Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Új Btk: élet elleni bűncselekmény miatt 14 év alatt is büntethetnek

Új elemekkel is kiegészült a kormány új büntető törvénykönyvre (Btk.) vonatkozó tervezete a szakmai és civil szervezetekkel folytatott egyeztetés után – mondta az Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára a kormány által elfogadott dokumentumról, amelyet pénteken nyújt be az Országgyűlés elé a kabinet.
Répássy Róbert – aki tettarányos, következetes és igazságos Btk.-t ígért - sajtótájékoztatón közölte: a javaslat szerint a büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében csökkenne 12 évre, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12-14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók – közölte az államtitkár.

Az eredeti tervezethez képest módosult a jogos védelem szabályozása is, amely megköveteli, hogy a támadás személy ellen irányuljon. A lakásba való behatolással ugyanakkor minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvény.

Számos új büntetőjogi tényállás is megjelenik a javaslatban: a családon belüli erőszak kérdésének szabályozása bővül az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásával. A javaslat szerint vétséget követ el, aki a tanúvallomást a bíróság előtt annak ellenére megtagadja, hogy erre joga lenne, aki belépésre jogosító biztonsági okmányt hamisít, vagy aki meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálóját.

Répássy Róbert közölte: a javaslat szerint a zsebszerződések elleni fellépés érdekében a termőföld jogellenes megszerzése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és nemcsak a szerződő felek lennének eljárás alá vonhatók, hanem a szerződésben résztvevő ügyvédek vagy közjegyzők is.

A genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.

Vétségnek számít a javaslat szerint a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki egy állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot vagy fogad örökbe egy gyermeket.

Új bűncselekményi tényállásnak minősülne a gazdasági csalás, amely a hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy anyagi hátrány okozása nélkül is megvalósulhat, csalárd gazdálkodási magatartás esetén. Ez alapesetben vétségnek számít majd, de üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetve súlyosabbnak minősül.

Az államtitkár beszámolt arról is: az előterjesztés megőrzi az elmúlt másfél évben hozott büntetőjogi szigorításokat, a többi közt a három csapást, az uzsorások elleni szabályokat, a hajléktalanok büntetőjogi védelmét, a kommunista, nemzetiszocialista bűnök tagadásának tilalmát, vagy az egyenruhás bűnözésre vonatkozó szabályokat.

Úgy fogalmazott: a jogszabály újabb kiskapukat zárna be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt, a jövőben például vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekménynek minősül az EU bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában követik ezt el.

Minősített eset lesz a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett aktív gazdasági veszegetés, a strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében pedig büntethető lesz az a személy, aki közreműködik a bejegyzésben.

Mint mondta, szigorúbb büntetés vár a visszaesőkre, a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire, szexuális erőszaknál pedig nem pusztán az erőszak vagy a élet, testi épség elleni fenyegetés alkalmazása, hanem önmagában az érzelmi fenyegetés is büntethetővé válik.

Új büntetési és intézkedési nemek is megjelennek az előterjesztésben, ilyen a jóvátételi munka, az elzárás vagy a sportrendezvényektől való eltiltás. Hangsúlyosabbá válnának a környezetet, a természetet védő szabályok, önálló tényállás lesz például az orvvadászat és az orvhalászat.

Az államtitkár közölte, hogy javaslatot a Ház még a nyári szünet előtt elfogadhatja, és az 2013-ban, egy éves felkészülési idő után lépne hatályba.

Beszámolt arról is, hogy a társadalmi egyeztetésen a jogvédő és érdekképviseleti szervezetek mellett az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a bírói kamara, valamint a Kúria vett részt.

