyenkor a lányokat szekálták a diáktársaik: „Anyukátok főzte, miért nem eszed meg?" Ritának volt egy rendkívül szigorú napközis tanár nénije, aki még a háborús, ínséges időben volt fiatal, így az volt heppje, hogy mindent meg kellett enni, semmit sem szabadott a diákoknak a tányéron hagyni. A zsíros húst nem kedvelte, de olyan nem fordult elő, hogy tálcán visszavigye valaki az ételt. Mivel Rita máshova nem tudta elrejteni, így szalvétába becsomagolva az ételt az iskolai köpenyében hazavitte.

Napjainkban Muci néni otthon négy generáció számára főz hétvégén, a család férfitagjainak a hús-, míg a hölgyeknek a tésztaételek a kedvencei, de minden extra kívánságot is teljesít, így akár ötféle étel is kerülhet étkezés során a konyhasztalra.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Képviselői fogadóóra

Boros László, az MSZP önkormányzati frakciójának képviselője pénteken 15 és 16 óra között fogadóórát… Tovább olvasom