Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Utoljára tárgyalja a T. Ház a 2013-as költségvetést

A jövő évi költségvetéshez benyújtott utolsó kormányzati módosításokat tárgyalhatja ma az Országgyűlés a végleges javaslat keddre tervezett elfogadása előtt. A képviselők emellett vitát kezdhetnek az alaptörvény harmadik módosításáról is, amely a sarkalatos törvények közé sorolná az új földtörvényt.
22:15 - A parlament a Balatonvilágos megyeváltásáról szóló határozati javaslat általános vitájával folytatta hétfői ülését. Ezt követően a Paksi Atomerőmű nukleáris anyagának az Oroszországi Föderációból Magyarországra való szállításáról szóló megállapodást tárgyalta meg a Ház.


Balatonvilágos megyeváltása

Somogy megyéhez tartozna 2013. január 1-jétől Balatonvilágos, ha az erről szóló határozati javaslatot elfogadja az Országgyűlés. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a Veszprém megyei település nem először kezdeményezi a megyeváltást, hiszen már 2007-ben volt erre irányuló terv, leginkább az egészségügyi és oktatási szolgáltatások javítása érdekében. Akkor egységes álláspont hiányában leállt a folyamat.

Szabó Erika arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyeváltásról tartott januári helyi népszavazáson ugyan nem érte el az érvényességi küszöböt a szavazók száma, de túlnyomó többségük a kezdeményezés támogatása mellett foglalt állást.

Az államtitkár elmondta: az önkormányzati rendszer kialakítása óta összesen 7 alkalommal, 14 települést érintően döntöttek a megyehatárok megváltoztatásáról. Legutóbb, 2001-ben öt Veszprém megyei település került át Győr-Moson Sopron megyébe.

Szabó Erika elmondta: Balatonvilágostól az egyes közszolgáltatásokat nyújtó Balatonfüred 41 kilométerre van, ahova nem biztosított az átszállás nélküli, gyors kapcsolat tömegközlekedési eszközökkel. Ezzel szemben Siófok csupán 16 kilométerre fekszik, ami - a jobb tömegközlekedési elérhetőség révén is - könnyebben elérhetővé teszi a szolgáltatásokat.

Bóka István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a határozatot támogató felszólalásában elmondta: több éve húzódik a kérdés eldöntése. Hangsúlyozta, alaposan meg kell vizsgálni azokat a szempontokat, amelyek indokolttá teszik a megyeváltást, hiszen nem szabad, hogy precedenst teremtsen ez az eset.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: a megyeváltás nem a potenciális balatonfüredi vagy balatonalmádi járás, illetve Veszprém megye ellen irányul. A településen úgy gondolják, hogy a gazdasági és településfejlesztési terveiket ebben a közösségben jobban ki tudják bontakoztatni.

Kovács Zoltán (Fidesz) amellett érvelt, hogy a célszerűség azt diktálja, hogy a település - Siófokhoz való közelsége miatt - oda csatlakozzon. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy egy-egy ilyen váltás komoly terhet ró a minisztériumokra, hiszen esetenként mintegy 30 jogszabályt kell módosítani.

Kepli Lajos (Jobbik) hangsúlyozta: a település helyzetével kapcsolatban az elmúlt évtizedekben a legnagyobb probléma az, hogy nem sikerült normális tömegközlekedést kialakítani a megye szélén lévő települések, így Balatonvilágos és Balatonfőkajár, valamint a kistérség központi részei között.

Elmondta: bár kétségtelen, hogy nem pusztán előnyök származnak a megyeváltásból, pártja támogatja a balatonvilágosiak szándékát. Nem szabad, azonban, hogy a megyeváltás láncreakciót indítson el, hiszen a stabilitás fontos szempont - tette hozzá.

Göndör István (MSZP) ugyancsak támogatásáról biztosította a település által kezdeményezett megyeváltást, s egyben arra tett javaslatot, hogy olyan szabályozás szülessen, amely könnyebbé teszi a települési vezetők számára az ilyen határozatok kezdeményezését.

A szocialista képviselő egyben arra híva fel a figyelmet, hogy az ehhez hasonló kérdésekben nem szabad a pillanatnyi politikai hangulat alapján javaslatot tenni.

Schiffer András (LMP) is támogatásáról biztosította a határozati javaslatot, ám kiemelte, a jelenlegi kormány nem partner abban, hogy a helyi közösségek rendelkezzenek saját sorsukról. Mint mondta, az LMP szerint elsődleges a helyi önkormányzatok önrendelkezésének védelme, hiszen "elsősorban ők illetékesek abban, hogy hogyan, kikkel, milyen társulási kapcsolatot létesítsenek".

Az ülést vezető elnök lezárta az általános vitát. Mivel módosító javaslatok nem érkeztek, a határozati javaslatról várhatóan következő ülésén szavaz a Ház.

Nukleárisanyag-szállítás

A Paksi Atomerőmű - amely tavaly a hazai villamosenergia-termelés 43 százalékát adta - az Oroszországi Föderációból szerzi az üzemanyagaként szolgáló nukleáris anyagot, amely Ukrajnán át jut el Magyarországra. Az erről szóló háromoldalú egyezmény 1992-ben köttetett, és mára felülvizsgálatra szorul - indokolta a három ország kormánya közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot annak általános vitájában Fónagy János államtitkár.

Hozzátette: az elmúlt húsz évben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt számos új egyezmény született, új eljárások, technikák jöttek létre és a felelősségi körök is megváltoztak, így a három ország kormányának újra kellett tárgyalni az eredeti egyezményt. Erre a nyáron került sor, a megállapodást a felek októberben írták alá - mutatott rá az államtitkár.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.


20:41 - Az ellenzéki képviselők a jövő évi költségvetés módosításának módját, míg a kormánypárti felszólalók az előző kabinetek munkáját bírálták a 2013-as büdzsé parlamenti záróvitájában, hétfőn.

MSZP: erre még nem volt példa

A szocialista Kiss Péter azt hangsúlyozta: nem volt még példa arra, hogy zárószavazás előtti módosító javaslat formájában ismerjék meg a büdzsé főszámait.

Emlékeztetett arra, hogy a nyári előterjesztéshez képest a növekedési mutatót mérsékelte a kabinet, a munkanélküliség előrejelzését pedig növelte és az infláció is gyorsul, 5,2 százalékra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a megszorításokat elszenvedő intézmények is leépítésre kényszerülnek jövőre.

