Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Túlterhelt és töredezett utak foglyai

Rosszul állapították meg az útépítés fontossági sorrendjét, és nem adnak pénzt a karbantartásra a politikusok – mondják Szegeden, majd végig a 43-as és a 47-es út menti településeken.
Rosszul állapították meg az útépítés fontossági sorrendjét, és nem adnak pénzt a karbantartásra a politikusok – mondják Szegeden, majd végig a 43-as és a 47-es út menti településeken, meg az elkerülő gyűrűk hiánya miatt az autóáradatban fuldokló városokban. Suzukink és egy tehergépkocsi fülkéjéből, meg a bitumenszalag széléről pillantottunk Csongrád megye közúthálózatára.

A leggyakorlottabb úrvezetőnek is összeszorul a gyomra, mikor előtte-mögötte-mellette ott a kamion, s neki e mozgó emeletes blokkok közé ékelődve kell az úton haladnia, fékeznie, sebességet váltania. Szerda kora délután: egyetlen lámpaváltás és öt-nyolc kamion kanyarodik a szegedi Kossuth Lajos sugárút és a Párizsi körút kereszteződésében Nagylak felé.

Plusz 138%

Idén május 31-éig több mint egymillió-hatszázezer ember lépte át Nagylaknál az országhatárt – tudtuk meg Kunos Gyulától, a határőrség itteni szóvivőjétől. Vagyis: az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest közel 30 százalékkal nőtt a személyforgalom. Nagylakig idén június elejéig 644 ezer jármű – közte 276 ezer 625 tehergépjármű – jutott. Azaz tavaly óta 59 százalékkal több kocsi használta a 43-as utat, ezen belül a tehergépjármű-forgalom 138 százalékkal több – Románia és Bulgária uniós csatlakozása óta. Makó kimarad, de a Szegedtől Kiszomborig tartó útszakaszt terheli, hogy az itteni átkelőt is többen használják, mint korábban. Kiszombornál közel hat százalékkal nőtt a személy-, míg a tavalyihoz hasonló a teherforgalom. Ezenkívül a számok mögött látni kell az országon belül fuvarozókat, vagy a 43-asra fűzött települések között naponta ingázókat is, illetve azt, hogy a mentők az egészségügyi reform miatt a makói kórház és a szegedi klinikák között a korábbinál tízszer többször fordulnak.

Mozgó monstrumok


– Elviselhetetlen a dübörgés. A benzingőz miatt csak éjjel lehet ablakot nyitnil – panaszkodik a szegedi Párizsi körúti házban élő Bea. A Kossuth Lajos sugárúton érkezik az áradat, mert az autópályán Szegedig utazók-szállítók 80 százaléka az északi kapun át jut el ide.

– Félelmetes úttá lett a 43-as az utóbbi fél évben – jelenti ki Szalai József, aki a Hansa Kontakt Kft. megrakott kocsijával hajnali ötkor indult árut teríteni – előbb a 47-esen Csorvásig, aztán Makón, vagyis a 43-ason át vissza Szegedig. A hivatásos sofőr 11 éve tapasztalatból tudja, hogy milyen veszélyes, mikor egy-egy „bevállalós" úrvezető előzni kezdi a 75, de néha 90 kilométerrel robogó kamiont. Az úrvezető szemszögéből legalább ennyire félelemkeltő, mikor a két-három kamion konvoja fogja sietősre és száguld az utakon.

A 43-as 52 kilométeres szakaszának 45 százaléka településeket szel át. Szenved minden ottani város és falu. A balesetek száma, illetve a tehergépjármű okozta karambolok aránya nem nőtt, mert annyira zsúfolt az út, hogy szinte lehetetlen a gyorshajtás, ami a legtöbb közúti tragédia okozója – magyarázza a táblázatba is foglalható adatok alakulását Radics Róbert százados, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági osztályvezetője. A zsúfoltság miatt a Szeged–Makó közötti utazási idő a korábbi harminc percről egy órára nőtt – tudjuk Szalai Józseftől.

Hatványozott rombolás

A sűrű egymásutánban érkező teherkocsik annyira rongálják a sokkal kisebb megterhelésre tervezett közúthálózatot, hogy a rombolás mértékének érzékeltetésére „tíz a negyediken-ötödiken hatvánnyal" számol a szakember. Magyarországon megengedett, hogy tíztonnás mozgó monstrumok dübörögjenek végig az utakon. Egyetlen megrakott kamion nagyobb kárt okoz, mint ha ugyanazon az útszakaszon csak személygépkocsi, de abból tízezer száguldana.

Logisztika

– Már nem csak a Duna jelent választóvonalat az ország módosabb és elmaradottabb része között, mert a Kecskemét vonalától északra és délre lévő területek között is mélyül a szakadék – összegzi tapasztalatát Lengyel István. A Tisza Volsped Kft. vezetője szerint itt, délen nincs jelentős ipari termelés, kevés az innen elszállítható áru, ezért itt a fuvarozó is kevesebb, mint az ország más vidékein. Az autópálya ideért, de késve, addigra a nagyobb multik, a logisztikai központok Aradra, Temesvárra költöztek. Ezért is egyre nagyobb lesz az átmenőforgalom.

– A legkátyúsabb úton Kiskunhalas felé autózva, a megyehatár közelében zötykölődhetünk, de az M5-ös is nagyon rossz minőségű már – kutat emlékeiben Szalai József, aki harmadik helyre a 43-as út egyre romló állagú testét teszi.

Az autópálya is Nagylak felé irányítja a fuvarozók érdeklődését – véli Kunos Gyula, az orosházi határőr-igazgatóság sajtószóvivője. Míg korábban Ártándnál keltek át azok, akik Románia felső fertályára igyekeztek, addig e fuvarozók egy része most, hogy az autópályán gyorsabban haladhat, Nagylak felé veszi az irányt. De a forgalom drasztikus növekedésének legfőbb oka Románia és Bulgária uniós tagsága: az eddig Szerbiát érintő tranzitforgalom is Magyarországon zúdul át. Így a 43-as út mentén élők láthatják és szenvedik el az Isztambul–Hamburg közlekedési folyosón, és hagyományos kereskedelmi úton haladó forgalom méreteinek hirtelen megnövekedését.

Sebek és hiányok

Az M43-as és az ehhez tartozó új Tisza-híd megépülése Csongrád megye elsőrendű érdeke. Már több politikus is kimondta: 2010-ig elkezdik az M43-as építését. Ezért aztán a most szolgáló 43-as nyomvályús, kátyús és töredezett testének gyógyítása nem várható.

A megye legveszélyesebb útszakasza a Szeged–Makó–Nagylak vonal – Kopasz Gábor, a Tisza Express Kft. vezetője szerint. Nála a második a 47-es kétszer egy sávosnak maradt két és fél kilométeres szakasza az algyői híd és Hódmezővásárhely között. Az itteni útszélesítés mellett sürgető feladatnak a még csak a tervezőasztalon létező, városokat elkerülő utak megépítését teszi a közlekedési szakember.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Fidesz inkább az egészségügyre költene

Tovább olvasom