Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Új szabálysértési tényállások: tiltott fürdőzés, engedély nélküli gyógyszerkészítés

Több új tényállást is rögzített az Országgyűlés az április közepén hatályba lépő szabálysértési törvényben, így például a jogosulatlan címhasználatot, az engedély nélküli gyógyszerkészítést és -forgalmazást, és a tiltott fürdőzést.
22:20 - Határozathozatalok

A parlament keddi határozathozatalai második felében új szövetkezeti formát hozott létre a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, majd a kromoszóma-rendellenességgel élőknek is rendelkezésére bocsátotta a fogyatékossági támogatást és lehetővé tette a kiemelt beruházások ügyintézési határideinek lerövidítését.

Új szövetkezeti formát hoztak létre a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására

Az Országgyűlés foglalkoztatási szövetkezetek létrehozáshoz teremtette meg a lehetőséget, a kormány a változtatástól a hátrányos helyzetben élők foglalkoztatottságának növelését várja.

A képviselők 238 igen szavazattal, 66 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló törvénymódosításokat. Ezek alapján a foglalkoztatási szövetkezet alapításához legalább 500 magánszemély és egy országos nemzetiségi önkormányzat szükséges. Ez a szövetkezet is a hátrányos helyzetű tagjainak ad munkát, ezt - elsősorban - munkaerő kölcsönzéssel, és munkaközvetítéssel teszi. Tagja lehet a foglalkoztatási szövetkezetnek - egy vagy több - helyi önkormányzat is, amely földet adhat ingyenes használatba a szövetkezetnek. Ugyan ezt megteheti az állam is.

A kromoszóma-rendellenességgel élőknek is jár fogyatékossági támogatás

A jövőben azok is jogosultak lesznek fogyatékossági támogatásra, akiknek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyos vagy középsúlyos. A fogyatékkal élők jogairól szóló törvény erről szóló módosítását kedden fogadta el az Országgyűlés.

A 309 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadott módosítás indoklásában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kifejti: eddig mások mellett az a 18 évesnél idősebb, súlyosan fogyatékos ember jogosult fogyatékossági támogatásra, akinek állapota "a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt" az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A jövőben már csak köztartozás nélküli cégek támogathatják a látvány-csapatsportágakat Az Országgyűlés döntése értelmében az állam a jövőben már nem csak az adókedvezményesen támogatható látvány-csapatsportágak - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong - társaságaitól, hanem a támogató cégektől is elvárja, hogy ne legyen lejárt köztartozásuk.

A képviselők 264 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 49 tartózkodás mellett döntöttek az erről szóló törvényváltoztatás elfogadásáról. A társasági adótörvény egy közelmúltban hozott módosítása megengedi, hogy az adózó - a látvány-csapatsportok támogatására adott összeget - a juttatás évében, illetve az azt követő három adóévben, levonja a társasági adójából.

Rövidülnek a kiemelt beruházások ügyintézési határidői

Az Országgyűlés döntése értelmében rövidülhetnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyintézési határidői. A képviselők 228 igen szavazattal, és 80 nem ellenében fogadták el az erről szóló kormányzati törvényjavaslatokat, amelyek kihirdetésüket követő tizenötödik napon lépnek hatályba.

A szabályváltoztatások kimondják, az ügyintézési határidő a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő; a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén szakaszonként két-két hónap; míg a közlekedési hatósági engedélyezési eljárások és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc-harminc nap.

22:12 - Határozathozatalok

Az Országgyűlés határozathozatalai elején napirendjére vett egy szocialista törvényjavaslatot, majd a képviselők egyebek mellett új szabálysértési tényállások bevezetéséről is döntöttek.

A Ház módosította továbbá az Országgyűlésről szóló kormánypárti törvényjavaslatot, a módosítás későbbi végleges elfogadása alapján a képviselők 2014-től csak parlamenti munkájukért kaphatnának pénzt.

Orbán: minden kisebbséget megvédünk - Etikai bizottság létrehozásáról tárgyalhat a parlament

A kormány minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visszautasít - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben, mielőtt az Országgyűlés úgy döntött: tárgysorozatba veszi azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely állandó etikai bizottságot hozna létre a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálásukra.

A kabinet "garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet. Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is" - mondta a kormányfő, miután a szocialista Steiner Pál arra kérte, segítsen határozati javaslatuk elfogadásában. Az MSZP-s képviselő közölte: indítványuk egy olyan problémára ad kulturált megoldást, amikor "nem kulturált történeteket" kell kezelnie a magyar parlamentnek, ahol "mostanában csúnya dolgok történnek". Az indítványt végül 300 igen, 45 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Nemmel hét fideszes politikus és a Jobbik-frakció voksolt. A szocialisták azután kértek szavazást a javaslat tárgysorozatba vételéről, hogy Baráth Zsolt múlt kedden napirend utáni felszólalásában Solymosi Eszterről emlékezett meg.

Elfogadták a két évvel ezelőtti hírközlési beszámolót

A parlament 306 igen szavazattal, 53 nem ellenében elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság 2010-es, hírközléshez kapcsolódó tevékenységéről szóló beszámolót. A dokumentum szerint két éve csökkent a vezetékes telefonszolgáltatások előfizetőinek száma, míg a mobiltelefon-előfizetések enyhén növekedtek. Kiderül továbbá, hogy 2010-ben is népszerű volt a kábeltévés szolgáltatók által kínált internetalapú telefonszolgáltatás, és folytatódott a mobiltelefonok havidíjas előfizetéseinek térnyerése a feltöltőkártyás megoldások rovására.

Az internetpiacon változás volt 2010-ben, hogy egy év alatt 40 százalékkal nőttek a mobilinternet-előfizetések, ugyanakkor 2010-ben továbbra is a vezetékes maradt a vezető internet-elérési technológia. A vizsgált évben megfigyelhető volt, a vezetékes szolgáltatók egyre inkább csomagban értékesítették szolgáltatásaikat.

Az NMHH lakossági felmérési adatainak tanúsága szerint már 1.600.000 háztartás vett igénybe valamilyen csomagot. Az interneten töltött idő már közel napi 2,3 órát tett ki, ami már nagyságrendileg is megfelel az egyéb médiumokra fordított időnek.

Új szabálysértési tényállások: tiltott fürdőzés, szabálytalan gyógyszerforgalmazás

Több új tényállást is rögzített kedden az Országgyűlés az április közepén hatályba lépő szabálysértési törvényben, így például a jogosulatlan címhasználatot, az engedély nélküli gyógyszerkészítést és -forgalmazást, a tiltott fürdőzést és a polgári védelmi kötelezettség megsértését.

A szabálysértési törvényt és más jogszabályokat módosító javaslatcsomag minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen, 48 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Újdonság, hogy a közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik majd, nem pedig az azt kiszabó szabálysértési hatóság, ahogyan az a törvény eredeti szövegében szerepelt.

Csak parlamenti munkájukért kaphatnának pénzt a képviselők 2014-től

Az Országgyűlés keddi döntése alapján más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól. A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadták el.

A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház.

A kétharmados többséget igénylő módosító indítvány a kormányoldalt is megosztotta: a kereszténydemokrata frakció nagy többsége - 30 képviselő - ellene szavazott, és így tett négy fideszes politikus is. Megszavazta viszont a javaslatot a jobbikos képviselők többsége. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt.

Az MTI úgy tudja, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és a KDNP-s Rubovszky György, aki korábban a képviselők javadalmazási rendszerének átalakítását előkészítő parlamenti albizottság elnöke volt, a határozathozatalok után egyeztetnek az ügyben. Kovács Zoltán javaslatát úgy magyarázta: indokolt, hogy a következő ciklusban - amikor a parlament létszáma már csak 199 lesz - a képviselők "professzionális szinten lássák el feladatukat, amelynek feltétele, hogy más megbízatásból, foglalkozásból eredő kötelezettségek ne terheljék őket".

A külföldön tartózkodók esetében is alkalmazható lesz a gyorsított tárgyalás

A Ház változtatott a polgári perrendtartásról szóló törvényen is, a változtatás révén lehetőség lesz arra, hogy a külföldi, de kézbesítési megbízottat nem állító és iratot át sem vevő perbe fogottaknál is alkalmazható legyen a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály. A képviselők 297 igen szavazattal 32 nem ellenében járultak hozzá a változtatásokhoz.