Arra is rámutatott, hogy a félszuperbruttó kivezetésével tovább növekszik a társadalmi feszültség, hiszen ezzel a legalacsonyabb jövedelmek nem, csak a magasabbak emelkednek.

Jobbik: a kormány gazdaságpolitikája esetleges

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány beismerte a Széll Kálmán Terv 2.0 tarthatatlanságát azzal, hogy növelte a gyógyszerkasszát. Úgy vélte: ez is a kormányzat felkészületlenségét, tevékenységének esetlegességét. A gazdasági koncepció tökéletes hiányát mutatja az is - fűzte hozzá -, hogy például kamatkiadások címén is folyton más és más összeget szerepeltet a kabinet az előterjesztésekben.

Azt mondta: beszélni kell arról is, hogy a közműadóból várt bevételeket a korábbi 30 milliárd forintról 60 milliárdra növelte a kormány, mert szerinte meg kell akadályozni, hogy ezt a cégek továbbhárítsák a lakosságra.

A képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a pénzügyi tranzakciós adóból csaknem 300 milliárd forintot vár a kabinet, ami szerinte hatalmas érvágás a családoknak.

Plenáris ülés az Országházban - december 10. Fotó: MTI (galéria)

LMP: a nyári költségvetés megbukott

A nyári költségvetés megbukott - jelentette ki Vágó Gábor (LMP), azzal együtt, hogy a kabinet szerinte egy új költségvetést készített a zárószavazás előtti módosítás formájában. Szerinte azért is jelenthető ez ki, mert nemcsak a makropálya változott: a kabinet fejezetek közötti átcsoportosításokat is kezdeményezett. "A törvényeket Matolcsy bénázásához kell igazítani" - fogalmazott. Szerinte ezzel a "blamával" hosszú távon veszít az ország.

Azt mondta: a belső kereslet kivéreztetése teljes mértékben kiszolgáltatja a magyar gazdaságot a külső folyamatoknak, tovább gyengítve ezzel az országot. Kifogásolta, hogy bár legszorosabb gazdasági partnerünknél, Németországban már beindult a gazdasági növekedés, Magyarországon ezt nem követték kedvező folyamatok.

A 600 milliárd forintra tervezett Országvédelmi Alappal kapcsolatban kijelentette: aki komolyan veszi saját prognózisát, nem tervez ekkora összegű tartalékot.

A képviselő szóvá tette azt is, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat kapcsán nem látta a Költségvetési Tanács véleményét, sem a tanács, sem az Országgyűlés honlapján.

Az MSZP a pedagógusok béremelésének elmaradásáról beszélt

Hiller István (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a pedagógusok életpályamodellje mellé rendelt, és a béremelést biztosító 73 milliárd forint biztosítására ígéretet kaptak a pedagógusok, az mégsem került be a büdzsébe. Hangsúlyozta: mivel ez 2013-ban csak háromhavi bért fedezett volna, a továbbiakban nem ekkora összegről, hanem ennek négyszereséről kell beszélni.

Frakciótársa, Varga Zoltán a jövő évi büdzsé legnagyobb veszteseinek az önkormányzatokat nevezte, hiszen bár elvesz tőlük feladatot az állam, forrásokat is elvesz, méghozzá mintegy 150 milliárd forinttal többet, mint amennyit a feladatok finanszírozásához korábban nyújtott. Kifogásolta azt is, hogy a 100 ezer főnél nagyobb településeken növekedni fog a hivatali dolgozók száma, míg a kistelepüléseken csökkenés várható.

A szintén MSZP-s Veres János szerint az állam a kormány munkájának eredményeként továbbra is drágán finanszírozható, ennek költségét pedig minden állampolgárnak viselnie kell.

Fidesz: segítség a kisvállalkozásoknak

A fideszes Puskás Imre szerint a büdzsé arra vállalkozik, hogy a közszolgáltatásokat megfelelő színvonalon és fenntartható módon, átalakítva tudja finanszírozni. Kiemelten szólt az oktatásban és az egészségügyben is tapasztalható trendfordulóról, amelyek mindezt lehetővé teszik.

Hozzáfűzte: mindezt jövőre a közigazgatás átszervezése folytatja, amelynek alapkoncepciója szintén a megfelelő teherelosztás. Mint mondta, emellett jövőre is cél az államadósság csökkentése, valamint a kis- és mikrovállalatok segítése. Közölte: számukra 300 milliárd forintos könnyítést hoz a jövő év.

Szatmáry Kristóf furcsállta a szocialisták bírálatát

Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában bírálta a szocialista felszólalókat. Úgy fogalmazott: "gyomor kell hozzá", hogy a költségvetés tarthatóságát kérdőjelezzék meg. Különösen furcsának találta a hitelesség megkérdőjelezését Veres János korábbi pénzügyminisztertől.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán a záróvitát lezárta. A kormány főösszegeken is változtató zárószavazás előtti módosító javaslatáról és a büdzsé elfogadásáról kedden dönt a Ház.

19:18 - Megkezdte a jövő évi költségvetés záróvitáját a parlament hétfőn. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter növekedési fordulatra számít.

Matolcsy növekedési fordulatot vár jövőre

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2013-as költségvetés záróvitájában azt mondta: a büdzsé az elmúlt évek sikeres költségvetési konszolidációjának eredményeit megőrzi, miközben megteremti a növekedési és beruházási fordulat feltételeit.

A kormányváltás óta annak ellenére sikerült csökkenteni az államadósságot, hogy az eurózóna adóssága folyamatosan nőtt, a jövő év végére pedig már 73 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság Magyarországon - fejtette ki.

Eredményként könyvelte el, hogy az államháztartási hiány - a jövő évvel együtt - három egymást követő esztendőben 3 százalék alatt marad.

Matolcsy György arról is beszélt, hogy az elmúlt két évben - az alacsony növekedés, illetve a recesszió ellenére - 160 ezer új munkahely jött létre.

A miniszter elmondta, hogy bár a beruházási ráta nagyon alacsony, 16 százalékra csökkent, de "a szerkezete egészségesebb, mint korábban".

A költségvetés legfontosabb eleme, hogy a gazdaság újra növekedni fog - jelentette ki, megjegyezve, hogy ezt az Európai Bizottság, a valutaalap és a hitelminősítők sem vitatják. Hozzátette: bár a büdzsé 0,9 százalékos növekedéssel számol, meggyőződése, hogy a magyar gazdaság ennél többre lesz képes.

