Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 23°C Még több cikk.

Új közoktatási törvény és nemzeti tanterv jövő őszre

Az oktatásért felelős államtitkár reményei szerint jövő ősszel életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann Rózsa új finanszírozási alapelvet javasol, s bízik abban, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a pedagógusok bérének "gesztusértékű" emelésére is.
Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjúban az új jogszabály megalkotásának szükségességét azzal indokolta: az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, s az a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert.

Kiemelte: új alapokra kívánják helyezni a közoktatást. Míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani.

Az államtitkár elmondta: az új nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják. Hozzátette, a kompetenciák meghatározása fontos, de az tarthatatlan, hogy a NAT a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait ne rögzítse. Hangsúlyozta: iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki, és "a rémhírekkel ellentétben" megtartják a közoktatási rendszer azon vívmányát, hogy az iskolák a tudás átadásához az általuk leginkább helyesnek tartott utat választhassák.

Utalt arra, hogy az iskolaszerkezet jelenlegi formája húsz év alatt spontán módon alakult ki. Mint mondta, ez a rugalmas szerkezet - a hat és nyolc évfolyamos iskolákkal - jó, s elvben minden gyereknek lehetőséget teremt arra, hogy megtalálja azt az iskolatípust, ahol eredményesen kibontakoztathatja tehetségét. Hoffmann Rózsa ugyanakkor hiányolja azt a jól körülírt feltételrendszert, amelynek a tehetséggondozó iskoláknak meg kell felelniük. Ezek hiányában olyan szerkezetváltó iskolák jöttek létre, amelyek nem felkutatják és gondozzák a tehetségeket, hanem "éppen csak összevadásszák a jobb tanuló gyerekeket".

Tervei szerint a hat és nyolc évfolyamos intézményekkel együttműködve szakmai minőségi kritériumokat dolgoznak ki, amelyekhez az iskoláknak "fel kell nőniük"". Ha ez meghatározott időn belül nem sikerül, visszaminősülnek négy évfolyamos intézményekké. Az érettségi valamennyi gimnáziumban egységes lesz - tette hozzá, jelezve: a nyolcosztályos gimnáziumban érettségizők a tudást illetően mindenképpen többletet "könyvelhetnek el" de ez nem jelent feltétlenül többletforrást is.

Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy a normatíva alapú finanszírozás megszüntetését célul tűzte ki, mert azt a köz- és a felsőoktatásban egyaránt minőségellenes elvnek tartja. A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, s annak járulékait. Ezen felül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell finanszírozniuk. Intézménytípus, feladat és tanulószám alapján kalkulált pedagóguslétszámot kapna minden akkreditált iskola, s az körülbelül három évig lenne állandó. Így a pedagógusok fizetése biztonságban lenne - hangsúlyozta.

Közölte, hogy a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább "gesztusértékű javítás", azt követően pedig "látványosabb" emelés valósulna meg. E kívánság teljesülése természetesen annak függvénye, hogy az ország jövedelemtermelő képessége javul-e. A pedagógusokat oly módon kell megfizetni, hogy "tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből" - tette hozzá.

A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentéséről szólva az államtitkár azt mondta, hogy ennek szintén komoly költségvetési vonzata van. Tarthatatlan, hogy a pedagógusok heti átlagban 51 órát dolgozzanak azért a "nyomorúságos fizetésért" - utalt egy közelmúltbeli felmérésre, rámutatva arra: most egyelőre annyit tudnak tenni, hogy áttekintik, a pedagógusok egyéb munkaterheit miként lehet csökkenteni, kiderült ugyanis, hogy hetente átlagosan 13 órát fordítanak felesleges adminisztrációra.

Hoffmann Rózsának ezzel együtt az a véleménye, a heti 22 tanóra azért is sok egy pedagógusnak, mert nem áll rendelkezésére olyan oktatási szakasszisztencia, amely a munkáját segítené. Az államtitkár azt ígérte, mindent elkövet azért, hogy az oktatási ráfordítások az elkövetkező években növekedjenek.

A kétszintű érettségiben is lesz változás - jelezte az államtitkár. Az objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne - utalt az új rendszer kidolgozásakor követendő irányelvre. Ugyanaz a tanulási út vezethetne az alap- és az emelt szintű érettségihez, s mint mondta, el tud képzelni olyan megoldást, hogy a vizsgán egy feladatsoron belül legyenek közép- és emelt szintű feladatok, s ott helyben dönthetne a diák arról, melyiket választja. A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz - szögezte le.