21:26 - Rövidülnek a kiemelt beruházások ügyintézési határidői

Az Országgyűlés keddi döntése értelmében rövidülhetnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások ügyintézési határidői.

A képviselők 228 igen szavazattal, és 80 nem ellenében fogadták el az erről szóló kormányzati törvényjavaslatokat, amelyek kihirdetésüket követő tizenötödik napon lépnek hatályba.

A szabályváltoztatások kimondják, az ügyintézési határidő a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő; a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás esetén szakaszonként két-két hónap; míg a közlekedési hatósági engedélyezési eljárások és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc-harminc nap.

Tállai András államtitkár az előterjesztés elfogadása előtti vitában azt mondta, a kormány az elmúlt években átlagosan 5-6 beruházást nyilvánított kiemeltté, az idén pedig két beruházás került fel arra a listára, amelyeket érinthet a változás: a lágymányosi Tüskecsarnok és az Erkel Ferenc Színház felújítása.

21:11 - A jövőben már csak köztartozás nélküli cégek támogathatják a látványsportágakat

Az Országgyűlés keddi döntése értelmében az állam a jövőben már nem csak az adókedvezményesen támogatható látvány-csapatsportágak - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong - társaságaitól, hanem a támogató cégektől is elvárja, hogy ne legyen lejárt köztartozásuk.

A képviselők 264 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 49 tartózkodás mellett döntöttek az erről szóló törvényváltoztatás elfogadásáról. A társasági adótörvény egy közelmúltban hozott módosítása megengedi, hogy az adózó - a látvány-csapatsportok támogatására adott összeget - a juttatás évében, illetve az azt követő három adóévben, levonja a társasági adójából.

A támogató köztartozás nélkülisége megjelenik a szövegben akkor is, amikor a támogatási igazolást igényli a támogatás igénybe vevője. A kérelemben eddig csak a támogató adatait - név, székhely, adószám - kellett megadni, most köztartozásmentes támogató szerepel a módosított jogszabály szövegben. Az ilyen támogatást csak az a sportszervezet veheti igénybe, amelyik legalább két éve működik.

A módosítás különbséget tesz a támogatás igénybevételéhez szükséges működési idő, és a sport-szakmai szempontú működési idő között. A kettő például úgy különbözhet egymástól, hogy az egyesület maga régóta működik, részt vesz a bajnokságban, de gazdasági társaságot alapít, és a bajnokságban való indulás jogát erre a társaságra ruházza át. Amennyiben a gazdasági társaság nem működik még két éve, akkor nem vehetné igénybe a támogatást, de a módosítás az ilyen helyzetekben megengedi azt.

Eddig a támogatást 500 millió forint értékű sportfejlesztési programra lehetett igénybe venni. A most elfogadott módosítás azonban 300 millió forintra csökkenti ezt a határt. A módosított szabályok a Magyar Közlönyben történt kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

21:03 - A kromoszóma-rendellenességgel élőknek is jár fogyatékossági támogatás

A jövőben azok is jogosultak lesznek fogyatékossági támogatásra, akiknek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyos vagy középsúlyos. A fogyatékkal élők jogairól szóló törvény erről szóló módosítását kedden fogadta el az Országgyűlés.

A 309 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadott módosítás indoklásában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kifejti: eddig mások mellett az a 18 évesnél idősebb, súlyosan fogyatékos ember jogosult fogyatékossági támogatásra, akinek állapota "a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt" az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban mulasztásos alkotmánysértést állapított meg egy olyan beadvánnyal összefüggésben, amelyet annak érdekében nyújtottak be a testületnek, hogy a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét terjesszék ki a Williams-szindrómában szenvedőkre is.

Az Ab határozata szerint ugyanis a törvény azzal, hogy a fogyatékosság megállapítására - a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarai körében - csak az autonómiatesztek alkalmazását teszi lehetővé, indokolatlanul tesz különbséget a személyiségfejlődés zavarában szenvedő, önálló életvitelre nem képes, azonos állapotú emberek között aszerint, hogy betegségük milyen vizsgálati módszerrel állapítható meg - idézte Réthelyi Miklós.

A Williams-szindróma - mint ismertették - ugyan személyiségfejlődési zavarral jár, de annak oka kromoszóma-rendellenesség. A genetikai probléma komplex fejlődési zavarral jár. Olyan komplex betegségről van szó, amely sok szervet, illetve szervrendszert érint, a központi idegrendszer érintettségét mutató pszichés tünetek pedig csak egy töredékét alkotják a Williams-szindrómának. Így a betegséget - amely a becslések szerint húszezer szülésből átlagosan egy esetben fordul elő - az autizmusétól eltérő betegségcsoportban, kromoszóma-rendellenességként kell kezelni.

Éppen ezért a kedden elfogadott javaslat kiterjeszti a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét azokra a kromoszóma-rendellenességben szenvedőkre, akiknek állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapotuk tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képesek, vagy mások állandó segítségére szorulnak. A kromoszóma-rendellenességek körébe tartozik például a Down-, az Edwards- és a Patau-szindróma is.

20:55 - Csak parlamenti munkájukért kaphatnának pénzt a képviselők

Az Országgyűlés keddi döntése alapján más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól.

A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadták el. A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház. A kétharmados többséget igénylő módosító indítvány a kormányoldalt is megosztotta: a kereszténydemokrata frakció nagy többsége - 30 képviselő - ellene szavazott, és így tett négy fideszes politikus is.

Megszavazta viszont a javaslatot a jobbikos képviselők többsége. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt. Az MTI úgy tudja, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és a KDNP-s Rubovszky György, aki korábban a képviselők javadalmazási rendszerének átalakítását előkészítő parlamenti albizottság elnöke volt, a határozathozatalok után egyeztetnek az ügyben. Kovács Zoltán javaslatát úgy magyarázta: indokolt, hogy a következő ciklusban - amikor a parlament létszáma már csak 199 lesz - a képviselők "professzionális szinten lássák el feladatukat, amelynek feltétele, hogy más megbízatásból, foglalkozásból eredő kötelezettségek ne terheljék őket".

20:59 - Új szövetkezeti forma

Az Országgyűlés kedden foglalkoztatási szövetkezetek létrehozáshoz teremtette meg a lehetőséget, a kormány a változtatástól a hátrányos helyzetben élők foglalkoztatottságának növelését várja.

A képviselők 238 igen szavazattal, 66 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló törvénymódosításokat. Ezek alapján a foglalkoztatási szövetkezet alapításához legalább 500 magánszemély és egy országos nemzetiségi önkormányzat szükséges.

Ez a szövetkezet is a hátrányos helyzetű tagjainak ad munkát, ezt - elsősorban - munkaerő kölcsönzéssel, és munkaközvetítéssel teszi. Tagja lehet a foglalkoztatási szövetkezetnek - egy vagy több - helyi önkormányzat is, amely földet adhat ingyenes használatba a szövetkezetnek. Ugyan ezt megteheti az állam is.

Minden szociális szövetkezetet - így a foglalkoztatásit is - illetékmentesen jegyzi be a cégbíróság. Amennyiben a szociális szövetkezet elnyeri a közhasznú státuszt, úgy illetékmentes lesz a vagyonszerzése és a jogorvoslatokért sem kell fizetnie illetéket. A közhasznú jelleg másik velejárója az, hogy a nyereséget vissza kell forgatni a közhasznú tevékenységbe. A nem közhasznú ilyen szövetkezet - két év után - a nyereséget kioszthatja a tagjainak. A törvénymódosítás a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő napon lép hatályba.

20:03 - Új szabálysértési tényállások: tiltott fürdőzés, engedély nélküli gyógyszerkészítés és -forgalmazás

Több új tényállást is rögzített kedden az Országgyűlés az április közepén hatályba lépő szabálysértési törvényben, így például a jogosulatlan címhasználatot, az engedély nélküli gyógyszerkészítést és -forgalmazást, a tiltott fürdőzést és a polgári védelmi kötelezettség megsértését.