Plenáris ülés az Országházban - december 10. Fotó: MTI (galéria)

Gyurcsány: Matolcsynak nincs mire büszkének lenni

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta: Matolcsy Györgynek optimizmusért "nem kell a szomszédba menni". Hozzátette: a gazdasági miniszter eddig rendre elhibázta a prognózisait.

A miniszter nem tért ki arra, hogy a néhány százaléknyi államadósság-csökkentést a magánnyugdíjvagyon államosításából fedezték, erre pedig nincs miért büszkének lenni - kifogásolta.

A - jelenleg független képviselő - volt kormányfő példátlannak minősítette, hogy december közepén módosítják a következő évi költségvetés sarokszámait.

Kiemelte, hogy a beruházási ráta jövőre is alacsony marad, a háztartások fogyasztása tovább csökken, vagyis a növekedés feltételei hiányoznak, csak az exportban lehet bízni. Megemlítette azt is, hogy a kormány politikája miatt leállt a banki hitelezés.

Azt mondta: 2013 az egészségügy "gyászéve" lesz, és a költségvetésből a közoktatás átszervezésének forrásai is hiányoznak.

Szavait azzal zárta, hogy Matolcsy György "sokat fog csuklani jövőre", nevét még azok is emlegetni fogják, akik eddig nem tanulták meg.

A volt miniszterelnök felszólalását a fideszes Márton Attila és Babák Mihály kétperces hozzászólásban hiteltelennek minősítette.

Rogán: a munkahelyvédelem és az államadósság-csökkentés költségvetése a jövő évi

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a 2013-as költségvetés elsősorban a munkahelyek védelméről és az adósságcsökkentésről szól.

Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv céljait az ellenzék is támogatta, és mára már Brüsszel is elismeri, hogy az ország úgy tud majd 300 milliárd forintot az állások megőrzésére fordítani, hogy közben ismét 3 százalék alatt marad a deficit.

Emellett - tette hozzá - jövőre csaknem öt százalékkal csökken a GDP-arányos államadósság.

A frakcióvezető fontosnak nevezte, hogy - noha nem része annak - a költségvetés megalapozza a gáz és a villamos energia árának tízszázalékos csökkentését, és reményeik szerint ugyanilyen mértékben sikerül csökkenteni a távhő árát is.

Ezen kívül a kormány javaslata csaknem 400 milliárdos tartalékot tartalmaz a váratlan helyzetek kezelésére - jegyezte meg.

Rogán Antal szerint az adócsökkentés is folytatódik, hiszen megszűnik a szuperbruttó, miközben a gyermekek után járó adókedvezményt megőrzik.

MSZP: a kereslet visszaesése várható

A szocialista Józsa István többekkel együtt kifogásolta, hogy a kabinet már nyáron beterjesztette a költségvetését, most azonban a zárószavazás előtti módosító javaslatával még a makropályát is átírja. Emlékeztetett arra, hogy a kormány hat hónap alatt hatszor változtatta meg saját javaslatát, amelyhez kormánypártiak is csaknem 100 módosítást terjesztettek be.

Kifogásolta, hogy a kabinet a túlzott deficiteljárás megszüntetésének reményével indokolta a módosítást, ennek ellenére emelte a büdzsé deficitjét.

Kijelentette: az adóterhek növekedésével és a kereslet visszaesésével kell számolni 2013-ban.

Jobbik: a jövő évi folyamatokért már egyértelműen a kormány a felelős

Nyikos László (Jobbik) arra mutatott rá, hogy a jövő évi költségvetés már a jelenlegi kormány harmadik büdzséje, így egyértelműen a kormány munkáját tükrözi. Szerinte is presztízsveszteséget szenvedett a kabinet a saját előterjesztésének átírása által, és az önkény megnyilvánulásának nevezte, hogy az utolsó pillanatban lényegi módosításokat kezdeményez az előterjesztő.

Bírálatot fogalmazott meg, amiért a kabinet nem rendszerszerűen foglalkozik a gazdaságpolitikával, hanem abból kiragadva kezeli a hiányt, az adósságot vagy a munkanélküliséget, a többi szempontot viszont elhanyagolja.

A képviselő a legfontosabb problémának a gazdasági növekedés kérdését nevezte, mint mondta: nem látszik, mi lesz ennek a motorja. Kifogásolta, hogy a GDP 2013-as szintje nem fogja elérni a 2011-es mértéket sem.

Nyikos László amorálisnak nevezte a büdzsét abból a szempontból, hogy bár azt hirdeti a kormány: minden pénzt meg kell fogni, mégsem ezt teszi. Példaként hozta a Köztársasági Elnöki Hivatalt, amelynek nagyobb protokollkiadást terveztek, valamint a három volt köztársasági elnök juttatásának növelését.

17:06 - A belügyi dolgozók szolgálati nyugdíjáról, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről és az élelmiszerbiztonság is terítékre került az azonnali kérdések során hétfőn a parlamentben. A kérdések között a miniszterelnökségen dolgozók béréről, és a tanyaprogramról volt szó.

LMP: miért kellett megalázni a nyugdíjas rendőröket?

Dorosz Dávid (LMP) arra emlékeztetett, hogy az elmúlt egy év alatt a több mint tízezer szolgálati nyugdíjasból 122-őt vettek vissza a Belügyminisztérium állományába. Szavai szerint egyértelmű: nem az volt a cél, hogy dolgoztassák, hanem az, hogy megadóztassák őket.

A politikus azt kérdezte, hogy megérte-e "megalázni" ezeket az embereket, hecckampányt indítani ellenük, Kádár-huszároknak nevezni a volt rendőröket és ingyenélőknek hívni a börtönőröket, tűzoltókat.

Pintér Sándor leszögezte, nem aláztak meg és nem űztek kilátástalanságba senkit. A miniszter visszautasította, hogy bárki ingyenélőknek nevezze a nyugállományba vonult rendőröket vagy bármely egykori belügyminisztériumi dolgozót. Hangsúlyozta, hogy minden munkára jelentkezőt megvizsgáltak, és mindenkinek ajánlottak - ha nem is hivatásosként - valamilyen állást.

A minimálbér emeléséről beszélt az MSZP

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, hogy még a kormány számításai szerint is 5,2 százalékkal kellene felemelni a minimálbéreket, hogy a juttatás ne veszítsen az értékéből. A politikus feltette a kérdést, hogy minden ágazatban ilyen mértékben emelik-e fel a minimálbért.

