Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Újabb NAV-os szólalt meg: több ezer milliárdos kárt okoznak az adócsaló hálózatok

Az adócsalások ellen fellépő igazgatóságot pedig hatásköri túllépéssel segítették megszüntetni ma is a NAV-nál dolgozó vezetők. A hivatal tagad.

Tagadja Vancsura István vádjait a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint volt főosztályvezetőjük, Vancsura István alaptalanul vádolta meg a szervezetet. A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Vancsura István elfogulatlansága "erősen megkérdőjelezhető", mert a NAV ellen indított munkaügyi perében a bíróság kimondta, felmentése nem volt jogellenes.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kiemelt Ügyek Igazgatósága, Rapid ellenőrzési főosztályának egykori vezetője csütörtökön arról beszélt, hogy szervezett, maffiamódszerrel működő adócsaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezer milliárd forintnyi áfával károsítják meg a költségvetést. A volt főosztályvezető az egykori Kiemelt Ügyek Igazgatóságáról (KÜIG) azt mondta, hogy ez a szervezet tudott a leghatékonyabban fellépni a szervezett adócsaládok ellen, de "olyan falakba ütköztünk, és olyan eljárásokat észleltünk", amelyekről, "azt lehet mondani, hogy a józan ésszel ellentétesek voltak". A férfi kijelentette, szinte bizonyos, hogy jogellenesen, az adóhatóság néhány vezetőjének hathatós közreműködése révén verték szét a szervezetet, a folyamat során a legjobb szakmai vezetőket félreállították, a KÜIG-et pedig 2013-ban egy kormányrendelettel megszüntették.

A NAV közleményében viszont azt írta: egyértelművé vált, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Azt is kijelentették, hogy az átszervezés után nagyságrendekkel nőtt a feltárt adóhiány mértéke és az ellenőrzések száma.

Adatokat sorolva közlik, hogy a körbeszámlázással kapcsolatban 2013. III. negyedév végéig 1817 adóellenőrzés fejeződött be, amely duplája a megelőző év azonos időszaki eredményének. Az adóellenőrzések 91 százaléka zárult megállapítással, a vizsgálatok során összesen 83 milliárd forint nettó adókülönbözetet jegyzőkönyveztek, amelynek 97 százaléka, 81,2 milliárd forint általános forgalmi adónemben keletkezett - írták.
Az adóellenőrzések darabszámának növekedési üteméhez hasonlóan, több mint a duplájára nőtt a megállapított nettó adókülönbözet összege. Egy megállapítással zárult adóellenőrzés során átlagosan 50,1 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel - derült ki a szövegből.

Arra is kitértek, hogy a nyilvánosság elé lépő egykori NAV-alkalmazottak egyike sem beszél arról, hogy az átszervezés után az Adóigazgatási Szakterület és a Bűnügyi Főigazgatóság megtöbbszöröződött hatékonysággal sorra iktatja ki az áfacsalásra specializálódott bűnszervezeteket.

LMP: megtörténhetnek a láncolatos áfacsalások

Az LMP úgy látja: ha igazat állít a volt adóhivatali alkalmazott, Horváth András, illetve volt kollégája, Vancsura István, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori főosztályvezetője, akkor megtörténhetnek a láncolatos áfacsalások. Erről a párt társelnöke beszélt egy csütörtöki budapesti lakossági fórumon.

Schiffer András úgy fogalmazott: az ügy nemcsak a korrupciógyanú miatt súlyos, hanem a volumene miatt is, ugyanis éves szinten ezermilliárd forintokról van szó.

Az LMP az első pillanattól azt mondta, nem biztos, hogy minden igaz, amiről Horváth András beszél, de lelkiismeretes képviselő ennek az ellenkezőjét sem jelentheti ki – fogalmazott a politikus. Véleménye szerint aki Vancsura István bejelentése után Horváth Andrást "megpróbálja bolondnak beállítani, az tettestárs", és valószínűleg részesült a láncolatos áfacsalásból.