Tájékoztatása szerint a felsőoktatásban zajlik a magántőke bevonásával kötött szerződések felülvizsgálata, s ha törvénybe vagy jó erkölcsbe ütközőnek találják az adott megállapodást, megteszik a szükséges jogi lépéseket.

A felsőoktatási integráció elmúlt tízéves tapasztalatait is áttekintik, ahol nem működőképes a rendszer, ott újabb integrációs folyamatok indulhatnak el. Az intézmények abszolút száma csökkenhet, fel kell mérni szükség van-e ekkora intézményi kapacitásra a hallgatói létszám tükrében - tette hozzá az államtitkár.

Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a hallgatói keretszámok kis mértékű csökkentése várható majd, s a kereten belül az ország gazdasági fejlődését szem előtt tartva egyértelműen növelnék a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát.

Olvasóink írták

42 hozzászólás
  • 42. palimadar 2010. július 25. 22:18
    „2012-től lehet leghamarabb változtatni.

    Az orvosin kialakított rendszer alapján azt lehet sejteni, akkor az adott szakon megjelölhető tárgyak közül egy emelt szintű kell legyen.”
  • 41. Ferrer 2010. július 25. 22:05
    „40. hozzászólás palimadar
    Pontosabban a Fidesz döntött. Akkor csökkennek az esélyeim a második diplomához.. :(
    De ezt hogy kell érteni? Minden tantárgyból emelt szintű kell, abból, amit nézik, vagy mindegy miből, de legalább egy?”
  • 40. palimadar 2010. július 25. 21:47
    „"36. hozzászólás Ferrer 2010.07.25. 20:47
    "A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz - szögezte le."
    Ezt hogyan akarják elérni? És legfőképp minek?"

    A minisztériumban döntik el, hogy hova kell emelt szintű vizsga. Azt hiszem, erről már döntött az OGY.
    Értelme: A legrosszabb diákok nem tudják teljesíteni minimum szinten sem, így ők kiesnek. A többiek - tudván a magasabb szintet - talán nagyobb buzgalommal tanulnak majd. Talán...”
  • 39. Ferrer 2010. július 25. 21:13
    „38. hozzászólás Mignon
    Szerintem a diákoknak meg is kell majd hajolniuk előtte minden reggel.”
  • 38. Mignon 2010. július 25. 21:04
    „Csak az jutott eszembe, hogy ezt a

    "Nemzeti Tanterv"-et

    nehogy ki kelljen akasztani minden iskola falara....”
  • 37. jozko 2010. július 25. 20:51
    „Lehet, hogy XIX. XX: századbeli világhírű feltalálóink, felfedezőink, Nobel-díjasaink nem kakaó-álló táblán, hanem palatáblán tanultak? Esetleg az vol a fontos, kitől és mit tanultak? És mindez a gyakorlatban méretett meg?
    De nem csak az oktatásban , hanem például a hadseregekben is előfordulnak furcsaságok! Néhány kis hadsereg 5 évente kicseréli az egyenruházatot- 50 évente a fegyverzetet...
    Más hadseregek 5 évent cserélik az arzenált-és 50 évente a ruházatot /közben esetleg kicserélik a sapkarózsát/....Szerintetek kinek van nagyobb esélye a nyerésre?”
  • 36. Ferrer 2010. július 25. 20:47
    „"A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz - szögezte le."

    Ezt hogyan akarják elérni? És legfőképp minek? Az idei felvételin se ártott már egy emelt szintű érettségi a szükséges pontokhoz. De milyen szép lesz, ha majd ez a vén p.csa még jól meg is mondja mellé, hogy hogy kell lenniük a dolgoknak..”
  • 35. meska 2010. július 25. 20:39
    „A tanár / a normálisabbja, és nem azok, akikkel mignon találkozott/ eddigre összerakta magában a saját oktatási törvényeit. Ha érzi, hogy a gyerekek veszik a lapot, és tudja őket tudásszerzésükben támogatni, sőt, esetleg felkelti az érdeklődésüket a témák iránt akkor - minden új törvénytől függetlenül- nyomul és teszi a dolgát. És ilyen nyilatkozatok után reménykedik, hátha kap külső hátszelet is. Hangsúlyozom , reménykedik .
    Egyébként, hogy mire mennyi órakeret van, és mi érné meg jobban, ez nagyon hosszú sztori. / én abból a heti kevés óraszámomból szívesen leadnék mondjuk arra, hogy a gyerek szakszervíz nélkül be tudjon tekerni egy izzót a foglalaltba, vagy tudjon reggelit összehozni magának...;)”
  • 34. bgea 2010. július 25. 20:10
    „Egyetértek! A feltételeket ellehetetlenítették, a tudás tekintélyét lerombolták. Istenük a pénz...”
  • 33. palimadar 2010. július 25. 20:02
    „"30. hozzászólás bgea 2010.07.25. 19:17
    Szerintem is a tanáron múlik minden."

