Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Új fordulat az M5-ös ügyében

A magyar állam arra törekszik, hogy száz százalékban a tulajdonába kerüljön az M5-ös sztrádát üzemeltető AKA Zrt. Jelenleg az Állami Autópálya Kezelőn keresztül a részvények csaknem 40 százalékát birtokolja, a fennmaradó 60 százalékra pedig elővételi joga van.
A magyar állam arra törekszik, hogy száz százalékban a tulajdonába kerüljön az M5-ös sztrádát üzemeltető AKA Zrt. Jelenleg az Állami Autópálya Kezelőn keresztül a részvények csaknem 40 százalékát birtokolja, a fennmaradó 60 százalékra pedig elővételi joga van. Ezzel élve szeretne birtokon belül kerülni, ezt követően pedig eladni a sztrádatársaságot.

Az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. állandó főszereplője volt lapunknak mindaddig, amíg meg nem építette az M5-ös sztrádát előbb Szegedig, majd az országhatárig. A szegedi északi csomópontig Kiskunfélegyházától induló 46 kilométeres szakasz átadása 2005. december 10-én, a hiányzó 15 kilométer avatása pedig 2006. március 11-én történt. Azóta a helyi közvélemény már nem az AKA Zrt.-n belüli tulajdonosi szerkezetre koncentrál: hiszen az itt élők számára az autópálya megléte a fontos, valamint az, hogy ugyanúgy matricával lehet használni, mint az ország többi sztrádáját.

Rendelkezésre állási díj

Az állam évi 26 milliárd forint rendelkezésre állási díjat fizet az M5-öst működtető AKA-nak. Egyrészt azért, mert szolgáltatást vásárol, másrészt ezzel téríti meg számára a kieső autópályadíj bevételét. A matrica bevezetéséig ugyanis a sztrádatársaság egy Kiskunfélegyházától Budapestig oda-vissza szóló útért csaknem 7 ezer forintot kért. A rendelkezésre állási díjat 2030-ig, a koncessziós szerződés lejártáig kellene fizetni. Ugyanakkor az állam is kap pénzt az AKA-tól osztalékként, valamint részesedik a matricabevételekből is.

Nem mindig volt ez így: amikor 2004-ben évtizedes késlekedés után az állam azzal lendítette ki az ügyet a holtpontról, hogy március 9-én az ÁAK Zrt.-n keresztül 40 százalékos tulajdonrészt szerzett az AKA-ban, mindenki igyekezett tájékozódni az ügylet korrektségét és hasznát illetően. Hiszen az állam akkor horribilis rendelkezésre állási díjban állapodott meg az AKA főrészvényeseivel, az osztrák Strabaggal, valamint a francia Bouygues-gel a koncessziós szerződés lejártáig – erről szól keretes összeállításunk. A szerződést aláíró gazdasági minisztérium már akkor azzal érvelt, hogy az állam 2009-ig opciós, elővételi joggal rendelkezik a fennmaradó 60 százalékra, és azzal bármikor élhet.

Az opcióval a közelmúltban elő is állt a minisztérium: már az év elején felröppentek a hírek, hogy megvenné a fennmaradt 60 százalékot. Ehhez azonban a kormánynak szüksége lett volna az AKA Zrt.-nek korábban hitelt nyújtó bankok, mintegy húsz hitelintézet jóváhagyására. Ám azok csak akkor járulnának hozzá az adásvételhez, ha a kormány garanciát nyújt az AKA által korábban felvett mintegy 900 millió euró (230 milliárd forint) kölcsön visszafizetésére. Ebbe viszont a gazdasági tárca nem ment bele: inkább a mostani viszonylag drága hiteleket cserélné be új kölcsönökre, más szereplőkkel.

Ezért a kormány nevében eljáró gazdasági és közlekedési minisztérium megbízta az ÁAK Zrt.-t, hogy a tulajdonában lévő Kisalföld Autópálya részvénytársaság közreműködésével írjon ki nemzetközi finanszírozási tendert, majd vásárolja meg az AKA fennmaradt 60 százalékos részvénycsomagját. Amennyiben a kormány megszerzi az AKA Zrt. feletti teljes ellenőrzést, „egyben" szeretné értékesíteni a sztrádacéget.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oroszlánfóka támadt a szörföző lányra

Egy körülbelül 300 kilós oroszlánfóka támadt rá egy szörföző tinédzser lányra Ausztráliában, az… Tovább olvasom