A NAV szerint volt főosztályvezetőjük, Vancsura István alaptalanul vádolta meg a szervezetet. A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, Vancsura István elfogulatlansága "erősen megkérdőjelezhető", mert a NAV ellen indított munkaügyi perében a bíróság kimondta, felmentése nem volt jogellenes. Vancsura István csütörtökön arról beszélt, hogy szervezett, maffiamódszerrel működő adócsaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezer milliárd forintnyi áfával károsítják meg a költségvetést.

A lakossági fórumon részt vett Csárdi Antal, az LMP országos választmányának tagja, aki azt mondta, hogy eközben mikro- és kisvállalkozások tízezreinek a nyakán ül a NAV, kisvállalkozók élnek félelemben, mert egy-két héttel megcsúsztak befizetésekkel. Az LMP korábban is azt kérte, hogy az állam ne a multinacionális cégekkel, hanem a mikro- és kisvállalkozásokkal kössön stratégiai szerződést – jelentette ki.

A paksi bővítésre áttérve Schiffer András arról beszélt: egy ország nem lehet független, amikor "úszik az államadósságban", és akkor sem lehet független, amikor az energiarendszere egyetlen külhatalomtól függ. Az LMP hosszú távon olyan energiarendszert szeretne, amelyik mellőzi a fosszilis és nukleáris energiát, ráadásul diverzifikált, ezért csökken a külső függése - mondta.

Arra is kitért, hogy 2600 milliárd forintból olyan fejlesztéseket lehetne végrehajtani, amelyekkel szél- és napenergiával kiválthatnák a 3000 milliárdba kerülő két új paksi blokk teljesítményét.

Csárdi Antal Ukrajnára utalva azt mondta, hogy az ottani események is egy, a paksihoz hasonló összegű kölcsönszerződéssel indultak. Egy új hidegháború van kialakulófélben, és "idejekorán, nagyon határozottan le kell tenni a garast, hogy melyik csapatban játszunk" – hangsúlyozta.

Schiffer András az egykori állambiztonsági akták ügyéről azt mondta, a magyar állampolgároknak alanyi joguk, hogy megismerjék a diktatúra titkait. Az a kérdés, hogy fel lehet-e fejteni a régi állambiztonsági hálózatokhoz visszanyúló, de még a kilencvenes évekre is átérő szálakat, mert "jogunkban áll tudni", ezek a hálózatok hogyan befolyásolták a médiabeli és politikai átalakulást – szögezte le.

Orbán Viktor kétnapos szaúd-arábiai útját minősítve az LMP társelnöke botránynak nevezte, hogy a miniszterelnök azzal "árulta" a magyar munkaerőt, hogy az egyfelől meglepően olcsó, másfelől a munka törvénykönyve "nagyon lájtosan védi" a munkavállalókat. Az a másik botrány, hogy a szaúdi látogatásra olyan delegáció utazott ki, amelyben ott volt az üzletemberek között Kóka János, aki egy olyan céget képviselt, amelyikben Gyurcsány Ferenc is résztulajdonos - hangsúlyozta.

Ha valaki nem akar olyan országot, ahol a mindenkori miniszterelnökök folyamatosan a magyar munkabéreket akarják "lejjebb tolni" és egyre kiszolgáltatottabbá próbálják tenni a magyar munkavállalókat, akkor "egyszerre zavarja el az álbaloldalt és a Fideszt" – mondta Schiffer András.

Korábban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kiemelt Ügyek Igazgatósága, Rapid ellenőrzési főosztályának egykori vezetője azt állítja, szervezett, maffiamódszerrel működő adócsaló hálózatok éves szinten bizonyítottan több ezermilliárd forintnyi áfával károsítják meg a költségvetést; a szervezett adócsalások ellen fellépő igazgatóságot pedig hatásköri túllépéssel segítették megszüntetni ma is a NAV-nál dolgozó vezetők.

Vancsura István a Levegő Munkacsoport csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a Kiemelt Ügyek Igazgatóságáról (KÜIG) azt mondta, hogy ez a szervezet tudott a leghatékonyabbban fellépni a szervezett adócsalások ellen, de "olyan falakba ütköztünk, és olyan eljárásokat észleltünk", amelyekről, "azt lehet mondani, hogy a józan ésszel ellentétesek voltak".