Czomba Sándor azt felelte, hogy 2007 óta nem emelkedett reálszinten a minimálbér és a garantált bérminimum. Az államtitkár közölte, a munkavállalói oldal jelenleg is 5,2 százalékos emelkedést kért, a munkáltatói oldal viszont ennek csak a felét ajánlotta. Hangsúlyozta, hogy a két féllel a kormány is tárgyal és reméli, hogy hamarosan konszenzusra tudnak jutni.

Jobbik: a karbantartás hiánya miatt állt le a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Bertha Szilvia (Jobbik) azt mondta, hogy pénteken nem egy vis major, hanem a karbantartási munkálatok elhanyagolása miatt állt le a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A politikus közölte: információik szerint a légi irányítást végző HungaroControlltól többször is jelezték a repteret üzemeltető Budapest Airport felé, hogy sürgősen el kell végezni a karbantartás.

Fónagy János államtitkár elmondta, hogy a Budapest Airport kétszer is igazolást nyújtott be a szerződés szerint kötelező fejlesztések végteljesítéséről, de ezt az MNV Zrt. nem fogadta el és minden ezzel kapcsolatos kérdésben általános vizsgálatot rendelt el.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

LMP: gyakorlatilag megszűnt az élelmiszer-ellenőrzés

Ertsey Katalin (LMP) arról beszélt, hogy a kormány nem biztosít forrásokat az élelmiszerbiztonságra. Hangsúlyozta, hogy 2005-ben 30 milliárdot kapott ez a terület, 2013-ban viszont már csak 11 milliárdot szánnak rá. Kijelentette, hogy az élelmiszer-ellenőrzés gyakorlatilag megszűnt Magyarországon.

Szatmáry Kristóf azt mondta, hogy a képviselő felszólalásában felvázolt rémképnek" éppen az ellenkezője igaz. Az esetek számának növekedését sokféleképpen lehet értelmezni - mondta az államtitkár. Véleménye szerint nem a minőség romlása, hanem a hatékonyabb ellenőrzés miatt lát napvilágot több ügy.

Kérdések

Jobbik: a béremelések kormánya?

Sneider Tamás a miniszterelnökség dolgozóinak béremeléséről beszélt, és azt mondta: míg tavaly átlagosan 368 ezer forintot kaptak, az idén a második negyedévben már kereken ötszázezer forintot. Míg előző évben 134 volt a foglalkoztatottak száma, idén augusztusban 275-en dolgoztak itt. Béremelés, munkahelyteremtés a saját embereknek - fogalmazott, hozzátéve: eközben az emberek mást tapasztalnak, reálbércsökkentést, munkahelyek megszűnését, jogaik csorbítását, olykor a "rabszolgalétet". Mit kívánnak tenni, hogy ne a hónapról-hónapra való túlélés legyen a perspektíva családok millióinak? - kérdezte.

Szatmáry Kristóf válaszában kiemelte: az első két negyedév KSH-adatai szerint a két évvel korábbihoz képest a nettó keresetek 11,3 százalékkal, míg a reálkeresetek 1,3 százalékkal lettek magasabbak. Ez egy szolid mértékű növekedés, de mindez egyébként az unió 45 utáni legnagyobb válsága alatt valósul meg, és eközben Európában mindenütt jelentősen csökkentek a reálkeresetek - fejtette ki. Kitért a minimálbér 93 ezer forintra emelésére, a közmunka-programra is, és azt mondta: a kormány jelentős erőfeszítéseket tesz a lakosság életkörülményeinek javítására.

LMP: kevés a tanyák fejlesztését célzó költségvetési támogatás

Szabó Rebeka arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetés tervezete szerint 2013-ban is csak 1,5 milliárdot ér a tanya-világ a Fidesznek, az egészséges élelmiszerek értékesítése, és a helyi gazdaságok feltámasztása. Ez a semminél több, de édes-kevés ahhoz, hogy valódi fejlesztés induljon meg - állapította meg az ellenzéki képviselő, hozzátéve: jelentős igény van az aprófalvak fejlesztésére. Azt kérdezte szándékoznak-e pluszforrásokat biztosítani e célra?

Budai Gyula államtitkár azt mondta: a kormánynak nagyon sokat ér ez a program, sokkal többet, mint a szocialista kormányoknak, amelyek egyetlen fillért sem fordítottak e célra. Ez a program 406 pályázatot jelentett idáig, és több mint 2 milliárd forintot juttattak e célra nemzeti forrásból. Megint politikai haszoszerzés céljából aggódnak a tanyán élőkért - jegyezte meg az LMP-s képviselőhöz fordulva.

Pintér Sándor belügyminiszter (b) ésHoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár (j) beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

16:41 - A tábornokperről, a felsőoktatásról, a gazdaságpolitika hitelességéről és az egészségügyi béremelésről tettek fel azonnali kérdéseket a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: túlkapások a tábornokperben

Harangozó Tamás az MSZP-s képviselő a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsán a vesztegetéssel vádolt magas rangú katonák és polgári alkalmazottak büntetőperével kapcsolatban Zamecsnik Péter, a per elsőrendű vádlottjainak ügyvédjét idézte, aki szerint a nyomozás kétségkívül koncepciós jelleget öltött, és az eljárás testközelbe hozta az 50-es éveket. A képviselő idézett az egyik vádlott vallomásából is, aki többek között arról beszélt, hogy két fegyőr megverte. Harangozó Tamás azt kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől, egyetért-e azzal, hogy előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, és nem szolgálhat a beismerő vallomás kicsikarására.

Polt Péter egyetértett azzal, hogy az előzetes letartóztatás semmiféleképpen nem előrehozott büntetés, így ha valaki azt gondolja, hogy jogait megsértették, akkor fordulhat az ügyészséghez. Mint mondta, ebben az ügyben kényszervallatás miatt történt feljelentés, amit kivizsgáltak.

Harangozó Tamás szerint ugyanakkor minden súlyos visszás ügyben ugyanannak a néhány ügyésznek a neve merül fel, és ha a túlkapásoknak nem lesz következménye, akkor jogsértések ügye személy szerint a legfőbb ügyész felelőssége lesz.

Polt Péter válaszában azt mondta: a törvények pontosan körbeírják, ki, miért, hogyan felel.

