Délmagyar logó

2018. 01. 21. vasárnap - Ágnes -3°C | 4°C Még több cikk.

Üzleti ismeretek - már gyerekkortól

Egy brit iskolában az alapműveletekkel együtt kezdik el a tanulóknak oktatni a legfontosabb üzleti fogásokat.

Egy brit iskolában az alapműveletekkel együtt kezdik el a tanulóknak oktatni a legfontosabb üzleti fogásokat és trükköket, hogy a későbbiekben könnyebben megállják a helyüket a profitorientált céges környezetben. 
 
A brit Derbyshire-i Grange Primary School tanulói már azelőtt  megismerkednek a nagyvállalati folyamatokkal, hogy megtanulnának húszig elszámolni. Az iskolában tanuló mintegy 400, alig hároméves gyerekeket ugyanis felkérték a Grangetown nevű képzeletbeli város üzemeltetésére. Az iskola bioétkezdéjében a 7-11 éves nebulók már egy sor komolyabb feladatot látnak el. Termékportfoliót kell összeállítaniuk, felmérést kell készíteniük a változó vásárlói igényekről, valamint el kell sajátítaniuk a készletekkel való gazdálkodás titkait.

„A nemzeti tantervünk még mindig valahol a XIX században ragadt olyan értelemben, hogy még mindig a tudás passzív befogadására épül" – nyilatkozta az FT-nek Richard Gerver iskolaigazgató. „Ilyen formában nem hiszem, hogy dinamikus, megfelelő problémamegoldó képességű, függetlenül gondolkodó fiatalokat képezhetnénk."

Hasonló kétségek merültek fel a november első hetében rendezett londoni konferencián, amely a tantervről értekezett. Az értekezleten arról kérdezték a megjelent szakembereket, hogy melyek azok a képességek, amelyeket erősíteni kellene a jövő oktatási rendszereiben.

Jeff Jennings, a BMW brit fejlesztési központjának igazgatója szerint bár az íráskészség, a szövegértés és a megfelelő matematikai gondolkodás alapvetőek az iparág jövője szempontjából, más készségeket sem ártana fejleszteni, elsősorban a műszaki végzettségű, illetve a salesszel foglalkozó kollégák számára. Ezek között említette a kommunikációs és információ befogadóképességet, valamint a csapatmunkához való érzéket, az érveléstechnikát, valamint az interperszonális képességeket, például a testbeszéd értelmezését és az érzelmi intelligenciát.

Jennings szerint az iskolákban jelenleg „szivacsokat" képeznek, akik magukba szívják a tananyagot, ám azt nem tudják megfelelően alkalmazni.
„Ha valaki nem tud gyerekként csapatmunkát végezni, később is csak nagy nehézségek árán lesz erre képes" – mondta az igazgató az FT riporterének.

"Az írás-olvasás, valamint a matematikai ismeretek természetesen létfontosságúak" – nyilatkozta az FT-nek David Burrows, a Microsoft oktatási igazgatója. „Azonban az iskoláknak észben kell tartani, hogy a gazdasági életben mire lehet majd szüksége a tanulóiknak a későbbiekben, gondolok itt a problémakezelésre, a kritikus gondolkodásra, illetve a megfelelő tanulási metódusok elsajátítására."

A jövő munkaerőpiacán a legfontosabb képességek két kategóriába oszthatóak. Az egyik a „professzionális gondolkodás", amely fejlett problémamegoldást és mintafelismerést takar, valamint a „komplex kommunikáció", amelybe az emberi interakciótól kezdve beletartozik a meggyőzés képessége, az együttműködésre való hajlandóság, illetve a tárgyalási technikák.

Az egyre több területre behatoló IT hatásaként egyre több munkakörben elengedhetetlen lesz a személyek közti interakció és a kifinomult intellektuális munka. A technológia tehát a munkaerőpiacot egyre inkább a megfelelő oktatási háttérrel rendelkező dolgozók javára fogja billenteni, ez pedig idővel fokozódó szociális polarizációhoz vezet majd.

A brit kormány nemrégiben kiadott Nemzeti Szakképzettségi Tanulmányában 10 különböző skálán vizsgálta a munkahelyeken igényelt általános képzettségek arányát. Az eredményekből kiderült, hogy kilenc kategóriában növekedés mutatkozik, vagyis az adott képzettségekből egyre többre van szükség az egyes munkakörökben. Ezek között olyan alapvető szükségletek is helyet kaptak, mint az írás-olvasás, illetve a matematikai műveletek, azonban megtalálható köztük a műszaki szakértelem, a problémamegoldás, a tervezés, illetve a kommunikáció különböző formái. Az egyetlen kivételt a fizikai erő és a munkabírás jelentette. A tanulmány szerint ma már a betöltendő összes állás legalább 25 százalékához felsőfokú végzettségre van szükség.

„A gyerekeknek továbbra is meg kell tanulniuk a szabály-alapú tárgyakat, mint például az algebrát" – nyilatkozta a városi gazdasággal foglalkozó professzorként dolgozó Levy. „Azonban a problémamegoldás két részből áll. Először modellezni kell a helyzetet és felismerni, hogy mely szabályokat lehet alkalmazni az adott körülmények között. A második rész a megfelelő megoldás végrehajtása, amelyhez tisztában kell lenni azzal, hogy mely szabályokat lehet úgy alkalmazni, hogy az ember megőrizze a munkaerőpiaci értékét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Próbababák naftalinszagban és aranyszínű selyemköpenyben

A női varroda egy külön világ a Szegedi Nemzeti Színház legfelső emeletén: az idei évad 16… Tovább olvasom