Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Újdonságok a Construmáról

Szombaton zárta kapuit az idei Construma kiállítás. Több olyan, házépítéssel kapcsolatos újdonságot is láttunk, amelyet ma még kevesen ismernek. Ezekből mutatjuk be a gyorsan építhető pincét és a polisztirol-technológiákat. 

Kezdjük azzal az újdonsággal, amely idáig még nem jelent meg a Construmán, sőt a hazai gyakorlatban sem találkoztunk vele. A szabad területen volt látható az osztrák Kammel cég gyors technológiája, amellyel pincét lehet építeni. A mai gyakorlat ugyanis az – főleg ha valamilyen könnyűszerkezetes házat építtet valaki –, hogy majdnem annyi idő kell a pince elkészítéséhez, mint utána a ház kulcsrakész kivitelezésére. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy üzemben előre gyártanak két vékony kéregpanelt, melyet csak a vasalat tart össze. Így könnyen mozgatható, sőt tartalmazza a közművezetékek csatlakozásának a helyét, valamint a villanyszerelési munkákhoz szükséges nyílásokat is. A födém pont fele a falpanelnek, ezt szokták mesterfödémnek vagy kéregfödémnek is nevezni. Mint Taimour Askalani, a magyar kereskedelmi képviselet igazgatója elmondta, ezzel az eljárással öt nap alatt elkészítik egy átlagos családi ház pincéjét. A készültségbe beletartozik a villanyszerelés, majd a panelek és a födém betonozása. Sem a falakat, sem a födémeket nem kell vakolni, hiszen azok tükörsimák. Így a pince négyzetmétere hetvenezer forintba kerül. (Megjegyezzük, hogy a jelenlegi piaci árakon zsaluköves technológiával ötvenezer forint körül hozható ki a pince négyzetmétere, de ebben az összegben többnyire nincs benne a vakolás, no és az építési idő is hosszabb.)

Közhasznú lakásépítés

A Construma kiállítás keretében rendezett ingatlankonferencián – amely a Figyelô fórumaként zajlott – Horváth Csaba, az Országgyűlés infrastruktúra-fejlesztési és lakásügyi albizottságának MSZP-s elnöke elmondta, hogy 2010-re a lakáscélú hitelállomány meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 16 százalékát (jelenleg kilenc százalék alatt van). Kitért arra is, hogy ha a költségvetésbe „belefér", akkor lehet, hogy már jövôre jár a „fél szocpol" támogatás a használt lakást vásárlóknak is.
Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért szervezet elnöke az unióban lakásokat építô közhasznú szervezetek hazai meghonosítását szorgalmazta. Van olyan ország, ahol ezek építik a lakások harmadát, ráadásul olcsóbban, mint a piac egyéb szereplôi. Az állami támogatásuk adókedvezményt jelent. Ugyancsak szorgalmazta egy építésügyi/lakásügyi minisztérium létrehozását.
Az uniós csatlakozás a hazai építôanyag-iparban nem hoz lényeges változást – mondta Bodnár György, a Wienerberger Téglaipari Rt. kereskedelmi igazgatója. Az ágazat cégeinek nyolcvan százaléka külföldi tulajdonban van, a felhasznált anyagok negyede pedig külföldön készül (magyar építôanyagok viszont a környezô országokban is kaphatók). Nálunk a tégla feleannyiba kerül, mint Ausztriában, viszont a teljes építési költség csak a másfélszerese odaát a miénknek. 
 
Ha kész a pince, arra akár könnyűszerkezetes ház is építhető. Több ilyen gyártó, illetve forgalmazó volt kint a vásárban, és mint mindig, most is nagy volt az érdeklődés e termékek iránt. A kiállításra egy kis könyvecskét jelentetett meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének könnyűszerkezet-építők szakmai tagozata Szerelt–Gyors–Kész Ház ABC címmel. A piacon ez idő szerint elég sok kontár tevékenykedik, illetve számos trükk van, amely megtéveszti a vásárlókat. Például – mint a könyvből megtudtuk – az egy négyzetméterre jutó árat úgy határozzák meg, hogy a házat a falak külső peremén mérik körbe, majd ezzel osztják el a teljes árat. Más gyártók viszont a nettó alapterületre – ez nem tartalmazza a falakat – adják meg fajlagos áraikat. Lehet, hogy az előbbi fajlagos ár a kisebb, de az azért vásárolható valós lakóterület akár tizenöt-húsz százalékkal is kisebb lehet annál, mint ami a szerződésben szerepel. A könyv leírja az egyes technológiákat, valamint azt is, hogy a különböző szerkezeti készültség mit tartalmaz.

Ha maradunk az alternatív technológiáknál, több olyat is láthatunk, amely polisztirol zsaluzó elemekből épül fel. Az expandált polisztirol nálunk nikecell vagy hungarocell néven ismert, ezek a nevek azonban a gyártóra utalnak. Ez az anyag úgy készül, hogy az apró szemcséket – akár a pattogatott kukoricát – borsó nagyságúra duzzasztják, majd némi pihentetés után ezekből préselik a szükséges lapokat. Ez utóbbi fázist nevezik expandálásnak. A borsó nagyságú üreges polisztirolból üreges téglákat is lehet préselni, sőt ezek úgy alakíthatók ki, mint a Lego-kockák: karmokkal egymásba illeszthetők. Az alaptechnológia a következő: üreges polisztiroltéglákból építik fel a falat, majd három-négy soronként a üregeket kibetonozzák. Ugyanehhez a rendszerhez tartoznak födémelemek is. Ezek hornyaiba beilleszthető a gerendavasalás, illetve az acélháló, és máris lehet betonozni. A falakra kívülről elég üveghálót ragasztani, azt pedig vékony műanyag vakolattal eltakarni. Belülről is használható egy ilyen jellegű védőbevonat, de jobban ajánlott gipszkartont ragasztani a polisztirolra.

Egy másik technológia ugyanezt emeletmagas elemekkel produkálja, sőt láttunk egy harmadikat is, amely hagyományos polisztiroltáblákat fog össze vasalattal, majd a táblák közé kerül a beton.
A szaunáknál újdonságnak számít a hagyományos (vagy más néven finn) és az infraszauna összeházasítása. A kabin normál méretű, és szokott helyén van az elektromos kályha, viszont a hátfalakba sugárzó infracsöveket építettek. 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A csatlakozásig zárul az e-Magyarország program

Az ország csatlakozás utáni sikeres működéséhez kíván hozzájárulni a széles… Tovább olvasom