Vancsura István szerint szinte bizonyos, hogy jogellenesen, az adóhatóság néhány vezetőjének hathatós közreműködése révén verték szét a szervezetet, a folyamat során a legjobb szakmai vezetőket félreállították, a KÜIG-et pedig 2013-ban egy kormányrendelettel megszüntették.

Hangsúlyozta, hogy amikor megszüntették az igazgatóságot, akkor "minden bizonnyal félretájékoztatták" a kormányzati köröket és a megfelelő információ nem jutott el az illetékes döntéshozóhoz.

Szavai szerint eközben egy általuk elkészített szakmai anyag bizonyította a szervezetük létjogosultságát és munkájuk során évi 70-100 milliárdforintos adókülönbözetet tártak fel.

Vancsura István megnevezett három NAV-os vezetőt, akik véleménye szerint: "hatásköri túllépésekkel, (...) józan ésszel ellentétes folyamatokkal" elérték, hogy a kormányzati körök jogszabályi szinten is megszüntessék a szervezetet. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy tudomása szerint jelen pillanatban még mind a hárman az adóhatóságnál dolgoznak, felső-középvezetőként.

A volt főosztályvezető óriási problémának nevezte, hogy a jogalkotó nem hajlandó, és az ezt megelőző nyolc évben sem volt hajlandó arra, hogy a problémát a megfelelő helyen kezelje.

A sajtótájékoztatón részt vett Horváth András, volt adóhivatali dolgozó, aki azt mondta, hogy miközben ő alulról és kívülről tárta fel "azt a korrupt rendszert, amelyik az adóhivatalon belül kivételezett helyzetet teremtett bizonyos adózók részére", addig a KÜIG néhány vezetője belülről jött rá ezekre a problémákra. Mindkét oldalon kidolgoztak módszereket arra, hogy ezt az áldatlan állapotot megszüntessék, de ezek alkalmazása helyett mindenkit félreállítottak - közölte.

Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságot a Fidesz "kiherélte". Elmondta, hogy írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihályhoz, ebben arról érdeklődik a nemzetgazdasági minisztertől, hogy az atlatszo.hu-n közzétett dokumentumok alapján indul-e vizsgálat a NAV egyik főigazgatója ellen és hogy a tárca érdemben átvizsgálja-e az adóhatóságot.

Emellett Polt Péter legfőbb ügyésznek is írásbeli kérdést nyújt be, hogy az ügyészség vizsgálja-e a sajtótájékoztatón bejelentett ügyeket.

A politikus egyúttal közölte, hogy egy, az áfacsalások ellen alakult Facebook-csoport szombaton Budapesten "adófizetői pikniket" szervez.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke azt mondta, a választások előtt néhány nappal ugyan úgy tűnhet, hogy a sajtótájékoztatónak politikai színezete van, ezzel szemben szervezetük pártpolitikailag továbbra is semleges. Úgy fogalmazott: tudomásukra jutott, hogy Horváth András által kirobbantott ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) több tanút is meghallgatott, akik alátámasztották a volt adóhivatali alkalmazott állításait. Emellett úgy tudják, hogy az NNI csak egyetlen nyomozót állított az esetre, ami azt jelenti, hogy akár négy-öt év is eltelhet a vádemelésig.

Vancsura István kérdésre közölte: a visszaélésekkel kapcsolatos megfigyeléseiket letették a NAV-elnökhelyettesének asztalára, de senki nem foglalkozott az üggyel.

Arra a kérdésre, hogy a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) képviselőjelöltjeként indul a választásokon, azt felelte, hogy már tíz éve tagja a pártnak. Szavai szerint most egyfelől a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy képviselőjelöltként éljen a mentelmi joggal, másfelől az ügyészségi vizsgálat most ért egy olyan fázisban, amikor ezzel az üggyel a nyilvánosság elé tudott lépni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mégsem áll le a NAV informatikai rendszere a hétvégén

Elmarad a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszakmai informatikai szervereinek hétvégére… Tovább olvasom