Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Új terhek: mindenki érezni fogja

„Nem kell félni, nem fog fájni, legalábbis nem annyira" – vezette be a miniszterelnök a program ismertetését.
„ Nem kell félni, nem fog fájni, legalábbis nem annyira" – vezette be a miniszterelnök a program ismertetését. – A kormány nem a költségvetési kiigazítás egyszeri programjára, hanem reformokra készül – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Az intézkedések részben közvetlenül a lakosságot, részben a vállalkozásokat terhelik.

Az áfa 15 százalékos kulcsát szeptembertől 20 százalékra tervezi növelni a kormány, de az 5 százalékos áfakulcs és az oda sorolt termékek köre nem változik. A program szerint augusztustól átlagosan 30 százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10–14 százalékkal a villamos energia ára. A gázár-támogatási rendszert szociális támogatássá alakítanák át. 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőépületekre ingatlanadót vezetnének be. Az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsát októbertől 15-ről 25 százalékra növelnék.

A meghirdetett Új egyensúly programtervezet szerint szeptembertől egy év alatt három lépésben emelnék a cigaretta és a szesztartalmú italok jövedéki adóját. Nem emelkedik ugyanakkor a benzin és a gázolaj jövedéki adója.

Januártól a kormány bevezetné a házipénztári adót, hogy kisebb legyen a személyes jövedelem kivonásának lehetősége az adózás alól.
Egyszeri alkalommal, 10 százalékos különadó megfizetése mellett magánszemélyek és vállalkozások hazautalhatnák eddig külföldön tartott pénzüket.

A nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek 4 százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelesek.

A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kellene fizetnie. A tervek szerint szeptember 1-jétől bevezetik a kamat- és a tőzsdei árfolyamnyereség adót, amelynek mértéke a kamat és az árfolyamnyereség 20 százaléka lenne.

A tervek szerint az adóköteles természetbeni juttatások után fizetendő 44 százalékos adó szeptember 1-jétől 54 százalékra emelkedik.
Szűkülni fog január elsejétől az adómentes bevételek és az igénybe vehető adókedvezmények köre. Ez egyebek mellett érinti a szellemi tevékenységhez, a felnőttképzéshez, a számítógép-beszerzéshez biztosított kedvezményt. A jövedelemhatárhoz kötött lakáshitel-kedvezmény úgy szűnik meg, hogy akik 2006. december 31-ig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik.

Nem szűnik meg november 1-jével, sőt, a jövő évben is fennmarad az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás – noha korábban a megszüntetésére vonatkozó megállapodás született – és nem hajtják végre a 2007-re tervezett munkáltatói társadalombiztosítási járulék csökkentését. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék az idén szeptember 1-jével 4 százalékról 6 százalékra, a munkavállalói szolidaritási járulék pedig 1 százalékról 1,5 százalékra emelkedik. A jövő évben a munkavállalók által fizetett egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékról 7 százalékra nő.

Jövőre az APEH 10 ezer adózónál rendel el vagyonosodási vizsgálatot, amelynek során összevetik az adózó vagyoni helyzetét az előző években bevallott jövedelmével.

A miniszterelnök kitért arra, hogy átalakítanák a járulékszabályozás rendszerét, eszerint szeptembertől azok, akik a jövedelmük alapján megtehetik, legalább a minimálbér kétszerese után fizetnének járulékot. Ez döntően a vállalkozásokra, egyéni vállalkozásokra vonatkozna. A nyugdíjas vállalkozók is szeptembertől a normál egészségügyi hozzájárulást fizetnék.

Az eltervezett, többéves nyugdíjkorrekciós programot megvalósítják, a plusz egyhavi nyugdíj és az utazási kedvezmény is fennmarad.
A kormány azonnali intézkedéseinek hatására már ebben az évben mintegy 170 milliárd forinttal csökkennek az államháztartás kiadásai és 180 milliárd forinttal nőnek a bevételek. A miniszterelnök elmondta, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében az állam önmagán kezdi a költségek csökkentését. A kormány a minisztériumi felsővezetők létszámát 47, összlétszámát 23 százalékkal faragja le. A tárcák működési költségei a 2002. évi 104,7 milliárd forintról 2008-ig 60 milliárd forintra csökkennek.

Kétharmados támogatás esetén megalakulnának a regionális önkormányzatok, kötelezővé válna a kistérségi társulás; csökkenne a helyi képviselők létszáma, illetve tiszteletdíja; ha nincs meg a parlamenti támogatás, ösztönző intézkedéseket hoznak az önkormányzatok hatékonyabb működéséért – közölte Gyurcsány Ferenc. A kormány kezdeményezi továbbá, hogy a jövőben azokon a településeken, ahol kevesebb mint ezer ember él, ne működhessenek önálló polgármesteri hivatalok és legyen kötelező körjegyzőséghez csatlakozniuk.

A kormányfő szólt arról is, hogy a központi költségvetési intézmények átszervezésével, összevonásokkal és 32 feleslegessé vált intézmény megszüntetésével 2008-ra 12.500-zal csökken a dolgozók létszáma.
Több mint 192 megyei szervezetet szerveznek át regionálisan, többi között a rendőrség, az ÁNTSZ, a közlekedési felügyeletek és az APEH megyei igazgatóságait: 2008-ra 4400-szal csökken az e szervezetekben dolgozók létszáma.

Gyurcsány Ferenc nem tett említést az euró bevezetésének időpontjáról, de megjegyzései arra utalnak, hogy a kormány tartja magát az uniós valuta 2010-es bevezetéséhez. A Reutersnek adott nyilatkozatában a kormányfő kijelentette, hogy Magyarország 2008-ig, de legkésőbb 2009-ig meg akar felelni a maastrichti kritériumoknak.
Jövőre az intézkedések következtében a tervezettnél magasabb, közel 5 százalékos inflációval kalkulál a kormány, ugyanakkor 2008-ra 3–3,5 százalékra csökken az államháztartás GDP-arányos hiánya.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

ADSL2 az Inviteltől is

Az ADSL2 bevezetésével az Invitel és T-Com szolgáltatási területén lehetőség nyílik az akár 20… Tovább olvasom