Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Újabb ''magyar'' népcsoportot találtak Afrikában

Magyar származású, az egyiptomi-szudáni magyaraboktól még a XVI. században „leszakadt" népcsoportra bukkantak a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban a genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (ARI) tudósai.
A genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (Africa Research Institute – ARI) 2005 májusa óta végez antropológiai kutatásokat a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaság észak-nyugati részén. A dr. Varga Gábor antropológus vezette kutatócsoport Halitu falu közelében fedezte fel a feltehetően magyar származású afrikai közösséget. Halitu falu az ország észak-nyugati részén fekvő Aba várostól mintegy 100 kilométerre található. A nehezen megközelíthető területen élő törzs tagjai ritkán hagyják el jól védett falvaikat.

Az ARI kutatói a közösség idősebb tagjainak jóváhagyásával kilenc hónapon keresztül vizsgálták a törzs nyelvét, szokásait, kultúráját. A törzsnek jelenleg 573 tagja van, akik magukat „magyarinak" nevezik. A törzsi legenda szerint a magyarabokról szakadtak le, s így kerültek a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területére – tájékoztatta lapunkat a kutatócsoport vezetője.

A magyarabok (magyarábok) a mai Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló népcsoport, mely eredetmondáiban a XVI. század elején a török hadseregben szolgáló magyar katonákat (akiknek vezetője Ibrahim el-Magyar vagy Haszan el-Magyar volt) és berber feleségeiket jelöli meg őseiként. Anyanyelvük előbb a berber, de az arabosodás következményeként mára inkább arabul beszélnek.

Az ARI kutatásai bizonyítják, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő afrikai „magyar" törzs jóval többet tudott megőrizni eredeti kultúrájából, mint egyiptomi-szudáni testvéreik: nyelvükben a mai napig használnak magyar hangzású szavakat (a vízet például veznek, a napot ők is napnak mondják), zenei rituáléjukban pedig magyar népzenei motívumok fedezhetők fel.

A törzs növénytermesztési és gasztronómiai kultúrájában is kísérteties hasonlóság fedezhető fel a magyar eredetre vonatkozóan: a gulyáslevest éppúgy ismerik és fogyasztják, mint például a paprikát. A fokhagymát azonban tisztátalannak tartják, s kizárólag csak szertartási célokra használják, ártó szellemek elűzésére, betegek gyógyítására.

Az ARI néhány héten belül publikálja a kutatás teljes anyagát, amelyben a svájci intézet arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a kongói „magyar törzs" fennmaradása veszélyben forog az országban dúló törzsi háborúskodások miatt, környezetüket pedig a közelben zajló olajkutatások fenyegetik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tüntetés Ukrajnában Koporsókat találtak

Kijev» A kijevi észt követség előtt tüntettek hétfőn az ukrajnai oroszok közössége és a… Tovább olvasom