A szabálysértési törvényt és más jogszabályokat módosító javaslatcsomag minősített többséget igénylő rendelkezéseit 256 igen, 48 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Újdonság, hogy a közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik majd, nem pedig az azt kiszabó szabálysértési hatóság, ahogyan az a törvény eredeti szövegében szerepelt.

Rögzíti a törvény, hogy aki mások előtt őt meg nem illető címet használ, illetve kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel, az szabálysértést követ el, hasonlóan ahhoz, aki közterületen, mások előtt a rendvédelmi szervek vagy a Magyar Honvédség egyenruháját, jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltünteti.

Gyógyszerrendészeti szabálysértés címszó alatt beemelték a jogszabályba, hogy aki engedély nélkül gyógyszert készít vagy forgalmaz, a forgalomból kivont vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert jogosulatlanul forgalomba hoz, vagy indokolatlan mennyiségben tart, az szabálysértést követ el, csakúgy, mint az, aki Magyarországon orvosi rendelvényre kiadható gyógyszernek minősülő anyagot, készítményt indokolatlan mennyiségben tart, vagy olyan gyógyszert készít, hoz forgalomba, amely a jogszabályoknak nem felel meg. Szintén bekerült a szabálysértési törvénybe a tiltott helyen való fürdőzés, amely miatt a közterület-felügyelő, a természetvédelmi és a halászati őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

A tiltott fürdőzés törvényi szankcionálását azzal magyarázta az előterjesztő, hogy az elmúlt években sok haláleset történt nem kijelölt fürdőhelyeken. A jogszabály szerint egyébként a helyszíni bírság összege ötezer forinttól ötvenezer forintig, hat hónapon belüli ismételt elkövetés esetén pedig hetvenezer forintig terjedhet. Változás továbbá, hogy ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezett nem tesz eleget az ezzel kapcsolatos bejelentési, megjelenési, feladatellátási vagy adatszolgáltatási kötelezettségének, akkor szabálysértést követ el, hasonlóan ahhoz a hadköteleshez, aki törvényben meghatározott személyes adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségének vagy az akadályoztatásával kapcsolatos jelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

Bevezetik a honvédelmi bírságot, amelyet egyebek mellett arra szabhatnak ki a kormányhivatalok, aki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát.

Kimondták azt is, hogy az engedély vagy bejelentés nélkül végzett élelmiszer-előállítás vagy -forgalmazás szabálysértésnek minősül. Változik a statisztikáról szóló törvény is: eszerint a kormányhivatal közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki jogosulatlanul vagy az eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, hajt végre, vagy gondatlanul a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

Az épített környezetről szóló törvény módosításával kimondták, hogy aki felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 300 ezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

A vízgazdálkodási törvény megváltoztatása értelmében ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése, átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően történt, megtagadható az üzemeltetési engedély kiadása az építőnek. Ha a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után utólag megadja a fennmaradási engedélyt, akkor az építő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet.

A törvényjavaslathoz benyújtott, a költségvetést módosító indítvány miatt kétszer is szünettel szakították meg a határozathozatalokat. A szabálysértési törvény alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lesz. A jogszabály az önkormányzatoknak befizetési kötelezettséget ír elő a szabálysértési feladatokhoz kötődő bérjellegű és dologi kifizetések forrásának biztosításához, ám mivel a jövő héttől már a kormányhivatalokon keresztül a központi költségvetésbe folyik be a bírságbevétel, az önkormányzatoknak előírt befizetési kötelezettség kétszeres elvonást jelentene - derült ki annak a módosító indítványnak az indoklásából, amely ezért módosította volna a büdzsé főösszegét, növelve a költségvetés bírságbevételeit és a kormányhivatalok támogatását.

A jobbikos Staudt Gábor ugyanakkor azt kérte, halasszák el a törvényjavaslat zárószavazását, olyan indítvány ugyanis, amely megváltoztatná a költségvetés főösszegét, csak a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása alapján bocsátható zárószavazásra. Jelezte, nem tud ilyen hozzájárulásáról. Ezt követően Lázár János Fidesz-frakcióvezető a helyzet megoldására kezdeményezte az alkotmányügyi bizottság összehívását, hogy a szabálysértési törvényben most ne rendelkezzenek költségvetési kérdésekről. A testület az ehhez szükséges módosítást benyújtotta, a Ház pedig elfogadta.

19:27 - Meghosszabbítják a leépített közhivatalnokoknak indított program jelentkezési határidejét

Meghosszabbítják április végéig a felmentett kormánytisztviselőknek indított Karrier Híd program jelentkezési határidejét - közölte az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága Ellenőrző albizottságának keddi budapesti ülésén a Karrier Híd programiroda vezetője.

Barta Zsuzsanna tájékoztatójában elmondta: az eredeti, március 30-i határidőig a januárban felmentettek közül 1441-en regisztráltak a programra, a több mint négyezer elbocsátott 35 százaléka. Közülük 232-en már elhelyezkedtek, döntően a versenyszférában.

A Karrier Híd program célja, hogy segítséget nyújtson a központi közigazgatásból elbocsátottaknak a mielőbbi elhelyezkedéshez, elsősorban a magánszférában. Ehhez személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

A leépített közhivatalnokot alkalmazó munkáltató pedig egy évig adókedvezményt kaphat: a 27 százalékos szociális hozzájárulási adónak a felét kell fizetnie a munkavállaló után, a minimálbér kétszereséig. Ez a munkaadóknak 250-300 ezer forint megtakarítást jelenthet. Az elbocsátottak között nemcsak jogászok és igazgatásszervezők vannak, hanem agrár-, műszaki, informatikai, gazdasági, pénzügyi vagy egészségügyi végzettségűek is. Így várható, hogy találnak állást a piaci szférában - közölte a programiroda vezetője.

Hozzátette: a programban résztvevők adott esetben visszatérhetnek a közszférába is, felmerült például, hogy a megfelelő végzettségűek a bővülő kormányablakoknál kaphatnának állást. Az albizottság ülésén a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH)főigazgatója, Komáromi Róbert beszámolt a hivatal kialakításáról és működéséről. A januártól működő NMH a Foglalkoztatási Hivatalból, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségből, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetből jött létre.

19:00 - Másodszor szünetelnek a határozathozatalok

Kétszer is szünettel szakították meg a határozathozatalokat kedd este az Országgyűlésben a szabálysértési törvény javaslatához érkezett, a költségvetést módosító indítvány miatt.

Először a költségvetési bizottság ülése miatt kellett megszakítani a határozathozatalokat, hogy a testület is beterjeszthessen a Ház elé a büdzsé főösszegeit érintő módosító indítványt. A szabálysértési törvény alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lesz.

A jogszabály az önkormányzatoknak befizetési kötelezettséget ír elő a szabálysértési feladatokhoz kötődő bérjellegű és dologi kifizetések forrásának biztosításához, ám mivel a jövő héttől már a kormányhivatalokon keresztül a központi költségvetésbe folyik be a bírságbevétel, az önkormányzatoknak előírt befizetési kötelezettség kétszeres elvonást jelentene - derül ki annak a módosító indítványnak az indoklásából, amely ezért módosítaná a büdzsé főösszegét, növelve a büdzsé bírságbevételeit és a kormányhivatalok támogatását.

A szünet után az ülésteremben a jobbikos Staudt Gábor ugyanakkor azt kérte, halasszák el a törvényjavaslat zárószavazását, a stabilitási törvény ugyanis kimondja: olyan indítvány, amely megváltoztatná a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, csak a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása alapján bocsátható zárószavazásra. Jelezte, nem tud ilyen hozzájárulásáról.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet az MSZP-s Veres János is. Ezt követően Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője "a kialakult helyzet megoldására" kezdeményezte az alkotmányügyi bizottság összehívását, hogy a szabálysértési törvényben most ne rendelkezzenek költségvetési kérdésekről. Az ülés levezető elnöke, Balczó Zoltán összehívta az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság együttes ülését.

17:40 - A kérdésekkel folytatta munkáját az Országgyűlés kedden, majd Font Sándor (Fidesz) ügyrendi javaslatában azt kezdeményezte, hogy a Ház vezetése egy hónapra üríttesse ki a szocialista frakció mögötti páholyt.