Polt Péter legfőbb ügyész azonali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

Jobbik: felsőoktatás a felső tízezernek

Dúró Dóra, jobbikos képviselő arról beszélt, hogy a kormány lehetetlen helyzetbe hozza az intézményeket és elveszi a lehetőséget a tehetséges fiatalok elől azzal, hogy mindössze 10 ezer felsőoktatási állami férőhelyet biztosít. A képviselő a kormányoldal választási ígéretei emlékeztetve azt kérdezte, hogy miért csapta be a fiatalokat a kormány.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint viszont a kormány magas színvonalú versenyképes felsőoktatást szeretne, amelyben a részt vevő hallgatók nem vissza nem térítendő ajándékként tekintenek tanulmányaikra, hanem olyan befektetésként, amiben ők is felelősséget vállalnak. Elismerte: igaz, hogy a teljes ösztöndíjjal támogatott hallgatók száma másképp alakult, mint azt sokan várták, de nem szabad elfejteni, hogy összesen 71 ezer hallgató képzését támogatja az állam ösztöndíjjal. Dúró Dóra ugyanakkor úgy vélte: a diákoknak nincs igénye a tandíjra, Hoffmann Rózsa viszont azt hangsúlyozta: nem tandíj, hanem önköltség van.

LMP: Matolcsy mikor veszi a kalapját?

Vágó Gábor, az LMP képviselője szerint hitelességre, kiszámíthatóságra és "beszámítható miniszterre" lenne szükség a gazdaságpolitikában. Szerinte azonban Matolcsy György neve összefonódott a kiszámíthatatlansággal ezért azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, "mikor veszi végre a kalapját".

Matolcsy György szerint ugyanakkor a kormány gazdaságpolitikája kiszámítható, csak legfeljebb nem mindenkinek tetszik, például a bankoknak vagy több multinacionális partnernek. Szerinte a kormány kiszámíthatóan tartja magát ahhoz, hogy az ország sikeres pénzügyi konszolidációt hajt végre, ezt hagyományos és nem hagyományos, tetsző és nem tetsző, de hatékony eszközökkel érik el, anélkül, hogy a családokra vagy a magyar tulajdonú vállalkozásokra tennének terheket. Vágó Gábor szerint viszont a kabinet folytatja a megszorítások politikáját, és nem lehet tudni, hogy a következő héten "mit szül a matolcsysta boszorkánykonyha". Matolcsy György viszont úgy vélte: jövőre Magyarország újból a növekedés útjára tér.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

Fidesz: folytatódik-e az egészségügyi béremelés?

Bene Ildikó (Fidesz) azt kérdezte, hogy az idei egészségügyi béremelésekből kimaradó dolgozók számíthatnak-e bérfejlesztésre. Halász János, államtitkár közölte: megjelent a vonatkozó kormányrendelet, így azok az intézmények is részesülhetnek a béremelésből, amelyek technikai okokból korábban kimaradtak ebből.

MSZP: mit tervez a kormány a Mal Zrt.-vel

Gőgös Zoltán (MSZP) azt tudakolta, hogy a kormány mit tervez a Mal Zrt.-vel. Hangsúlyozta, hogy a cég leáll, akkor komoly környezeti kár fenyeget és munkahelyek veszhetnek el - közölte. Feltette a kérdést, hogy az állam hajlandó-e egy körülbelül ötmilliárd forintos hitellel finanszírozni a cég reorganizációs tervét.

Fónagy János elmondta, hogy a kormány szeptemberben már tárgyalta a Mal Zrt.-vel kapcsolatban kialakult helyzetet és a társaság beszállítókkal szemben kialakult tartozásainak kérdését - jelentette ki. A probléma kezelésére egy munkacsoportot állítottak fel, amelyik dolgozik a helyzet jogszerű megoldásán - mondta.

A TASZ-t bírálta a Jobbik

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a novemberben a hatvani rendőrség munkatársai 12 embert állítottak elő kábítószerrel való visszaélés megalapozott gyanúja miatt. Ezután az előállítottak családtagjai és ismerősei viszont megpróbáltak behatolni a rendőrség épületébe. A rendőrség ezt határozottan megakadályozta, majd a hangadókat kiemelték, öt főt előállítottak - sorolta.

A Társaság a Szabadságjogokért, vagy "úgy is mondhatnám, hogy társaság a bűnözők jogaiért" viszont feljelentette a rendőröket, mert véleményük szerint azok áthágták a törvényeket - közölte. Feltette a kérdést, hogy miért nem lépnek fel a "felforgató és uszító magatartást" folytató TASZ-szal szemben.

Pintér Sándor belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az épület előtt randalírozókról videófelvételt készült, ez alapján egyértelmű, hogy arányos és szakszerű volt a rendőri intézkedés.

Ha bárki, bármikor kifogásolja a rendőri intézkedést, akkor azt ki fogják vizsgálni. Az viszont elítélendő, ha valaki ebből "sportot űz" - mondta a TASZ-ról.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (b) ésSzatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára (j) beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

16:34 - Az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. A képviselők a közmunkaprogramról, a temerini fiúk ügyéről, az egészségügyi bérfejlesztésről, az ifjúságpolitikáról, a gombatermesztésről és az gyerekek éjszakai szórakozóhelyeken tartózkodásának szabályairól kérdezték a kormány képviselőit.

LMP: miért nem javít a kormány a közmunkaprogramokon?

Szél Bernadett (LMP) a közmunkaprogramok érdemi változtatásait sürgette a kormányzatnál. Szerinte ugyanis az elmúlt fél évben érkezett panaszok ellenére a közmunkaprogramok még mindig ugyanazokkal a "rendszerszintű" problémákkal küszködik, mint indulásakor. Ezért az LMP számára érthetetlen, hogy a kormány a felülvizsgálatkor miért nem változtat a rendszeren. Ilyen problémának nevezte a heti bérezés rendszerét, a munkavédelmi szabályok és ellenőrzések hiányosságait.

Tállai András államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány nem közmunkát, hanem közfoglalkoztatást szervez. Hangsúlyozta: eddig több mint 3 ezer település és 314 ezer fő lépett be a közfoglalkoztatási programokba. Ma Magyarországon a közfoglalkoztatásban dolgoznak a legtöbben.

Az LMP-s képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 202 igen és 83 nem szavazattal elfogadta azt.

