Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Túl van bizottsági meghallgatásán Szijjártó Péter

A külpolitika feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben - mondta a külgazdasági és külügyminiszter-jelölt.
A magyar külpolitikát meg kell újítani az új világrend követelményeinek megfelelően, így a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti bizottsági meghallgatásán szombaton az Országházban.

Az Országgyűlés külügyi, európai ügyek, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága együttes ülésén a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) jelenlegi parlamenti államtitkára kiemelte: emellett a klasszikus diplomáciai feladatokat ugyanúgy el kell végezni, mint idáig, de ez nem cél, hanem eszköz, erre építve kell Magyarország gazdasági érdekeinek érvényt szerezni a külpolitikában.

Szijjártó Péter kijelentette: belátható időn belül Magyarországnak az élre kell állnia az Európai Unióban az export GDP-hez mért aránya és az iparnak a nemzetgazdasági teljesítményhez való hozzájárulása tekintetében, továbbá Közép-Európában az egy főre jutó külföldi közvetlen működő tőke szempontjából. Ehhez új külpiaci lehetőségek szükségesek, új munkahelyteremtő beruházásokat kell vonzani Magyarországra, és segíteni kell a magyar vállalati sikereket a külpiacokon - e három feladat határozza meg a külpolitika teendőit a klasszikus diplomácia hibátlan elvégzésére alapozva - magyarázta.

Az államtitkár elmondta: a magyar gazdaság nyitott, ezért fontos az exportteljesítmény. "Két lábra kell állítani" a magyar kivitelt annak iránya és a résztvevők köre szempontjából. A keleti nyitás keretében dinamikusan növelni kell a magyar jelenlétet a külpiacokon és beruházásokat kell az országba vonzani, de emellett továbbra is figyelni kell az EU és az Egyesült Államok piacaira is - közölte. Úgy látja, ha egyoldalú a kivitel szerkezete, az kiszolgáltatottsághoz vezet. Azt is megjegyezte, hogy ezen a területen vannak már sikerek, "de lassabban haladunk, mint szeretnénk".

A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy ma nagy nemzetközi vállalatok adják a magyar kivitel túlnyomó részét, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) csak körülbelül a 15 százalékát, ami azt jelenti, hogy az ország ki van szolgáltatva a nagyvállalatok termelésszervezési döntéseinek. Növelni kell a kkv-k részvételét a magyar kivitelben, és míg ma 2500-3000 exportképes magyar kkv van, ezek számát 12 ezerre szeretnék emelni - tette hozzá.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés külügyi, európai ügyek, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága együttes ülésén a Parlament
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés külügyi, európai ügyek, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága együttes ülésén a Parlament Delegációs termében szeptember 20-án.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter az elmúlt időben a KKM-ban történt szerkezeti és szervezeti változásokat ismertetve elmondta: az Eximbank az eddiginél is bátrabb hitelezési stratégiát folytat, hogy minél több magyar vállalatot segítsen sikerhez. A Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) átalakítva létrehozták a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA), amelynek feladata a beruházásösztönzés, a Magyarországra irányuló beruházások számának, volumenének, valamint az általuk teremtett munkahelyek számának növelése - magyarázta. Közölte: a HIPA élén október 1-jétől új elnök, Ésik Róbert, a Nokia korábbi országigazgatója áll.

Arra is kitért, hogy jelenleg 52 gazdasági vegyes bizottság működik, mint az egyik legjobb külgazdasági ösztönző eszközre ezekre nagyobb figyelmet kell fordítani. A stratégiai megállapodásokról szólva közölte: eddig 50 ilyen megállapodást kötöttek. Ezeknek az egyezményeknek az a céljuk, hogy olyan helyzetbe hozzák a vállalatok magyarországi vezetőit, hogy ha újabb befektetésekről határoz a cégük, ők a lehető legjobb eséllyel érvelhessenek amellett, hogy Magyarország mellett döntsenek - mutatott rá. Mint mondta, 167 ezer embert foglalkoztat az érintett 50 cég, és közülük 26 növelte a munkahelyek számát a megállapodás aláírását követően. Ugyanakkor a stratégiai megállapodás nem garancia arra, hogy ezt követően nem lesznek elbocsátások a vállalatoknál - fűzte hozzá.

Az államtitkár megjegyezte: a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. jelenleg 14 országban működtet kereskedőházat, a legutóbbit Brazíliában nyitották meg. Emellett 13 területi irodát hoznak létre a Kárpát-medencében.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy átfogó határátkelő-építési programot indítottak, 2014-2020 között a magyar-szlovák szakaszon megduplázzák az átkelők számát, és az ukrán, a román, a szerb és az osztrák határszakaszon is tervezik új átkelők létesítését.

Azt mondta, az EU előtt álló kihívások rávilágítottak arra, hogy a bezárkózás nem jó stratégia, szoros kapcsolatot, stratégiai szövetséget kell kiépíteni más régiókkal. Magyarország támogatja az unió bővítését, a Nyugat-Balkán integrációját fel kell gyorsítani. A keleti partnerségi kezdeményezést is folytatni kell az ésszerűség alapján, vagyis nem általános perspektívát, hanem országspecifikus programokat kell kínálni, ez magyar nemzetgazdasági érdek is, mert dinamikusan bővül az érintett országokkal folytatott kereskedelem - értékelte Szijjártó Péter.

miniszterjelölt beszéde végén a közép-európai régió és a visegrádi együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Úgy látja, e térség Európa növekedési motorja, és a gazdasági súlya mellett a politikai súlya is növekszik, ezt mutatja, hogy a lengyel Donald Tusk kerül az Európai Tanács élére.

