Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Új egyházi törvény - MSZP: máris elbukott a jogszabály

Az MSZP úgy véli, mivel alkalmazhatatlan, máris elbukott az új egyházi törvény, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök a szocialisták véleménye szerint olvasatlanul írt alá. Az ellenzéki párt ezért azt szeretné, ha a parlament a jogszabályt az őszi ülésszak kezdetén "kijavítaná". Nyakó István országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt is elmondta: az MSZP várhatóan nem vesz részt az egyházzá nyilvánításra irányuló kérelmek országgyűlési elbírálásában.
A szocialista politikus kifejtette: az egyházügyi törvény - amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg - több ellentmondást tartalmaz, ezek közül csak az egyik, hogy a kormánytöbbség deklarált szándékával ellentétben az egyházi nyilvántartásba vételi kérelemhez továbbra is csatolni kell a vallási közösség ezer tagjának aláírását, ezt a rendelkezést ugyanis nem törölték a törvényből annak zárószavazást megelőző gyökeres módosításakor.

Az MSZP múlt pénteken arra szólította fel Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy kérje az államfőt: küldje vissza az Országgyűlésnek az új egyházi törvényt, hogy az abban lévő "aknákat hatástalaníthassa" a Ház. A szocialisták ezt arra utalva közölték, hogy a jogszabályban a legalább ezer tag meglétére vonatkozó kritériumot az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata kivette abból a felsorolásból, amely rögzíti, mely esetekben nyújtható be az egyházi nyilvántartásba vételi kérelem. Az ahhoz csatolandó iratok között ugyanakkor továbbra is előírásként szerepel a "legalább ezer természetes személy tag nevét, magyarországi lakóhelyét, aláírását tartalmazó aláírási ív".

Nyakó István szerint azonban ez csak egy a törvény ellentmondásai közül.

Elmondta, hogy a jogszabály legtöbb rendelkezése 2012. január 1-jén lép hatályba, ám egyes paragrafusai már a kihirdetést követő naptól érvényesek. Eszerint a kormány a törvény hatályba lépéséig a közcélú tevékenységet végző egyházakkal megkötött megállapodásokat áttekinti és szükség szerint új megállapodásokat kezdeményez; illetve az e törvény alapján egyháznak nem minősülő - közfeladatot ellátó - szervezetekkel a megállapodásokat legkésőbb 2011. december 31-ig megkötheti. Az MSZP-s képviselő ugyanakkor aláhúzta: ellentmondás, hogy a törvény vonatkozó rendelkezései - vagyis hogy mely vallási közösségek számítanak egyháznak - csak jövő évtől hatályosak.
Az MSZP-s képviselő elmondta, írásbeli kérdéssel fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, azt tudakolva, hogy eddig mely, a törvényben nem szereplő vallási közösségeket kereste fel a megállapodás érdekében.

Kitért arra, hogy a törvény 2011. december 31-ig ad lehetőséget az egyházi státusz megszerzésére, az ehhez szükséges feltételeket azonban csak jövő év január 1-jétől lépteti életbe. "Erre mondta Semjén Zsolt, hogy kodifikációs remekmű született" - fogalmazott Nyakó István, megjegyezve: a törvény hatályba lépése után csak a benne foglalt szabályoknak megfelelő egyháznak nyújtható egyházi célú költségvetési támogatás.

Emlékeztetett: pártja a kodifikációs hibáktól függetlenül is ellenezte a törvényt, amiért az véleményük szerint megsérti azt a követelményt, hogy az államnak egyenlő távolságot kell tartania a vallási közösségektől, és tizennégyet kiemel közülük. Kifogásolta azt is, hogy a jogszabály feladja a világnézetileg semleges oktatás elvét, amikor olyan településeknek is lehetővé teszi, hogy iskolájukat átadják valamely egyháznak, ahol nincs másik oktatási intézmény. Mint mondta, e törvény alapján lehetőség nyílik a fenntartó egyházétól eltérő hitelveket valló vagy ateista dolgozók elbocsátására, illetve erre hivatkozva gyerekek felvétele is megtagadható.

Bírálta azt is, hogy a törvény értelmében az egyházzá nyilvánításról a parlament kétharmados többséggel dönthet, szerinte ezzel a mindenkori politikai széljárásnak szolgáltatták ki a vallási közösségeket.

A szocialista politikus az MTI kérdésére válaszolva közölte: azt fogja kérni a frakciótól, hogy az egyházi nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmek elbírálásáról szóló parlamenti döntésekben az MSZP ne vegyen részt, ez ugyanis nem a képviselők hatásköre, "a parlamentben nem istenek ülnek". Hozzátette: céljuk az, hogy amint lehetőségük lesz rá, ezt a feladatot ismét a bíróságra bízzák.

A parlament múlt keddre virradó éjszaka fogadta el a KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által - a Fidesz-frakció javaslatára - alapvetően átírt, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló jogszabályt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el az Országgyűlés.

Olvasóink írták

  • 2. deszkás 2011. július 21. 22:03
    „Hatálybalépett,de lehet tárgyalni. Egy kormánypárti hsz?A jogászokkal megtüzdelt kévviselőink.”
  • 1. Queenmargareth 2011. július 21. 18:31
    „tökély:olyan, mint az alkotmányunk?Direkt kisbetű.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szarvasmarha-kereskedelem adócsalással: lebuktak a fülszámokkal

A revízió összességében 125 millió forintos megfizetendő adóhiányt tárt fel a társaságnál. Tovább olvasom