Fidesz: kiszabadult két temerini fiú

Balla Mihály (Fidesz) a nemrég szabadlábra helyezett két temerini fiú kapcsán szólalt fel. Üdvözölte a mostani lépéseket de szorgalmazta a börtönben maradt három másik fiatal büntetésének enyhítését is.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában arról beszélt, ez a döntés arra példa, hogy a diplomáciai siker nem a hangerőn múlik, hanem a következetes kiálláson. Emellett megköszönte a magyar és a szerb köztársasági elnökök közreműködését az ügyben. Hangsúlyozta: a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz a még börtönben lévő három fiatal segítése érdekében.

A választ Balla Mihály elfogadta.

MSZP: miért különböztet meg a kormány egyes egészségügyi dolgozókat?

Tukacs István (MSZP) az egészségügyi dolgozók ágazati bérfejlesztéséről kérdezte a kormányt. Szerinte ugyanis a kormány intézkedéseivel hátrányos helyzetbe hozza a folyamatos nappali, vagy éjszakai műszakban dolgozókat, hiszen elvesz tőlük egyes műszakpótlékokat.

Halász János államtitkár válaszában az előző kormányok egészségügyi ágazatban végrehajtott intézkedéseit bírálta. Emlékeztetett rá, hogy az MSZP-SZDSZ kormányok be akarták vezetni a vizitdíjat, valamint 7 éven keresztül nem emelték az egészségügyi dolgozók bérét.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 202 igen és 71 nem szavazattal elfogadta azt.

Jobbik: mikorra lesz cselekvési terve a nemzeti ifjúsági stratégiának?

Farkas Gergely (Jobbik) interpellációjában azért kritizálta a kormányt, mert annak egy év alatt nem sikerült elkészítenie a nemzeti ifjúsági stratégia 2012-2013 cselekvési tervét. Szerinte a kormány eddig rossz és meggondolatlan döntéseket hozott a területen, ennek is köszönhető a fiatalok nagyszámú külföldre vándorlása.

Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány az egyeztetések elhúzódása miatt valóban nem szentesítette még a cselekvési tervet, de ettől az abban foglaltak nem maradnak el és a munka folyik.

A jobbikos politikus az államtitkári választ nem fogadta el, a képviselők azonban megtették azt 203 igen, 38 nem szavazattal és 1 tartózkodással.

Független: mit tesz a kormány a gombatermesztők támogatása érdekében?

Endrésik Zsolt volt jobbikos, most független képviselő a magyar gombatermesztők problémáira hívta fel a figyelmet, és azt kérdezte, van-e akarat a kormány részéről ezek megoldására.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: legutóbb idén volt lehetőség új gombatermesztő házak, valamint gombakomposzt üzemek létesítésére és meglévők átalakítására pályázni. A képviselő nem fogadta el a válasz, de az Országgyűlés 195 igen, 63 nem 1 tartózkodás mellett igen.

KDNP: hogyan védi meg a kormány a kiskorúakat az éjszakai csellengéstől?

Michl József (KDNP) azt mondta: a nemzet jövője nem csak az abortusz, az alkoholizmus, a drogveszély és a családok szétesése miatt, hanem a megszületett gyermekek érzelmi-lelki sérüléseinek veszélye miatt is bőven ad okot az aggodalomra. A képviselő felszólalásának címében azt kérdezte: hogyan tervezi a kormány megvédeni a kiskorúakat a késő esti órákban való csellengéstől, azonban a kérdést nem tudta elmondani, mert az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) az időkeret túllépése miatt megvonta tőle szót, utalva arra, hogy Kövér László házelnök a múlt héten - szintén ilyen okból - neki sem engedte végigmondani interpellációját.

Halász János államtitkár utalt arra, hogy a West Balkán-tragédia után felálló munkacsoport javaslata szerint életkor és napszak szerint korlátoznák a 18 év alatti fiatalok éjszakai szórakozóhelyeken, szülői felügyelet nélküli megjelenését. Az államtitkár szerint a zenés-táncos rendezvények biztonságosabbá tételéről szóló tervezet közigazgatási egyeztetési fázisban van. A KDNP-s képviselő elfogadta a választ.

Cseresnyés Péter (b) és Szűcs Lajos, a Fidesz képviselői (k) az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

14:42 - A napirend módosításával, határozathozatalokkal, majd az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés ülése hétfőn.

Módosították a képviselők a napirendet

Az Országgyűlés többsége hétfőn döntött az eheti napirend változtatásairól.

A képviselők többek között döntöttek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásáról, valamint az alaptörvény harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalásról is. Eszerint a javaslat általános vitáját még hétfőn lefolytatja a parlament, míg a részletes vitát várhatóan kedden tartják.

Szintén a Fidesz javaslatára döntöttek arról is, hogy a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok szavazására ezen a héten ne kerüljön sor.

Határozathozatalok

A képviselők 336 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül támogatták azt a népi kezdeményezést, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását.

Az Országgyűlés nem támogatta, hogy egyházként ismerjék el a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesületet. Az erről szóló népi kezdeményezést 5 igen és 250 szavazattal, tartózkodás nélkül utasították el a képviselők. Az egyházügyi törvény szerint egy vallási tevékenységet végző egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti elismerését egyházként, a kérelemről pedig a parlament mondja ki a végső szót.

A képviselők elfogadták a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló jogszabály módosítását is, amelynek értelmében hat sportlétesítménnyel bővül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre. A módosítás szerint az ingatlanok nem értékesíthetőek, fejlesztésük érdekében pedig ki is sajátíthatja azokat az állam. A hétfőn elfogadott jogszabály, sarkalatos törvénybe emelve védett sportlétesítményekké teszi a Puskás Ferenc Stadiont és Létesítményeit, a Tatai Edzőtábort, a Révfülöpi Vitorláskikötőt, a három létesítményből álló Nemzeti Sportuszodákat (a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát, a Császár-Komjádi Sportuszodát, a Kőér utcai Sportuszodát), a szegedi evezős olimpiai központot és a Dunavarsányi Edzőtábort.

A képviselők szintén elfogadták az agrárgazdaság 2011 évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot 329 igen és 8 nem szavazattal, tartózkodás nélkül. A dokumentum szerint a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2011-ben 2 169 milliárd forint volt, folyó áron számítva 28,8 százalékkal magasabb, mint az előző évben, ami a valaha számított legmagasabb érték. A mezőgazdaság részesedése így tavaly a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2 százalékról 4,6 százalékra nőtt.

Az Országgyűlés döntött arról is, hogy emléknapot jelöl ki a magyarországi németek elhurcolására. A 333 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 7 tartózkodással elfogadott határozat a Magyarországról elhurcolt németek emléknapjává jelöli ki január 19-ét, ezen a napon indult el ugyanis az első vonat, amely a kitelepített németeket szállította.