Támogatták a bizottságok Szijjártó Péter miniszteri kinevezését

Támogatták az Országgyűlés szakbizottságai szombati együttes ülésükön Szijjártó Péter kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré.

A külügyi, az európai ügyi és a gazdasági bizottságnak, valamint a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai közösen hallgatták meg a jelöltet a Parlamentben. A képviselők az expozé után több mint egy órán át kérdezték Szijjártó Pétert, aki szintén csaknem egy órán keresztül válaszolt nekik.

A bizottsági tagok közül többen is felvetették a paksi atomerőmű-bővítés és az energiabiztonság kérdését, amelyek ügyében a miniszterjelölt kijelentette: a paksi beruházást a magyar energiabiztonság egyik fontos sarokkövének tartja, ezért nem kell felülbírálni az erről hozott döntést. Szólt arról is, hogy az ukrajnai válság világosan rámutatott: az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás az energiabiztonság. A legjobb diverzifikációs eszköz a Nabucco-projekt lett volna - folytatta -, de az kudarcra lett ítélve, s bár a Déli Áramlat gázvezeték a forrásokat nem diverzifikálja, az útvonalakat igen.

A keleti nyitás politikáját is több ellenzéki kérdező szóba hozta - többnyire kritikusan, de például a DK-s színekben politizáló független Oláh Lajos pozitívan nyilatkozott róla -, Szijjártó Péter pedig ezekre válaszul megismételte: az ország gazdaságának két lábon kell állnia, ezért folytatják a keleti nyitást.

Az Együtt-PM-es független képviselő Szelényi Zsuzsanna több kérdésben is faggatta a jelöltet. Az egyik ilyen az azeri baltás gyilkos kiadatásának ügye volt, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta: minden lépésben a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően jártak el.

Szelényi Zsuzsanna felvetette emellett Bill Clinton volt amerikai elnöknek Orbán Viktor miniszterelnökre tett kritikus megjegyzéseit, amire a külgazdasági és külügyminiszter-jelölt úgy válaszolt: akik informálták, "alaposan átverték" Clintont, inkább meg kellett volna keresnie azokat az amerikai vállalatvezetőket, akiknek a cége jelen van Magyarországon, mert a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok története sikertörténet.

A jobbikos Bana Tibornak a kormány afrikai és latin-amerikai külgazdasági terveit firtató kérdésére azt felelte: mivel mindkét térség a dinamikus bővülés jegyeit mutatja, fontos, hogy Magyarország jelen legyen a világ ezen részein.

Szintén a jobbikos politikus felvetésére az európai uniós vitákat érintő kérdésre Szijjártó Péter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, amely szerint ahol fel kell vállalni a konfliktusokat, ott a magyar kabinet felvállalja, ahol viszont meg kell állapodni, ott megköti a megegyezéseket.

A külügyi bizottságot vezető fideszes Németh Zsolt és a szocialista Kiss László is szólt a tallinni magyar nagykövetség bezárásáról. Reagálásában Szijjártó Péter közölte: valóban új helyzet állt elő azóta, hogy megszületett a döntés a külképviselet bezárásáról, ezért érdemes bizonyos kérdéseket újragondolni, és ezt meg is teszik.

Szijjártó Péter a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, Szabolcs Attila (Fidesz) kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésére közölte: ha vannak is visszaélések, azokat egyesével kell kivizsgálni, és egy-egy esetből nem kell negatív képet festeni a teljes intézményről.

Az MSZP-s Kiss László érdeklődésére a miniszterjelölt a magyar-szlovák kapcsolatokat illetően kifejtette: a hatékony kapcsolatépítéshez fontosak a közös sikerek, ezért lényeges, hogy Szlovákiával is legyenek közös sikereink elsősorban a gazdaságban és az energetikában, mert ezek adnak terepet ahhoz, hogy a nehéz kérdéseket is a siker reményével vitassák meg.

Azt is jelezte, hogy tárcavezetőként rendszeresen szeretne konzultálni a parlamenti pártok képviselőivel külpolitikai kérdésekben.

Szijjártó Péter kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a külügyi bizottság 3 nem ellenében 5 igen szavazattal, az európai ügyek bizottsága 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a nemzeti összetartozás bizottsága ugyancsak 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a gazdasági bizottság pedig 10 igen szavazattal támogatta.

A jobbikos Bana Tibor az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, pártja azért nem támogatta Szijjártó Péter miniszteri kinevezését, mert bár láttak pozitív elemeket a kormány külpolitikájában - például a keleti nyitásban -, de csak a szavak szintjén látják megjelenni a határozott nemzeti érdekképviseletet.

Pénteken jelentették be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szijjártó Pétert, a tárca eddigi parlamenti államtitkárát javasolja külgazdasági és külügyminiszterré kinevezni, miután Navracsics Tibor uniós biztossá jelölése miatt lemondott miniszteri megbízatásáról.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megrongálták a Fidesz plakátját Óbudán

Bús Balázs fideszes polgármesterjelölt plakátjára "zsidó vagyok" feliratot írták. Tovább olvasom