Olvasóink írták

  • 3. Mozimasiniszta 2012. április 29. 23:24
    „T. 2. Tucat ! A mai 10-12 évesek hogy mire képesek, saját kútfőből, vagy a szennycsatornák
    műsorától ihletve ? arról konkrét ismeretei talán még a kriminál-psychológusoknak sincs .
    A "hátrányosi" szülők vagy nagykorú bandavezérek által mozgatott tini galerik dúlásának azért véget kellene vetni ! Szerintem a büntethetőség korhatárán aluli gyerek szüleit
    keményebben kellene állami "pártfogásban" részesíteni !
    Pro memoria: ´90 előtt is volt pártfogói felügyelet, jav-nev intézet, fiatalkorúak börtöne , csak a szadaszes bagázs annyira el-liberalizálta a fiatalkorúak fegyelmezését hogy most már az
    Isten sem bír velük ! de valahol el kell kezdeni !”
  • 2. tucat 2012. április 27. 19:31
    „Igaz, kimaradt a címből az "alattiak" szó. De ennél nagyobb bajnak látom, hogy a módosításokkal életbe lépő büntetőjogi tényállások jelentős része nehezen bizonyítható (pl. érzelmi indítékú cselekmények...) a tervezett formában, ezért az alkalmazással súlyos problémák lehetnek.
    Ezzel szemben, például amit a gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények kapcsán régóta várok - hiába -, az az, hogy szűnjön meg az az eljárási kötelezettség, amely szerint a gyermekkorú elkövető bűncselekménye esetén a büntetőeljárásnak elég azt bizonyítani, hogy az elkövető N.Z. gyermekkorú. Ezzel a büntetőeljárás véget is ér, figyelmen kívül hagyva azokat a háttérkörülményeket, amelyek tisztázása nélkül a további bűnmegelőzés esélye is megszűnik, és nem is csak azért, mert a nyilvánvalóan veszélyeztetett gyermeket a hatóság kénytelen a sorsára hagyni, hiszen pedig nemcsak neki és felnőtt környezetének ugródeszka ez a bűnismétléshez, hanem másokat is erre bátorít...
    Ezzel együtt sem értek egyet a büntethetőség korhatárának csökkentésével, még akkor sem, ha a jogalkotó ezt a hatósági (gondolom, elsősorban ügyészi és bírói) intézkedéseke korlátozná, mert ezzel a lépéssel a jogalkotó számára megnyílik az út az ilyen ügyekben érintett kölykökkel szemben alkalmazható büntetések körének a szélesítésére. A kölyök maradjon tabu egyszer és mindenkorra! Még akkor is, ha ölt. Más a helyzet, ha az eljárást le kell folytatni ellene, lényegében úgy, ahogyan a fiatal, vagy a felnőtt korú elkövetővel szemben (bizonyos körülmények "testreszabásával" természetesen, pl. a rendelkezésre állás céljából csak rendkívül indokolt esetben legyen a családjától, gondozási helyétől távol fogva tartható, és ekkor is különös figyelemmel az életkori sajátosságaira, testi-lelki-mentális fejlettségére), s kizárólag a bíróság feladata lehessen, hogy az ügy tárgyalása után megállapítsa az elé állított gyermek bűnösségét, vagy ártatlanságát (esetleg a cselekmény bizonyítottságának elégtelen voltát), és ennek megfelelően alkalmazzon intézkedést, mentse fel a vádlott gyermeket, és tegyen javaslatot az illetékes ügyészségnek más, az ügyben felelősségre vonható személyek ellen történő vádemelés érdekében. Én ezt tartom igazságosnak, annak ellenére is, hogy a javaslatom sem tekinthető éppen minden esetben gyermekbarátnak - legalábbis látszólag. Valójában meg igen, mert mindez elsősorban, de nem kizárólag, a gyermekkorú elkövető érdekében történne (az egész társadalom érdekében is, beleértve minden kölyköt, fiatalkorút és felnőttet is).
    A bíróság által alkalmazható intézkedések körébe vonnám a speciális korrekciós nevelést biztosító (az elkövető gyermek érdekeit szem előtt tartva nyitott, vagy zárt) intézménybe utalás lehetőségét is, amelyet a legsúlyosabb esetben, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén kellene alkalmaznia. Az ilyen INTÉZKEDÉS (tehát nem büntetés, mert annak egyebek közt hosszú távú joghátrány is a következményei közé tartozik!) alkalmazásának a feltétele általában lehetne a tizenkettedik életév betöltése (az elkövetéskor), de - tekintve az ilyen korú gyerekek testi és mentális (személyiség-) fejlődésében tapasztalható óriási egyéni különbségeket, az alkalmazást - és a végrehajtást is - szakértői (pszichológus, pedagógus, szükség szerint pszichiáter) véleményekre kellene alapozni ezekben, a remélhetőleg kivételes esetekben is.
    De az izomból, ütésekkel, erőszakkal történő megközelítés (ebben is ezt érzem) nem segíti a problémáink megoldását, hanem elmélyíti azokat. Egyre több a példa erre, kár, hogy csak kevesen vesszük észre őket.”
  • 1. mp5 2012. április 27. 17:58
    „"Új Btk: élet elleni bűncselekmény miatt 14 év is büntethetnek"
    Ismét egy értelmes mondat...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jövőre még nem lesz rövidebb a nyári szünet

Hoffmann Rózsa ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben az általános iskolákban rövidebb legyen a nyári vakáció. Tovább olvasom