    Nézzük a sokat emlegetett természettudományos oktatásból a fizikát.
    Valaha gimnáziumban volt - emlékeim szerint - évente 2, 2, 3, 2 óra, azaz összesen 9.
    Most van 2, 2, 1, azaz összesen 5.

    Most érje el ugyanazt ugyanaz a tanár, mint akkor!”
  • 32. N.P. 2010. július 25. 19:55
    „meska

    A visszafogottnak tűnik, remélem az intézkedései is ilyenek lesznek.
    Vissza kellene már ezt a területet adni a szakembereknek mert most mindenki belepofázik a sulik életébe a szülőktől a politikusokig.”
  • 31. Mignon 2010. július 25. 19:24
    „Szerintem, ha mar a "neveles"-temanal vagyunk,

    a tanaron nem mulik semmi!
    Mi, jo 40-eve nem foglalkoztunk, nevettünk rajtuk!
    Ma?
    A diakok, meg el is verik a tanarokat.....

    A szülöi hazbol is edes-keveset tanul az (atlagos) gyerek.

    Tehat:
    Marad:
    a tv, radio, ujsag.

    Es, szerintem a legfontosabb:

    a haveri tarsasag, akik egymastol tanulnak!!!!!”
  • 30. bgea 2010. július 25. 19:17
    „Szerintem is a tanáron múlik minden.”
  • 29. bgea 2010. július 25. 19:12
    „Az oktatási rendszerben főleg az utóbbi 20-at.
    Az addigra hatalmas áldozatokkal elért eredményeket, értékeket, színvonalas köz- és felsőoktatást lezüllesztették.”
  • 28. meska 2010. július 25. 19:09
    „Csak azért mertem rákérdezni, mert továbbra is úgy gondolom: tantervek jöhetnek, mehetnek, a fő kérdés az, hogy mi történik a suliban, azon belül meg a tanteremben...hogy is mondjam...ez az a helyszín, ahol bármből lehet palacsintát csinálni...hm?”
  • 27. meska 2010. július 25. 19:06
    „bgea, csak viccbő kérdezem, mer tudom a választ...az elmúlt kb 40 év melyik részét nevezed elcseszettnek? :)”
  • 26. bgea 2010. július 25. 18:53
    „Aki az elcseszett rendszerben képződött, az nem azt kapta, mint amit a nem elcseszettben kaphatott volna...
    Az élethosszig való tanulás OK, de az ember csak egyszer 4 évig gimis.”
  • 25. meska 2010. július 25. 18:44
    „N.P. Ő még nem vágta tönkre. Te se etted meg még a holnapi reggelidet. De ha annyira sötéten látod a jövőt...bgea meg jelentse rá ki, hogy penészes lesz rajta a szalámi.”
  • 24. bgea 2010. július 25. 18:41
    „Ahogy mondod. Ezzel a jövőnket is jól tönkre vágták (: Módszeresen...”
  • 23. N.P. 2010. július 25. 18:20
    „meska

    " Az oktatásról eddig még mindenki ELMONDTA A CÉLJAIT, aki hatalomra került" - és valamennyit meg is valósított belőlük! Addig minden kormány eljutott, hogy az előző hatalom "rendszerét" tönkre vágta. Ez azért egy kicsit fontosabb a jövőnk szempontjából mint az itt kóbászoló 2 grippen.”
42 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sokfelé várható eső, zápor, 18-23 fok lesz

Estig nyugaton és délen több helyen várható zápor, zivatar, keleten egy-egy hevesebb zivatar is… Tovább olvasom