Jobbik: megmenthető-e az Aranybika Szálló?

A jobbikos Kulcsár Gergely arra kérdezett rá, hogyan próbálja megmenteni a kormány a nehéz helyzetbe került Aranybika Szállót, és elérni, hogy ne kerüljön áron alul illetéktelenek kezébe a 190 éves múltra visszatekintő épület.

Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta: a nemzetgazdasági tárcának nincs lehetősége arra, hogy egy felszámolási eljárás törvényben szabályozott folyamatába közvetlenül beavatkozzon. Hozzátette ugyanakkor, hogy konkrét tervek és javaslatok megvalósulását segíteni tudja, ha van ilyen.

Jobbik: hányan csúsznak le a rokkantsági ellátásról?

A jobbikos Vágó Sebestyén arra várt választ, hogy a jelenleg rokkantsági ellátásban részesülők közül hányan nem kérték a március 31-ei határidőig a felülvizsgálatukat? Emlékeztetett arra, hogy ők a továbbiakban nem jogosultak az ellátásra.

Halász János közölte: a jelenlegi ellátottak kevesebb, mint 6 százaléka nem küldte vissza a szükséges jelentkezési lapot, több mint 185 ezer ember azonban megtette ezt.

MSZP: mire biztosít a Külügyminisztérium 2 millió dollárt Ukrajnának?

Az MSZP-s Szabó Vilmos arra kérdezett rá, miért nyújt 2 millió dolláros támogatást a Külügyminisztérium kárpátaljai közintézményeknek? Arra is emlékeztetett: Magyarország kiemelt partnerséget ajánlott Ukrajnának az uniós törekvéseihez, cserébe egy magyar többségű választókerület kialakítását kérte.

Martonyi János külügyminiszter elmondta: a magyar fél nem 2, hanem 1 millió dolláros támogatást nyújt a magyarok lakta vidékek oktatási, kulturális és szociális intézményeit segítő programhoz.

Megerősítette, hogy a magyar kormány egyértelműen támogatja egy magyar többségű választókerület kialakítását.

A kérdéseket követően Font Sándor (Fidesz) ügyrendi felszólalásában azt kezdeményezte, hogy a Ház vezetése egy hónapra üríttesse ki az MSZP mögötti páholyt, mert az ott helyet foglalók rendre megzavarják az ülést. A képviselő felsorolta ezen eseteket és elmondta: kedden egy látogató videofelvételt készített az ülésről mobiltelefonjával.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) azt felelte: felkéri a teremszolgálatot, tekintse meg az üléstermi felvételt és tájékozódjon a frakciók között is az eseményekről. A Ház ezt követően megteszi a szükséges intézkedéseket - közölte.

17:15 - A földpályázatokrók, a szigetszentmiklósi iskolaigazgató-választásról, valamint a Gemenc Volánról szóltak az azonnali kérdések az Országgyűlés keddi ülésén, majd a képviselők rátértek a kérdésekre.

Jobbik: legyen vége a zsebszerződéseknek!

Hegedűs Lórántné (Jobbik) a külföldi tulajdonban lévő magyar termőföldek sorsával kapcsolatban kérdezte a vidékfejlesztési minisztert és sürgette a kormányt, hogy "bizottságosdi" helyett lényegi és érdemi lépésekkel tegyenek meg mindent a zsebszerződések felszámolása érdekében.

Budai Gyula válaszában úgy fogalmazott: ebben az ügyben közös a kormány és a Jobbik célja, mégpedig a zsebszerződéseken keresztül jelenleg külföldi kézben lévő földterületek újbóli magyar kézbe juttatása. Hangsúlyozta: a kormány nem csak beszél, hanem mindent meg is tesz ennek érdekében és le fogjuk tenni az Országgyűlés asztalára azokat a jogszabályokat, amelyek meggátolják a földmoratórium 2014-es lejárta után a zsebszerződések hatályban maradását.

Az MSZP az iskolaigazgató pályázatokról

Tóbiás József (MSZP) a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium igazgatóváltásáról kérdezte a kormányt. Szerinte egy olyan ember irányítja az intézményt, aki a sajtóhírek szerint tavaly még "összeszerelőként" dolgozott Írországban. Ráadásul szerinte a korábbi igazgató mellett álltak ki a szülők és a tantestület is, ennek ellenére az "erős fideszes kapcsolatai" révén egy másik ember nyert. Tóbiás azt kérdezte: hány iskolát ad még oda a kormány "ejtőernyőseinek?"

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában leszögezte: a szigetszentmiklósi eset az egyetlen olyan, amely közfelháborodást váltott ki, holott 191 intézmény közül 76 új igazgatói pályázatot írtak ki és nyertek el, amelyekre összesen 260 pályázó jelentkezett. Az államtitkár hozzátette: nem ismeri az összes pályázót, ezért egyet tehetett: rábízta magát az állam helyi képviselőjének véleményére.

Az LMP szerint nem jó a szociális juttatások utalványos kifizetése

Szél Bernadett (LMP) a szociális juttatások utalványok útján történő kifizetésével kapcsolatban kérdezett. Szerinte az ügyben nincs szakmai konszenzus, ráadásul nem egyértelmű, hogy kinek jó a javaslat és kinek rossz. Példaként említette, hogy másodlagos piac alakulhat ki és áron alul értékesíthetik az utalványokat például a rászorulók.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter válaszában leszögezte: még nem született döntés az ügyben és pontosan az ellenzéki képviselő által is felvetett kérdések miatt bízta meg a kormány a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát (NEFMI) egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével. A miniszter hangsúlyozta: csak ennek elkészülése után dönti el a kormány, hogy lehet-e és megéri-e megvalósítani ezt az ötletet.

Jobbik: mi lesz a Gemenc Volánnal?

Bertha Szilvia (Jobbik) a Gemenc Volán busztársaság kiszervezésével kapcsolatban szólalt fel. Szerinte a nyertes Orangeways több embert elbocsátott és sokan nem kapták meg járandóságukat sem, bár a fizetési papírokon szerepelnek a kiutalások.

Fónagy János államtitkár szerint ugyanakkor a szakszervezetek eltúlozzák a statisztikai adatokat, nem érkezett kiemelt számú utaspanasz és nincsenek életveszélyes körülmények a Gemenc Volán járatain.

Kérdések

Jobbik: emelkedik-e a nem vényköteles gyógyszerek áfája?

A jobbikos Kiss Sándor arra kérdezett: a gyógyszerkassza bevételeinek növelése érdekében valóban tervezi-e a kormányzat, hogy a vény nélküli készítmények áfáját ötről huszonöt százalékra emeli, valamint, hogy az alacsonyabb árú medicinákra dobozdíjat vezet be?
Halász János államtitkár válaszában kijelentette: a kabinet eddigi intézkedései sem sújtották, hanem támogatták a betegeket, célként pedig a kiszámítható gyógyszerellátást és a lakosság pénztárcájának kímélését nevezte meg.

MSZP: a járóbeteg szakellátást önkormányzati kézben kell tartani

A szocialista Tóth József arra volt kíváncsi, hogyan próbálja segíteni a kabinet, hogy a háziorvosi ellátással szorosan összekapcsolódó járóbeteg szakellátás önkormányzati kézben maradhasson.

Halász János - megjegyezve hogy az egészségügyi rendszerhez a korábbi kormányok ténykedése miatt kell hozzányúlni - elmondta, hogy jelenleg egyes fekvőbeteg-ellátó intézmények állami kézbe adása zajlik, a járóbeteg-ellátás majd ez után, 2013-ban kerülhet el az önkormányzatoktól.

A Fidesz az aprófalvak lakosainak megtartását segítené

A fideszes Tamás Barnabás arra hívta fel a figyelmet, hogy az aprófalvak legnagyobb arányával bíró Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből az utóbbi tíz évben csaknem harminc ezren vándoroltak el. Arra kérdezett rá: milyen beavatkozást tervez a kormány a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására?

Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy a társadalmi felzárkóztatási programok keretében gyors és hatékony beavatkozásra nyílik lehetőség.

Mint mondta, a 2007 és 2010 közötti időszakhoz képest jelenlegi mintegy négyszeres, több mint 10 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre. A roma programok keretében további 3 milliárd forint biztosított.

