Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Új szerződést, bővítési előrelépést, régi-új uniós elnököt eredményezett a kétnapos EU-csúcs

Fiskális unióról szóló megállapodást írtak alá, döntöttek Szerbia hivatalos EU-tagjelölt státusáról és a schengeni övezet bővítéséről a kétnapos EU-csúcson Brüsszelben.
A pénzügyi fegyelmet és stabilitást szolgáló szerződést írtak alá az európai uniós tagországok állam- és kormányfői Brüsszelben pénteken befejeződött kétnapos értekezletükön. Döntöttek emellett arról, hogy Szerbia megkapja a hivatalos EU-tagjelölt státusát, szeptemberben határoznak a schengeni övezet további bővítéséről, továbbá 2014-ig Herman Van Rompuy marad az Európai Tanács elnöke.

A Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök az ülés után elmondta, hogy ezen a csúcstalálkozón hosszú idő óta először derűlátó volt a hangulat. Ennek okai közül kiemelte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által újabban követett, olcsó hiteleket nagy összegben hozzáférhetővé tevő politika alkalmas a bizalom helyreállítására. Az EKB a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett a növekedési szempontot is figyelembe veszi - méltatta a kormányfő a frankfurti székhelyű intézmény utóbbi időben tapasztalható tevékenységi irányát.

Hozzátette: a pénteken aláírt új pénzügyi paktum is szerepet játszik abban, az EU és azon belül az euróövezet pénzügyi értelemben is cselekvőképes tényező benyomását kelti.

Az említett paktum (az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniójának stabilitását és az azon belüli koordinációt fokozó szerződés) elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. Nagy-Britannia és Csehország kivételével minden tagállam aláírta, bár - mint Orbán Viktor kiemelte - az euróövezeten kívüli államokra, így Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához.

Ez a szerződés tartalmazza egyebek között az úgynevezett adósságféket (a belső államadósság féken tartásának kötelességét) is, amelyet az aláíró országoknak kiemelt törvényükbe is kell foglalniuk.

Az állam- és kormányfők döntöttek arról, hogy az EU hivatalos tagjelöltnek nyilvánítja Szerbiát. A volt jugoszláv köztársaság számára mérföldkőnek számító döntésről van szó, tekintetbe véve, hogy az ország integrációs folyamata más balkáni államokénál lassabban haladt, hiszen korabeli vezetése volt a felelős a kilencvenes években lezajlott délszláv háborúkért.

Orbán Viktor a csütörtöki döntéssel kapcsolatban kiemelte, hogy Szerbia, hamarosan meg is kezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország szempontjából különösen kedvező fejleménynek értékelte, hogy a megállapodások alapján Szerbiában megerősödött a kisebbségek jogai mellett elkötelezettség, az ezt tükröző politika kiszámítható jellege.

A csúcstalálkozón felkérték az uniós tagországok belügyminiszteri tanácsát, hogy szeptemberben döntsön Bulgária és Románia csatlakozásáról a határellenőrzés nélküli nemzetközi mozgást biztosító schengeni övezetben. Ennek a döntésnek korábbi tervek szerint már tavaly meg kellett volna születnie, de - elsősorban a két ország igazságügyi reformjai miatt aggódó Hollandia ellenkezése miatt - eddig még nem sikerült egyhangú megállapodásra jutni az ügyben.

A magyar miniszterelnök a többi témával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra is, hogy a csúcstalálkozó záró következtetéseiben az "arab tavasszal" kapcsolatos megállapítások közé az ő kezdeményezésére került be a térségben élő keresztény közösségek védelmének szempontja.

Az állam- és kormányfők éles hangú figyelmeztetést intéztek Szíriához annak érdekében, hogy a rezsim állítsa le a politikája miatt tiltakozó megmozdulások elleni brutális fellépést. A tanács felszólította Bassár el-Aszad elnököt, hogy álljon félre, és az ország érdekében tegye lehetővé a békés átalakulást. Azt is leszögezték, hogy a szíriai rezsimnek felelnie kell tetteiért, köztük a véres atrocitásokért is.

Az Európai Tanács tagjai döntöttek arról is, hogy az uniós csúcsfórum elnöke az elkövetkező két és fél évre is a belga Herman Van Rompuy marad. Ezt a posztot 2009 decemberében az EU új alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés hozta létre, a volt belga kormányfő elsőként töltötte be.

Van Rompuy lett egyúttal - az előzetes várakozásnak megfelelően - az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást.

A mostani csúcstalálkozó középpontjában a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló törekvések álltak. A folyamat felgyorsítása érdekében jóváhagyták az Európai Bizottság iránymutatásait, amelyek szerint az EU-tagországoknak az idén a versenyképesség növelésére, a válság foglalkoztatási és szociális következményeinek enyhítésére, az állami közigazgatási rendszer korszerűsítésére, a gazdaság hitellel való segítésének normalizálására kell összpontosítaniuk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Malév: nemzeti légitársaság nélkül nem fejlődhet az idegenforgalom

Bizonytalanok a magyarországi légi forgalom kilátásai, és ezzel összefüggésben a turizmusé is, a… Tovább olvasom