Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Újabb szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok

Három hónappal az első felfedezés után ismét egy távoli szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok a Piszkéstetői Csillagvizsgálóból.
Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (http://www.mcse.hu) olvasható, a szupernóvák az életük végén járó nagytömegű csillagokból, vagy szoros fehér törpe-csillag párosokból fejlődnek ki, és az ismert világegyetem legnagyobb energiájú robbanásai közé tartoznak. A felrobbanó csillag fényessége néhány hétig vetekszik az őt befogadó, és több százmilliárd "normális" csillagot tartalmazó galaxis teljes fényével. Előbb vagy utóbb azonban mindegyik elhalványodik, és örökre eltűnik.

"Egy szupernóva-villanás mindig egyedi, csak egyszer lejátszódó folyamat. Ám amíg látszik, fényében rengeteg információt hordoz magáról, és legfőképpen az őket befogadó galaxis távolságáról" - emeli ki az MCSE honlapja.

Az MTA Lendület programjának keretében a nyári hónapokban új CCD-kamerát szereltek fel a Piszkéstetői Csillagvizsgáló 60 centiméteres Schmidt-teleszkópjára. Az új képrögzítő eszköz a korábbi kameránál tízszer nagyobb (négy teleholdnyi) területet lát az égből, ami minőségi ugrást jelent a megfigyelésekben. Egyetlen felvételen több tízezer csillagot és sok ezer galaxist lehet rögzíteni, míg az ekliptika közelében készített képeken száznál is több kisbolygó hagy nyomot.

Tavaly októberben indult útjára a Piszkéstető Supernova and Trojan Asteroid Survey (PISTA) program, amely elsősorban távoli kisbolygók felfedezését tűzte célul, ám a program résztvevői a Naprendszer objektumai mellett a felvételeken megjelenő minden változást is igyekeznek figyelemmel kísérni. Ennek eredménye volt a 2010. október 30-án felfedezett SN 2010jk jelű szupernóva. Ezt most a Halak (Pisces) csillagképben felfedezett újabb szupernóva követett. Az égitest színképelemzése arról tanúskodik, hogy a magyar csillagászok egy 8-10 naptömegnyi óriáscsillag végső fellobbanásának voltak a szemtanúi, amely 1 milliárd fényévnyi távolságban vívta a haláltusáját.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja kiemeli, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében 1964 és 1995 között folytatott szupernóva keresési programnak köszönhetőn "hazánk három évtizeden át szupernóva-nagyhatalomnak számított. A Schmidt-teleszkóppal 47 szupernóvát fedeztek fel az égbolt különböző, zömében fényes galaxisaiban. Az utolsót 1995-ben találták, a fotólemezek nyugdíjazásával a program is befejeződött, hiszen a sokkal kisebb látómezejű CCD-kamerával már nem érte meg folytatni ezt a kutatási területet. Az új, modern CCD-kamera azonban ismét utat nyitott a szupernóvák felfedezése felé, így reményeink szerint hamarosan meglesz az 50. piszkéstetői szupernóva is".

Ekliptika a Föld Nap körüli keringésének pályasíkja. Az égi ekliptikát a Napnak a csillagos háttér előtt megtett éves útja jelöli ki.

Olvasóink írták

  • 1. achilleus 2011. február 16. 16:18
    „Érdekes cikk, így talán könnyebb elérni:
    http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_vegallapotai/20110215-pista-ujabb-szupernovaja.html
    A hír szegedi vonatkozásáról is ott olvashatunk egy élményszerűen megírt bekezdést.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Füstmérgezésben halt meg egy férfi

Füstmérgezésben meghalt egy 64 éves férfi Ózdon, miután egy családi házban tűz keletkezett kedd… Tovább olvasom