Az LMP több támogatást adna a szociális munkát végző civileknek

Az LMP-s Szilágyi László azt kifogásolta, hogy jelentősen csökkent a kiszolgáltatott társadalmi csoportotok, például a hajléktalanok vagy szenvedélybetegek ellátását végző civil szervezetek finanszírozása. Miért hagyják, hogy elsorvadjon az ellátás? - tette fel a kérdést.

Halász János elmondta, hogy a tavalyról áthozott 500 millió forinttal együtt idén 6,3 milliárd forintot ír elő a költségvetés szociális ellátások támogatására. Mint mondta, a nemzeti együttműködés rendszeréhez illeszkedve elsődleges szempont, hogy az eddigi ellátottak szolgáltatásai ne kerüljenek veszélybe. Az államtitkár beszámolt a kiírt pályázatokról is.


16:50 - Az uzsora visszaszorításáról, a felsőoktatás finanszírozásáról és a Pintér Sándor, illetve Vona Gábor között lezajlott nyilvános vitáról is érdeklődtek a képviselők az azonnali kérdések során kedden, a parlamentben.

MSZP: miért folytatott nyílt vitát Pintér Sándor Vona Gáborral?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Steiner Pál (MSZP) visszautalt arra, hogy januárban Vona Gábor "büszkén" jelentette ki: sem ő, sem az által vezetett párt nem demokrata. Szavai szerint ezek után minden demokratát megdöbbentett és felháborított, hogy a belügyminiszter februárban nyilvános vitát vállalt a Jobbik elnökével a Corvinus egyetemen. Feltette a kérdést, hogy Pintér Sándor miért tekinti vitapartnernek egy "szélsőségesen, kódoltan, rendszeresen zsidózó, cigányozó, vállaltan antidemokratikus párt elnökét".

Az Országgyűlés keddi plenáris ülése - képekben
Pintér Sándor belügyminiszter leszögezte, hogy egy olyan, demokratikusan megválasztott párt elnökével vitázott, amely párt 12 százalékot képvisel a parlamentben. Hozzátette, azért vitatkozik a Jobbikkal, mert a nézeteikkel sok tekintetben nem, a módszereikkel pedig még több esetben nem ért egyet. A miniszter kijelentette, a vita során meg akarta győzni a Jobbikot a saját igazáról. Közölte, azért volt nyilvános a vita, hogy ne csak az ellenzéki párt tagjait, de a nyilvánosságot is meg tudja győzni.

Steiner Pál viszontválaszként azt mondta, Adolf Hitler is szabad

választásokon jutott be a német parlamentbe. Hozzátette, hogy egy magára valamit adó demokratikus kormány minisztere nem ül le egyetemisták előtt olyan politikusokkal vitatkozni, akik "vérvádat hoznak be a parlamentbe".
Pintér Sándor azt felelte, addig vitatkozik, amíg nem győznek az érvei, de "én egyszer sem szavaztam együtt a Jobbik képviselőcsoporttal". Hozzátette, hogy 35 belügyminisztériumi előterjesztésről való döntés során a szocialista képviselő viszont 17 alkalommal voksolt együtt a jobbikosokkal.

A felsőoktatásról kérdezett a Jobbik

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, hogy egy kiszivárgott kormányzati dokumentum szerint újabb tízmilliárdoktól eshetnek el felsőoktatási intézmények. Szavai szerint ezt egy életszerűtlen uniós irányelv okozza, amely miatt a közel harmincmilliárd forintos forrásokból nem részesülhet az ELTE, a Műegyetem vagy a "SOTE" sem.

Megjegyezte azt is, a napvilágot látott dokumentumból kiderült: a kormány az intézmények összevonásával számol.

Hoffmann Rózsa államtitkár azt felelte, hogy az unió által társfinanszírozott források felhasználása során az Európai Szociális Alap különbséget tesz a fejlett és kevésbé fejlett régiók között. Miután Közép-Magyarországot a fejlett régiók közé sorolják, ezért ez a döntés kívül esik a kabinet rendelkezésein, de a felsőoktatás finanszírozására más források is rendelkezésre állnak.

Kitért arra is, hogy a jelenlegi oktatásirányításnak nincs egyértelmű összevonási szándéka, de a korábbi kormányzat által felhalmozott problémákra olyan válaszokat kell keresniük, amelyek a minőséget, a racionalitást és a nemzetgazdasági célokat szolgálják.

Ügyészségi vizsgálatot sürget az LMP

Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy az ügyészségi törvény alapján hivatalból vizsgálatot kell folytatni, ha az ügyész tudomására jutott információ megalapozottan súlyos törvénysértésre utal. A politikus idézett egy, az SZDSZ egykori államtitkárával, Horn Gáborral készített interjúból, majd feltette a kérdést, hogy az ügyészség az abban elhangzó kijelentések nyomán tervezi-e vizsgálni az elmúlt húsz év "oligarcháinak" gazdasági összefonódásait, az autópálya-építéseket, a Margit-híd felújítását illetve a pártok kampányköltéseit.

Belovics Ervin a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, hogy a büntetőeljárásokról szóló törvény meghatározza, hogy milyen feltételek fennállása mellett lehet azt elindítani. Eszerint akkor lehet elindítani az eljárást, ha az ügyész vagy a nyomozóhatóság tagja hivatali hatáskörében eljárva szerez információt bűncselekményre utaló tényekről illetve ha valaki feljelentést tesz egy ügyben.

Leszögezte, hogy az ügyész nem rendelhet el nyomozást sajtóhírekre alapozva.

Az uzsora ellen szólalt fel a Fidesz

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a gazdasági válság miatt nőtt azok száma, akik már nem kaphatnak hitelt a pénzintézetektől. Az uzsorások viszont arra szakosodtak, hogy ezeket a kiszolgáltatott embereket maradék értékeiktől is megfosszák - tette hozzá.

Pintér Sándor, aki visszataszító bűncselekménynek nevezte az uzsorát, megjegyezte, hogy annak kialakult egy olyan formája, amelyik a halmozottan hátrányos helyzetű emberek kizsákmányolására specializálódott.

A belügyminiszter leszögezte, hogy gyakorló bűnüldözőktől és ügyészektől kértek tanácsot arra, hogy hogyan lehetett visszaszorítani ezt a bűncselekményt. A Btk. módosítása a sértetti kör bővítését, az üzletszerűség büntetését és a titkosszolgálati eszközök alkalmazhatását is lehetővé tette - mondta.

2011-ben 403 eljárás kezdődött, jelenleg 158 ügy van folyamatban, 202 embert gyanúsítanak, akik közül 93-an előzetes letartóztatásban vannak.

MSZP: vizsgálják meg a földpályázatokat!

Gőgös Zoltán (MSZP) a földpályázatok kapcsán beszélt a kialakult bizalmatlanságról.

Budai Gyula államtitkár elmondta: Veszprém megyében 101 beadott pályázatból 41 nyertes már ki is hirdettek, ehhez képest Gőgös Zoltán két vesztes pályázatot emelt ki. Az államtitkár szerint a pályázati feltételek világosak és a Nemzeti Földalap (NFA) a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el - tette hozzá Budai Gyula.

Harangozó Gábor (MSZP) a viszontválaszban elmondta: jövő hétre kihelyezett vizsgálóbizottsági ülést kezdeményezett az NFA-nál, hogy megvizsgálhassák a pályázatokat.

Budai Gyula úgy reagált: nyugodtan vizsgálják meg, ő már megtette és a pályázatokkal minden rendben van.

15:45 - A közmunkaprogram, a rokkantsági ellátások és az egyházi státuszukat elvesztő vallási közösségek ügyében is interpelláltak a képviselők kedden az Országgyűlésben.

LMP: a "józan ész" hiányzik a közmunkaprogramból!