MSZP: mit tesz a kormány a hideg hatásai ellen?

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az otthontalan emberek életét veszélyezteti a kormányzat télre készítetett programjainak bizonytalansága. Eközben egyre több család nem képes fizetni a rezsijét, ezért sem fűteni, sem világítani nem tud - tette hozzá. Az utóbbi években nem csak a hátralékok összege, de a közműdíjakkal tartozók száma is nőtt, a kormány viszont semmit sem tesz ez ellen és "hagyja, hogy a családok a nyomor szélére jussanak" - jelentette ki.

Feltette a kérdést, ki és hogyan fogja megakadályozni, hogy emberek haljanak meg a hidegben.

Halász János államtitkár leszögezte, hogy a kabinet meghozta a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ország fel tudjon készülni a télre. Hangsúlyozta, hogy jelenleg több fűtött szálláshely van, mint ahány hajléktalan, ezért senki nem kényszerül arra, hogy a szabad ég alatt vészelje át a telet.

A téli hideg által teremtett vészhelyzet csak összehangolt, azonnali cselekvéssel kerülhető el, ezért jelölte ki a kormány Bakondi György altábornagyot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjét a kormányzati intézkedések koordinálására - tette hozzá.

A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház 201 igennel 90 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: megnőtt a szolgáltatói visszaélések száma

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a válság beköszönte óta "elképesztő méreteket ölt" a szolgáltatói visszaélések térnyerése. Hangsúlyozta, hogy "bizonyos szolgáltatók" a tisztességesen fizető ügyfelek vegzálásával és az önhibájukon kívül hátralékkal rendelkezők zaklatásával ellensúlyozzák visszaeső bevételeiket. A képviselő kimutatásokat említve megjegyezte, hogy mára a gázszolgáltatóknak több mint hetven, míg az áramszolgáltatóknak 46 milliárd forinttal tartozik a lakosság. Fónagy János államtitkár válaszként emlékeztetett arra a múlt heti kormánydöntésre, amelyik alapján, hogy január 1.-jétől tíz százalékkal csökkentik a lakossági fogyasztók villamos energia és gázdíját. Ez a lépés 3,8 millió család rezsiköltségeit csökkenti - jelentette ki. Az államtitkár közölte, hogy 2002-2010 közötti időszakban 97 százalékkal nőtt a villamos energia és 2,5-szeresére a gáz ára.

Azzal a megállapítással viszont nem értett egyet, hogy az ágazati különadók a családok terheit növelték volna.

Z. Kárpát Dániel a választ nem fogadta el, a parlament viszont 201 igennel 40 nem és tíz tartózkodás ellenében elfogadta.

Újságírók követik az Országgyűlés plenáris ülését 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

13.40 - A gazdasági helyzetről, a keresztényüldözésekről, a felsőoktatási keretszámokról, a devizahitelekről, és a gáz- és villamosenergia árának csökkentéséről volt szó napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: a gazdaság recesszióba került

Szekeres Imre arról beszélt, hogy ma rosszabbul élnek az emberek, mint 2,5 éve, és a gazdaság recesszióba került. Másfél éve csökken a gazdaság, 2014-re sem éri el még a válság előtti szintet sem, nincs fogyasztás, mert nincs jövedelem az állampolgároknál, és az alapvető oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat a büdzsé egyre kisebb mértékben fedezi - sorolta az ellenzéki politikus.

Szatmáry Kristóf államtitkár kiemelte: a szocialisták leértékelik a magyar emberek által hozott áldozatot. Mint mondta, 2010 óta a reálkeresetek, ha szerény mértékben is, de nőttek, ahogy a családi adókedvezmény is magasabb. Megmaradt a nyugdíjak reálértéke Magyarországon, csökkent a személyi jövedelemadó is, a foglalkoztatást tekintve nő a munkahelyek száma, és elsősorban a versenyszférában. Nem lesz rosszabb a következő költségvetési évben, növekedés előtt áll az ország - jelezte.

KDNP: a vallási alapú gyilkosságok áldozatainak nagy része keresztény
Stágel Bence a napjainkban tapasztalható keresztényüldözésekről beszélt, és azt mondta: az elmúlt tíz évben a keresztény áldozatok száma meghaladta az egymilliót. Szerinte keresztényellenes megnyilvánulásként értelmezhető egy hazai hetilap összeállítása a tankerületi igazgatókról. Azt a hamis látszatot kívánta a cikk kelteni, hogy az új tanfelügyeleti rendszeren keresztül a kormányzat ideológiai és politikai nyomás alá kívánja helyezni a pedagógusokat - szögezte le.

Rétvári Bence államtitkár rámutatott: a legrégebbi jog, amit biztosítani kell, a vallásszabadsághoz fűződő jog. Példaként említette az egyiptomi, szíriai, észak-szudáni üldözéseket és gyilkosságokat, majd hozzátette: a legüldözöttebb vallás napjainkban a kereszténység. A hetilap összeállítását ízléstelennek és törvénytelennek nevezte. A hvg.hu szerint Gyurcsány Ferenc nem lenne alkalmas tankerületi igazgatónak, hiszen saját bevallása szerint egy időben rendszeresen bérmálkozott - mondta.

LMP: a kormány megszorító politikája tandíjat eredményezett

Schiffer András szerint a kormány megszorító politikája tandíjat eredményezett. Három év alatt 70-80 milliárdot vontak ki a felsőoktatásból, jövő évtől a hallgatók 10-20 százaléka tanulhat ingyenesen - sorolta. Úgy fogalmazott: hazugság, amit a Diákhitel 2-ről állítanak, és pontosan tudják, ha minden rászoruló igénybe akarná venni, annak terheit nem bírná el az állami költségvetés. Hadat üzennek a magyar társadalom 80 százalékának - szögezte le, majd idézve Orbán Viktor 2008-as szavait, kijelentette: a kormány szembe megy a kinyilvánított népakarattal.

Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta: a kormány - a képviselővel szemben - nem lázítani akarja a diákokat. Visszautasította a tandíj fogalmát, ami szerinte az, amit mindenkinek be kell fizetnie, ezt tervezte a Gyurcsány-kormány. A diákhitelről azt mondta: azon államilag garantált, 2 százalékos kamat van, és a diplomások számára ennek visszafizetése lehetséges. Megjegyezte: kidolgozzák, hogy azoknak, akik állami szolgálatba lépnek, hogyan téríthetik vissza a költségeket, a magánszférában pedig adókedvezményeket léptetnek életbe. Az államtitkár szerint nem megszorítás, hanem ésszerűség van.

