Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Túl nagyok a különbségek unió régiói között

Az Európai Bizottság negyedik kohéziós jelentése azt állapítja meg, hogy ugyan csökkent a különbség az uniós tagállamok, illetve egyes régiók jövedelmi viszonyai, fejlettsége között, de van még mit tenni a felzárkóztatásában.
A felzárkóztatás terén tett közösségi szintű erőfeszítések a szegénység visszaszorításában és a társadalmi kirekesztés csökkentésében is jól látszanak. A területi különbségek teljes kiegyenlítése azonban csak hosszú távon lehetséges. Magyarországon az I. Nemzeti Fejlesztési terv időszakában érkező uniós források mind a GDP-t, mind a foglalkoztatás szintjét 0,6%-kal emelték. A bizottság előzetes becslése szerint 2015-ig a kohéziós politika Magyarországon 5,4 százalékkal növeli a bruttó hazai terméket és 3,7%-kal a foglakoztatást.

A 2005-ös adatok szerint az egy főre jutó GDP-t tekintetve Magyarország az EU átlagának 64 százalékán áll, a 2010-es évek elején érheti el az átlagos szint háromnegyedét.

Ezen belül azonban az egyes régiók között igen nagy az eltérés. Továbbra is a Budapestet magába foglaló Közép-Magyarország a legfejlettebb, amely az átlag fölött, 101,6 százalékon áll. A legkevésbé fejlett magyar régió az észak-alföldi, az uniós átlag mindössze 41,9 százalékával. További három magyarországi térség, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl fejlettségi szintje sem éri el az átlag felét. Az erőteljes területi kiegyenlítés szükségességét erősíti, hogy 1995 és 2004 között az átlagos éves GDP-növekedési ütem a legkevésbé fejlett Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon is elmaradt az országos átlagtól. Az amúgy is fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúlon ebben a tíz évben, illetve a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországon volt a leggyorsabb a növekedés.

A magyarországi foglalkoztatási ráták igen alacsonyak. A legrosszabb a helyzet e téren a kohéziós jelentés 2005-ös adatai szerint Észak-Magyarországon, ahol a 15-64 éves népességnek mindössze 49,5 százalékát foglalkoztatják legálisan munkaadók. A humánszféra lehetőségeit jelzi azonban, hogy a magas képzettségűek aránya jónak mondható a hazai régiókban.

A mezőgazdasági tevékenység leginkább a dél-alföldi régióban jelentős a magyar térségek közül, itt a GDP csaknem egytizede származott 2005-ben az ágazatból. Az ipar súlya Közép-Dunántúlon a legmagasabb, 43,1 százalékos. A szolgáltatások jelentősége viszont a fővárost és Pest megyét magába foglaló régióban a legnagyobb, a GDP 74,4 százalékát adja. Ez utóbbi érték az EU egészét tekintve is a magasak közé tartozik.

A kutatás-fejlesztésre fordított összegek túl alacsonyak, a Közép-Magyarországon mért érték európai összehasonlításban alacsony, de nem kirívó. A többi térségben azonban nagyon alacsony értékeket regisztráltak.

Megoldást jelenthet a területi egyenlőtlenségekre, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben regionális operatív programjai valós helyi igényekre, széles körű társadalmi egyeztetés eredményeire épülnek. A régiók számára lehetőség nyílik arra, hogy a hét év alatt hazánkba érkező uniós források segítségével megvalósítsák fejlesztési, felzárkózási elképzeléseiket. A kohéziót az ágazati operatív programok is segítik a közlekedés területén éppúgy, mint a képzésben, vagy a gazdaságfejlesztésben. Az Európai Unióban tapasztalható tendencia érvényesül Magyarországon is, a fejletlenebb térségekben a pályázók kevésbé aktívak. Ezért indokolt, hogy a hátrányos helyzetű térségek számára külön keretek kerüljenek meghatározásra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mokka képzőművészeti tábor

Tovább olvasom