Szél Bernadett, az LMP képviselője Szabó Rebekával együtt benyújtott interpellációjában a közmunkaprogramot kritizálta. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis a Belügyminisztérium által koordinált közmunkaprogramból hiányzik a "józan ész". Példaként a vízügyi területen elvégzett közmunkákat hozta fel, amelynek során szerinte szakmai irányítás nélkül "szinte vandál módon" végzik a vízfolyások medrének kitisztítását, sok helyen egészen egyszerűen letarolják, van ahol lebetonozzák a mederpartokat. Szél Bernadett azt kérdezte a belügyi államtitkártól, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy az értékteremtőnek beharangozott közmunkaprogram során ne történjenek ehhez hasonló természetkárosítások.

Tállai András belügyi államtitkár válaszában minden alapot nélkülözőnek nevezte azt az állítást, hogy a józan ész hiányozna a közmunkaprogramból, szerinte a program fő célkitűzése éppen az, hogy értékteremtő legyen. Visszautasította azt a kritikát is, hogy járatlan vezetők irányítanák a közfoglalkoztatottak munkáját, mert szerinte ugyanazok a vízügyi vezetők irányítanak, mint az elmúlt években. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakképesítés nélküli munkákat eddig is közfoglalkoztatottak végezték el a vízügyben. Tállai András az LMP-s képviselő természetkárosításról szóló feltételezését is minden alapot nélkülözőnek nevezte, és azt javasolta Szél Bernadettnek, hogyha nem akarja elfogadni a választ, akkor kezdeményezzen népszavazást ebben az ügyben. "Higgye el össze fog jönni a 200 ezer aláírás" - jegyezte meg, és sok sikert kívánt.

Az államtitkári választ Szél Bernadett nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége igen.

MSZP: hány rokkantnyugdíjas marad ellátás nélkül?

Tóth Csaba, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a rokkantnyugdíjak átalakítása miatt 200 ezer embernek kellett volna felülvizsgálatot kérnie, de 10 százalékuk nem jelentkezett, ami a hiányos információk miatt is lehet. A képviselő azt kérdezte, mi lesz azokkal, akik valami miatt elmulasztották a felülvizsgálati lehetőséget és azokkal, akiket munkaképesnek találnak, de nem kapnak munkát. Azt is megkérdezte, meddig kell várni a felülvizsgálatra és hány ember marad ellátás nélkül májustól.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, a rokkantsági ellátások átalakításának célja, hogy minél többen lehetőséget kapjanak az értékteremtő munkára. Közölte: folyamatosan végzik a felülvizsgálatokat, az összes érintetté legkésőbb 2013. december 31-ig megtörténik. Hangsúlyozta, hogy senki nem marad ellátás nélkül. Nem a kiadáscsökkenés és az ellátás megszüntetése a cél, hanem, hogy új alapokra helyezzük a rendszert - fogalmazott. A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.

MSZP: számos keresztény közösség "jogfosztottként" ünnepelte a húsvétot

Nyakó István az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, hogy számos keresztény és keresztyén közösség "jogfosztottként" ünnepelte a húsvétot, mert egyházi státuszukat az "Orbán-rezsim" egy tollvonással megszüntette az új egyházügyi törvénnyel. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, mi a kormány álláspontja a Velencei Bizottság jelentésével kapcsolatban, amelyben a testület túlzónak és önkényesnek tartotta az egyházként való elismeréshez szükséges kritériumokat.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, a Velencei Bizottság jelentésében elismerte, hogy Magyarországon vallásszabadság, teljes lelkiismereti szabadság van és legitimnek nevezte a káros egyházak visszaszorítására irányuló törekvéseket. Az államtitkár közlése szerint az egyházügyi törvénnyel éppen a visszaélések visszaszorítása volt a cél. Hozzátette, az egyházzá válás kritériumai sem nevezhetők önkényesnek, hiszen Ausztriában vagy Romániában a magyar szabályozáshoz hasonlóan több évtizedes tevékenységet, illetve nemzetközi múltat írnak elő az egyházak számára.

15:30 - A felsőoktatási integrációról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) zajlott felújítási munkálatokról, dél-borsodi földek hasznosításáról és a diktatúra nyomait viselő utcanevek eltörléséről volt szó kedden az interpellációk között a parlamentben.

MSZP: igaz, hogy négy felsőoktatási intézmény marad a fővárosban és négy vidéken?

Hiller István a felsőoktatási integráció kapcsán azt kérdezte: igaz-e, hogy a fővárosban négy felsőoktatási intézmény: az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a BME és a közszolgálati egyetem maradna meg, a többit különböző formában e négybe integrálnák. Igaz-e, hogy jogutód nélkül megszűnne a Corvinus Egyetem, és az intézmény társadalomtudományi karai az ELTE-be, a gazdaságtudományi karai a BME-be olvadna be? Vidéken a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Nyugat-magyarországi Egyetemet tartanák meg, és a többit különböző formákban ezekhez integrálnák? - folytatta kérdéseit, melyek végén azt is firtatta, valós-e az az információ, hogy a februárban közzétett 109 ezerhez képest még kisebb a végleges jelentkezési szám? Úgy fogalmazott: a magyar felsőoktatásban erősen tartja magát a vélemény, hogy az oktatási kormányzat gyors és különösebb egyeztetés nélkül lefolytatott integrációra készül.

Hoffmann Rózsa azt mondta, a feltett kérdésekre az intézményekkel közösen most keresik a válaszokat. Az intézményeknek június 30-ig kell a saját fejlesztési terveiket kidolgozniuk, a munkát az államtitkárság segíti. A tervekre a tárca év végéig ad választ. Az már most látszik, hogy a képviselő kérdései tendenciózusak, "nincs ilyen elhatározás, és döntés" - fogalmazott. Felidézte, hogy közel egy éve, a felsőoktatás szereplői egybehangzóan fogadták el a problématérképet, amelyből ezután szó szerint idézett. A felsőoktatás szerkezeti átalakítása megkezdődött - folytatta, majd kiemelte: elsősorban az intézményeket kérdezik meg arról, milyen lehetőségeket látnak arra, hogy az adósságállományt, a rossz szerkezetet, és a romló minőséget és egyéb problémákat orvosolják. A felvételizők számáról azt mondta, az aznapi adatok szerint 109.250 kérelem érkezett, további részleteket a jövő héten hoznak nyilvánosságra.

A képviselő az államtitkári választ nem fogadta el, a parlament viszont 213 igen, 92 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

Jobbik a FÖMI-ben folytatott felújításokról

Szilágyi György a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) ötödik emeletén zajlott felújításokról érdeklődött, és szóvá tette, hogy bár egy céggel generál kivitelezésre szerződést kötöttek, ezt követően még két szerződés született. Nem jogsértő, hogy mellőzték a közbeszerzési eljárást, vizsgálták-e, és ha nem, tervezik-e az átfedéseket górcső alá venni. Nem gondolják, hogy tenni kellene valamit, hiszen közpénzről van szó? - sorolta kérdéseit.

Budai Gyula államtitkár azt mondta, hogy számára ugyanolyan fontos az átláthatóság, és a közpénzek felhasználhatósága mint a jobbikos képviselőnek. Amikor az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) létrejött, szükségessé vált, hogy valahol elhelyezzék. Úgy döntöttek, a FÖMI ötödik emeleti szintjén helyezik el, de jelentősen igyekeztek takarékoskodni a forrásokkal - tette hozzá. A három szerződés között nincs átfedés, csak annyi, hogy azt a FÖMI az ötödik emeleti munkálatokra kötötte meg. A tárca a FÖMI részére költségvetési támogatást, közpénzt nem adott, a kiadásait saját bevételeiből biztosítja.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 205 igen, 91 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Fidesz a dél-borsodi földekről

Mengyi Roland szerint az ellenzék azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a kormány az állami földeket megpróbálja elherdálni. Borsodi képviselőket azt az ügyet ajánlotta figyelembe, amely szerinte iskolapéldája a joggal való visszaélésnek, föld kizsákmányolásának, és amely egy olasz érdekeltségű céghez köthető, és 1995-ig nyúlik vissza. A haszonbérleti szerződés a társaságnak rendkívül kedvező volt, és jogellenesen húsz évre szólt, holott csak tíz évre lehetett volna megkötni. Azt kérdezte, mi lett az érintett területek sorsa, és valóban sikerült-e megvalósítani a kormányprogramban megvalósított célt?