Jobbik: a bankok brutális módon megsarcolják az embereket

Volner János szerint az emberek nem kalkuláltak azzal, hogy a kamatokon keresztül brutálisan megsarcolják őket a bankok, sorban dőlnek be a devizahitelek, 150 ezer család van, akinek 90 napon túli a tartozása. A jövőre bevezetendő tranzakciós adó áthárítását pedig már most megkezdték a bankok - mondta az ellenzéki politikus, aki azt ígérte: hadjáratot indítanak a bankok ellen, hogy megakadályozzák a terhek áthárítását. Kétharmados többséggel soha nem fogtak össze a magyar érdekek, a devizahitelesek védelme érdekében, de "amikor füttyentett egyet Mazsihisz, és Hit Gyülekezete, akkor azonnal nagykoalíció kötöttek Bajnai Gordonékkal, és ezzel a szégyenteljes kiállással megmutatták ki mellett állnak, és milyen érdekeket képviselnek" - fogalmazott.

Szatmáry Kristóf azt kérte ne démonizálják túl az ügyet, a bankok sokszor helyi érdekek helyett bizonyos globális érdekeket képviseltek. Igazságtalannak tartotta, hogy azzal vádolják a kormányt, hogy nem tett semmit a bankok hitelezési politikájával kapcsolatban. Soha senki ennyit nem tett az elmúlt 20 évben Európában, hogy a bankok és állampolgárok közötti egyenlőtlen helyzetet megpróbálja kiegyensúlyozni - mondta.

Fidesz: csökken a gáz- és villamosenergia ára

Rogán Antal kitérve az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseire, hangsúlyozta: nem fogadható el, hogy a gáz és villamosenergia-szolgáltatás profittartalmat hordozzon. A földgáz ára 2002.júliusa és 2010 júliusa között több mint 200 százalékkal, a villamos energiaára pedig közel 100 százalékkal nőtt. Az unió országai között Magyarország a második helyen áll ezen árakat tekintve.

A Fidesz-frakció határozottan támogatja a gáz és villamos energia árának tíz százalékos csökkentését, és azt kérik, Orbán Viktor vizsgálja meg a távhő ugyanilyen mértékű csökkentését is - mondta a kormánypárti politikus.

Fónagy János államtitkár kiemelte: új határkőhöz érkeztek az energiapolitikában, 2010-től arra a törekedtek, hogy a rezsiköltségeket befagyasszák és mérsékeljék. Eljött annak az ideje, hogy ne csak befagyasztásról, hanem határozott csökkentésről döntsenek. A gáz- és villamosenergia árának csökkentése, közel négymillió család költségvetését érinti. Jelezte: a következő feladat,hogy a távhő-díjakban is megjelenjen ez a csökkenés.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (k) felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. december 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás

Korábban

A Ház ülése a hagyományostól eltérő időpontban és menetben kezdődik. A napirend előtti felszólalások ezúttal a megszokottnál egy órával hamarabb, déltől hangozhatnak el, amit az interpellációs időszak helyett rögtön határozathozatalok követnek.

A parlamentnek két népi kezdeményezésről is döntenie kell: elsőként arról, hogy napirendre tűzik-e a szigetközi vízrendezést, majd a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházként történő elismeréséről. A parlament a továbbiakban emléknapot jelöl ki a Magyarországról elhurcolt németekre emlékezve, és a tervek szerint elfogadja az agrárium tavalyi teljesítményéről szóló jelentést.

A képviselők várhatóan csak ezután, 14 óra után mondhatják el interpellációkat, majd azonnali kérdéseiket és kérdéseiket.

Az Országgyűlés ezt követően több záróvitát is lefolytat, határozathozatal nélkül.

Elsőként a kormány jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslata kerül terítékre. A frakcióknak 45-45 percük lesz értékelni az eredeti 1,6 százaléknál kisebb, 0,9 százalékos GDP-növekedésen alapuló új makropályát tartalmazó indítványt, amelyben a központi költségvetés hiányának 188 milliárd forintos növekedése ellenére is biztosítják a GDP-arányosan 2,7 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiánycél elérését 2013-ban.

A kabinet előterjesztésében a korábbi 4,2 százalékosnál magasabb, 5,2 százalékos inflációval számol, az államháztartás központi alrendszerének hiánya pedig 653,877 milliárd forintról 841,834 milliárd forintra nő. A felülvizsgált prognózis szerint a beruházások 0,3 százalékos bővülés helyett 1 százalékkal visszaesnek. A jövő évi költségvetéshez benyújtott utolsó módosításról, majd az így véglegessé váló büdzséről kedden szavaz a parlament.

Ezt megelőzően még ma több más javaslat mellett záróvitát tartanak arról a kormánypárti kezdeményezésről is, amely létrehozná a befektetői letelepedés intézményét. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője zárószavazás előtti módosító javaslatában tovább pontosítaná, hogy a 250 ezer euró értékben magyar államkötvényt jegyző külföldiek milyen feltételekkel telepedhetnek le Magyarországon. Az előterjesztésről kedden dönt az Országgyűlés.

Ugyancsak a hét első napjának napirendjén szerepel az alaptörvény harmadik módosításának általános vitája. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítené ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait, feltételeit, a mezőgazdasági üzemszabályokat és "az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre" vonatkozó rendelkezéseket sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő törvény határozza meg.

A házelnök vasárnap délután elérhető napirendi javaslata alapján az Országgyűlés hétfőn dönthet az úgynevezett kötlségvetési salátatörvény kivételes sürgős tárgyalásba vételéről is, az összevont általános és részletes vitára ez esetben kedden kerülhet sor, míg a javaslatot december 17-én fogadhatják el.

A kormány előterjesztésében módosítaná például a gazdasági stabilitási törvényt, a korábbi 2,2 helyett 2,7 százalékos deficitcélt előírva 2013-ra, továbbá itt szabályoznák, hogy a fővárosi önkormányzat Budapest bevételeinek 47 százaléka helyett 51 százalékában részesül, míg ennek megfelelően a kerületi önkormányzatok részesedése 49 százalékra csökken.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Véget ért a hallgatók budapesti demonstrációja

A keretszámok tervezett csökkentése miatt demonstrált Budapesten több szervezet. Tovább olvasom