Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Uniós bíróság elé viszi az EB több tagállammal együtt Magyarországot

Az Európai Bizottság pénzügyi szankció kiszabását kéri az Európai Unió Bíróságától Magyarországra, Bulgáriára, Lengyelországra és Szlovákiára, mivel a 2010. decemberi határidőre nem ültették át nemzeti jogukba a hulladékokról szóló uniós keretirányelvet. Mire a bíróság döntene a szankcióról, addigra lesz Magyarországnak hulladék törvénye, ezért a szankció okafogyottá válik – kommentálta a hírt Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Az európai uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye szerint Janez Potocnik környezetvédelemért biztos elképzelései alapján a szankció mértéke napi 15-67 ezer euró lenne.

Az átültetés késlekedése miatt tavaly januárban a bizottság még 23 uniós tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást, de a tagországok nagy része időközben eleget tett kötelezettségének - derül ki a közleményből. Az említett négy tagállam mellett még Belgium nem tájékoztatta Brüsszelt az irányelv átültetéséről: a bizottság most Brüsszel esetében is továbblépett az eljárással, de az csak a következő lépésként kerül(het) a bíróság elé. Németország esetében pedig a végrehajtó testület még nem döntött arról, hogy pert indít-e.

A hulladékokról szóló 2008-as uniós keretirányelv egyebek között hulladékkezelési alapelveket vezet be, mint a szennyező fizet elvet, és előírja azt is, hogy a tagállamoknak mindenekelőtt a hulladékképződés megelőzésére kell koncentrálniuk, majd - sorrendben - az újrahasználatra, az újrafeldolgozásra és az egyéb hasznosításra kell módot találniuk, hulladéklerakással pedig csak legvégső lehetőségként élhetnek.

Az uniós irányelveket az előírt 2010. december 31-i határidőre egyetlen uniós ország sem ültette át a maga jogrendszerébe – vázolta a folyamatot Illés Zoltán. Magyarország azért késlekedett, mivel a korábbi kormány által elkészített törvényjavaslat szakmaiatlan volt, és szolgaian vette át az uniós szabályokat. Az új kormányban a hulladékgazdálkodás a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz került, ahol Fazekas Sándor miniszter úgy döntött, hogy előbb anyagilag kell megalapozni a hulladékgazdálkodást, ezért 2011-ben elkészült a termékdíj törvény.

A hulladékról szóló törvény január óta a parlament előtt van, de ki kellett várni azt a 3 hónapot, amely alatt az EU reagálhat a szövegre. Április elejéig három ország küldött véleményt. Franciaország technikai jellegű módosítást javasolt, amit beépítenek a törvénybe. Németország és Ausztria pedig azt kifogásolta, hogy a hulladék közszolgáltatást – magyarul: a szemétgyűjtést - a törvény többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő társaságokra bízza. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kifejtette: az adott országok a saját cégeiket védik, de maga a törvényjavaslat szövege nem ellentétes az uniós joggal. A külföldi cégek 49 százalékban tulajdonosok maradhatnak a közszolgáltatást végző cégekben, a többi hulladékgazdálkodási tevékenységet – például a feldolgozást - pedig minden korlátozás nélkül végezhetik. A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek végezték.

A parlament július végéig, vagy legkésőbb szeptemberben elfogadja az új törvényt, amely átveszi az uniós előírásokat, így mire döntene a bíróság, okafogyottá válik a kötelességszegés – fejezte be a hír kommentálását az államtitkár.

A hulladékirányelvvel kapcsolatos öt döntés mellett az Európai Bizottság számos más kötelezettségszegési ügyben határozott szokásos havi jogsértési csomagjának keretében, a 27 közül összesen 19 tagállam ellen. A biztosok összesen 185 döntést hoztak, ezen belül 38 esetben második szakaszba léptették az adott eljárást.

Lengyelországot öt eljárás keretében is elmarasztalták, míg Görögország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Spanyolország, Nagy-Britannia 3-3 intést kapott. Az elmarasztalási kategóriák a környezetvédelemtől energiaügyeken, bel- és igazságügyi kérdéseken, valamint közlekedési és adótémákon át egészen egészségügyi és fogyasztóvédelmi problémákig terjednek.

Olaszországot a bizottság szintén bíróság elé utalta, mert nem tett eleget az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozásnak. A Görögország, Lengyelország és Portugália elleni egyik eljárás oka az, hogy a nukleáris biztonságra vonatkozó szabályozás ott nem felel meg az uniósnak. Litvánia és Lengyelország a bevándorlókat feketén foglalkoztatók elleni szabályozás elégtelensége miatt kapott figyelmeztetést, Nagy-Britannia pedig nem biztosítja egyértelműen, hogy minden uniós lakos egyenlő jogokat élvezzen a területén. Hét tagország a sofőrökre vonatkozó szabályozással az uniós munkaidő-irányelvet sérti, Belgiumban, Bulgáriában és Spanyolországban pedig az adószabályok tartalmaznak bizonyos diszkriminatív elemeket. Görögország aranyrészvény alkalmazása miatt is intést kapott, Ausztria, Nagy-Britannia, Észtország, Finnország és Svédország pedig azért, mert nem teszi kellően nyitottá a versenyt az energiapiacon.

Az Európai Bizottság közleménye arra is emlékeztet, hogy az uniós jogsértési ügyek 95 százaléka még a bírósági ítélet megszületése előtt rendeződik.

Olvasóink írták

  • 1. bambinaXX 2012. április 26. 22:15
    „jah, uniós elvek.. nemrég vitték vissza a Németo.ból idehozott hulladékhalmot.. uniós elvek, ja.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átcímkézett konzerveket foglaltak le a hatóságok Tolna megyében

Több mint 35 ezer üveg átcímkézett uborka- és zöldparadicsom konzervet foglaltak le a hatóságok… Tovább olvasom