Budai Gyula közölte: az LB tavaly júniusi döntése alapján közel 3 ezer hektár terület került vissza a nemzeti park kezelésébe, az állam tulajdonába, és erre az NFA pályázatot írt ki. Kifejtette: 44 birtoktestre 149 pályázat érkezett, és ebből 25-öt nyilvánítottak nyertesnek. Kitért arra, hogy az érintett területeket a helyben lakó gazdák hasznosíthatják, és további 900 hektárnál szintén peres eljárás folyik, ez hamarosan visszakerülhet és pályázatot írnak ki rá. A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: mikor tűnnek a diktatúra nyomait viselő utcanevek

Stágel Bence arról beszélt, a KDNP ifjúsági szervezete, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség régóta szorgalmazza, érintett önkormányzatok változtassák meg azokat az utcaneveket, amelyek a kommunista diktatúra nyomait őrzik. Elfogadhatatlan, hogy a kommunista diktatúra emlékét őrző nevekkel lehessen találkozni. Mikor tűnnek el Magyarországon a diktatúra jegyeit viselő közterületi elnevezések? Mikor születik meg a problémát orvosló kormányrendelet? - kérdezte, és felidézte, hogy az új önkormányzati törvény kapcsán tett javaslatukat is.

Tállai András államtitkár azt mondta, hogy a kormány egyetért a felvetéssel. Ez ma is lehetőség, az önkormányzatoknak megváltoztathatják a közterületi elnevezéseket. Hozzátette: azzal értenek egyet, hogy törvényben mondják ki, vagy önállóan, vagy meglévő jogszabály módosításával. Azt kérte, dolgozzanak ki közösen javaslatot, és várják a képviselő indítványát is. A képviselő a választ elfogadta.

15:00 - Az LMP  népszavazási kezdeményezéséről, a foglalkoztatási helyzetről, a  földkérdésről, valamint Mindszenty József rehabilitálásáról szóltak  a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.   
    
A felszólalásokat megelőzően Lezsák Sándor megköszönte az  Országgyűlésnek, valamint a házbizottságnak, hogy múlt heti  hozzájáruló döntésük értelmében az elkövetkezendő hetekben a Ház  elnökének jogkörében eljáró országgyűlési alelnökként vezetheti az  ülést.   


Fidesz: sikertelen volt az LMP népszavazási kezdeményezése  

A fideszes Rogán Antal szerint a választók egyértelmű ítéletet  mondtak az LMP népszavazási kezdeményezéséről azzal, hogy nem adták  meg a szükséges számú, 200 ezer támogató aláírást hozzá. Mint  mondta, az összegyűjtött 160 ezer aláírás azt mutatja, hogy a párt a  2010-es szavazóinak a felét sem tudta megszólítani.   

Emlékeztetett LMP-s politikusok megnyilatkozásaira, miszerint a  kormánnyal elégedetlen szavazókat kívánja megszólítani, és  kedvezőnek ítélte, hogy "csak 160 ezer elégedetlen embert" talált a  párt. Hozzátette: kevés olyan választó akadt, akik elégedetlenek a  kormány munka világában szorgalmazott lépéseivel.   

Amit a szocialisták aláírnak, az sikerre nem vezethet, ekkor  megpecsételődött a kezdeményezés sorsa - kezdte válaszát Rétvári  Bence államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy miközben az LMP 160 ezer  kormányellenes aláírót talált, addig ennek a létszámnak a  többszöröse állt ki a Békemenetben a kormány mellett.   

Az államtitkár arra kérte az ellenzéki párt képviselőit, hogy ez  után ne becsüljék le azt az 1 millió embert, akik a szociális  konzultáción nyilvánították ki véleményüket. Választ várt arra,  vajon készített-e "Vágó-listát" a párt az aláírókról.    


MSZP: a kormány a szegénység vámszedője  

A szegénység vámszedőjeként jelent meg a kormány - mondta  felszólalásában Gúr Nándor (MSZP), aki a munkanélküliség magas  voltát és az alacsony foglalkoztatást kifogásolta.   

Szerinte a kormány intézkedései a szerényebb viszonyok között  élők számára kárt okoznak. Ide sorolta például az áfa 27 százalékra  emelését, amelyet a hírek szerint 30-ra is emelne a kabinet.   

Cséfalvay Zoltán államtitkár a kormány munkapolitikai  intézkedéseit sorolta, amelyek - mint mondta - rugalmasabbá teszik a  piacot.   

Kijelentette, hogy például Olaszország, Spanyolország és Belgium  is hasonlókat tervez vagy indít be, Magyarország azonban ezen  államokhoz képest másfél éves előnyben van.   


LMP: a kormány gyarmatosítja az országot   

Az LMP-s Szabó Rebeka kijelentette, hogy a kormány az állami  földbérletek odaítélésével a gazdasági holdudvarát tőkésíti fel.  Felhívta a figyelmet arra, hogy a föld világszerte egyre fontosabb  stratégiai erőforrássá válik, ezért annak védelmét szorgalmazta.   

"Nincs gazdasági szabadságharc, önök gyarmatosítják az országot  barátaik, rokonaik és üzletfeleik számára" - jelentette ki,  hozzátéve: a helyi, földhöz nem jutó embereknek mindegy, hogy  külföldiek szerzik meg a földet, vagy Mészáros Lőrinc és Nyerges  Zsolt.   

Budai Gyula államtitkár azt mondta: a kormány sokat tett már a  magyar föld védelmében, míg az LMP a budapesti aszfaltról fogalmazza  meg véleményét.   

Felsorolta az intézkedéseket, például a nemzeti földalap  elővásárlási jogának megteremtését. Emlékeztetett arra is, hogy a  meghirdetett földterületek 47 százaléka 10 és 50 hektár között van.   

Arról is beszámolt, hogy a kormány a zsebszerződések ellen is  fel kíván lépni.   


KDNP: a Legfőbb Ügyészség rehabilitálta Mindszenty Józsefet  

Harrach Péter (KDNP) a Legfőbb Ügyészség Mindszenty Józsefet  rehabilitáló döntésére hívta fel a figyelmet. A politikus  Magyarorszog utolsó hercegprímásának érdemeit sorolva kijelentette:  Mindszenty jelleme példaértékű volt, törekvéseiben következetes, és  mindig hű maradt elveihez, nemzetéhez és egyházához.   

A politikus felsorolta, hogyan állt ki a szabadság mellett az  esztergomi érsek, valamint azokat a megtorlásokat, amelyeket ki  kellett állnia a Károlyi- vagy a Rákosi-korszakban.   

Rétvári Bence arra emlékeztetett, hogy Mindszenty - kiállásának  eredményeként - 1949 februárjában a Time magazin címlapján is  szerepelt.  

Mint mondta, születésének 120. évfordulója alkalmából szerte az  országban és külföldön is számos helyen emlékeznek Mindszenty  Józsefre. Fontos lépésnek nevezte a Legfőbb Ügyészség döntését. 
       

A Jobbik a földek védelmében emelt szót  

Vona Gábor (Jobbik) a fölmoratórium 2014 tavaszi lejártára hívta  fel a figyelmet, és szót emelt amiatt, hogy eddig semmit nem tett a  kormány a termőföld magyar kézben tartása érdekében.   

Mint mondta, a hazai termőföld ára töredéke az uniósénak,  ráadásul a nehéz helyzetben lévő tulajdonosok egy része alig várja,  hogy túladhasson rajta.   

Azt mondta: a kormányból egyedül V. Németh Zsolt  vidékfejlesztési államtitkár merte eddig kimondani, hogy vagy az  unió tagjai maradunk, vagy a földünket védjük meg, de a kettő együtt  nem megy.  

Budai Gyula válaszában megismételte a Szabó Rebekának  mondottakat arról, mit tett a kormány eddig a föld védelmében.  Elmondta azt is: nem csak a termőföldek 10 százalékát kitevő állami  földalapot illeti védelem.  
Hozzátette, a kabinet megkezdte a nemzeti parkok használatában  lévő mintegy 100 ezer hektárnyi termőföld visszaszerzését is, hogy  ezeket is a helyi lakosság használatába adja.   

Hangsúlyozta: a moratórium lejártáig mintegy két év van még  hátra, addig a kabinet megteszi a szükséges lépéseket.


Előzmények:
Az Országgyűlés a mai ülésén teheti lehetővé foglalkoztatási szövetkezeteket létrehozását a hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, majd az uniós források kifizetésének gyorsítása érdekében rövidítheti a kiemelt beruházások környezetvédelmi engedélyeztetési határidejét. A képviselők a határozathozatalok után, várhatóan a kora esti órákban kezdhetik tárgyalni a kormány egészségügyi újjászervezésről szóló előterjesztését.

A parlament ma járulhat hozzá a foglalkoztatási szövetkezetek létrehozásához; szükségességüket Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal indokolta, hogy a jelenleg működő mintegy háromszáz szociális szövetkezet nem ösztönzi a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését. A miniszter előterjesztésének elfogadása esetén a szociális szövetkezetek közfoglalkoztatók lennének, céljuk pedig, hogy a foglalkoztatásból kiszoruló hátrányos helyzetűeknek teremtsenek munkalehetőséget.

Szavazás várható arról a javaslatról is, amelynek eredeti célja az európai uniós források kifizetésének gyorsítása azáltal, hogy a kiemelt jelentőségű ügyekben lehetőséget adnak a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás határidejének rövidítésére.

A Ház kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosíthatja a polgári perrendtartásról szóló törvényt, a változtatás révén lehetőség lesz arra, hogy a külföldi, de kézbesítési megbízottat nem állító és iratot át sem vevő perbe fogottaknál is alkalmazható legyen a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály. Szintén fideszes képviselők indítványára változtathatnak a közelmúltban bevezetett, úgynevezett látvány-csapatsportoknak kedvező társaságiadó-kedvezményen, a módosítások a 2012-2013-as támogatási kérelmeket érintik.

Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára számos ponton módosulhatnak a szabálysértésekkel összefüggő jogszabályok, a tárca vezetője szerint a változtatásokat részben a szabálysértési értékhatár húszezer forintról ötvenezer forintra emelése indokolja.

A fentiek mellett megszülethet az a törvénymódosítás is, amely a Williams-szindrómában szenvedőkre is kiterjeszti a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét. A képviselők elfogadhatják továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010-es beszámolóját.

Az Országgyűlés a határozathozatalok után kezdheti tárgyalni az egészségügy újjáalakításáról szóló előterjesztést; ezzel az állam májusban - a korábbi tervekhez képest nem két lépcsőben, hanem egyszerre - vehet át 55 kórházat az önkormányzatoktól. Az erről szóló, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint lesz olyan megye, ahol hat, és olyan is, ahol csak egy intézmény kerül állami fenntartásba. A legtöbb kórházat Komárom-Esztergom és Veszprém megyében veszi át az állam.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábban arról adott tájékoztatást, hogy az állam az intézményeket az összes ingó és ingatlan vagyonukkal, továbbá adósságállományukkal együtt veszi át. Kiemelte továbbá, hogy a kormány döntése értelmében az intézmények hasznosításából származó vagyont az egészségügyben kell felhasználni.

Olvasóink írták

  • 15. sobrij1 2012. április 11. 08:53
    „Miért kell a kisebbséget mindenáron megvédeni a magyarok kárára? Mikor veszik már észre, hogy a magyarok vannak kisebbségben Magyarországon?”
  • 14. klj-54 2012. április 10. 21:20
    „6. Yucca
    Amennyire tudom, ő nem magyar ajkú!
    Köszönd meg, hogy mindezek ellenére szebben és helyesebben ír, mint hazug, csaló volt köztársasági elnökünk!”
  • 13. smalltown 2012. április 10. 21:12
    „Jarjanak elo jo peldaval a Fityeszesek, kisse infantilis ez az allando MSZP fikazas.....”
  • 12. roxper 2012. április 10. 17:25
    „Az a baj, hogy a fityisz lejáratta a népszavazás intézményét, hisz hiába van meg a 200e aláírás a VB-nél megtorpedózták volna...”
  • 11. Queenmargareth 2012. április 10. 17:15
    „amit a fidesz aláírt az viszont negatív siker lett.”
  • 10. Kisg 2012. április 10. 16:50
    „"a választók egyértelmű ítéletet mondtak az LMP népszavazási kezdeményezéséről azzal, hogy nem adták meg a szükséges számú aláírást."
    Inkább azt, hogy az LMP hiteltelen. Amolyan langyos katyvasz, nem lehet tudni róluk az igazi orientációt. A választók nem bíznak bennük, gyanús, hogy mérleg nyelve akarnak lenni 2014-ben a potenciális győztes mellett, ilyen meg már volt, köszönjük, nem kérünk belőle.”
  • 9. Ebgondolat 2012. április 10. 15:57
    „Ez az elbukott LMP-s népszavazási kísérlet három (eb)gondolatot mindenképp ébreszt:
    1. Az LMP támogatottsága gyakorlatilag nulla.
    2. Az emberek olyan fontos kérdésekben dönthettek volna, mint az új Munka Törvénykönyve. Úgyhogy ha az orbán kormány bevezeti a 60 órás munkahetet vagy gyakorlatilag rabszolgaként kezeli a munkavállalókat, remélem mindenki kussolni fog! Mert ezek után senkinek nem lesz joga kritizálni a kormány tetteit! Főleg azoknak nem, akik tehettek volna ellene, de mégsem tették.
    3. A magyaroknak nem való a demokrácia intézménye, hiszen szívesen dagonyázik a diktatúra moslékában.”
  • 8. saturnus 2012. április 10. 15:43
    „.......és a ravaszdi Róka elhordta irháját,örült ,hogy élve megúszta a ravaszdisságot. A mesének vége ébredjetek gyerekek még talán élhettek jól még kinek menyi van hátra. Az IMF jön én megyek nem látom,hogy készülődne? Már elhúzott volna a vadludakkal, az is késő lett volna.”
  • 7. deszkás 2012. április 10. 15:27
    „És amit a Fidesz aláír be se tartja. Érdekel ez valakit?”
  • 6. Yucca 2012. április 10. 15:21
    „lamuria - Tanulj már meg helyesen írni, vagy inkább ne írj! Amit csinálsz, az a magyar nyelv megcsúfolása.”
  • 5. Wacky 2012. április 10. 13:17
    „2. Ellenzéki 2012.04.10. 09:03
    de jó a cím, tudtommal ami ujjá akar születni annak először el kell halnia...”
  • 4. lamuria 2012. április 10. 11:00
    „nem jo ez igy -- MEDIG KELL EL TURNI ESZT ., MIERT NEM ALTOK KI A JOB ELETERTT - ?!!”
  • 3. zehn 2012. április 10. 10:28
    „Na, ez nem sok jót jelent. Cél: csak nem megbetegedni! Pintér úr is elmehetne már a.....ba. Ahhoz képest, hogy "itt két hét alatt olyan rend lesz,hogy csak na! " Minden eddiginél több gyilkosság történt azóta. Csupán a pénzbírságok emelkedtek az egekbe. Ezért kár belügyminisztert tartani. Ilyet meg pláne.”
  • 2. Ellenzéki 2012. április 10. 09:03
    „Nem jó az írás címe!
    Ez lenne a helyes:
    Az egészségügy teljes lerombolásáról tárgyal ma a parlament!

    Ma, az Orbán pártkatonái élen egy - két embergyűlölő politikusával el fogja dönteni, hogy gyors halálba kergeti a beteg magyar embereket, az állítólagos egészségügy átszervezésükkel ami nem más mint annak módszeres leépítése, mert gazdaságtalan! Gazdaságtalan nekik beteg emberek gyógyítása!

    Matolcsy megmondta:
    Járulékokat beszedni, minél többet, a gyógyításra meg csak a minimálisat, a látszat ellátásra!
    Ennek kettős haszna lesz, az egyik, alig lesz ráfordítás az egészségügyre, a másik, az emberek korán fognak meghalni, így egyre kevesebb nyugdíjat kell majd fizetni!”
  • 1. roxper 2012. április 10. 08:10
    „Már 2 éve tudjuk, hogy ez mit jelent: MEGSZORÍTÁST! :((((((”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Holtan találtak egy férfit a X. kerületben

Holtan találtak egy férfit kedden a főváros X. kerületében - közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi… Tovább olvasom