Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Vadlibák pusztítják el a vetést Acsalagon

Ismét fellobbantak az indulatok a téli tavaszban a vadlibák miatt Acsalagon. A gazdálkodók szerint a vetést letarolják az itt telelő madarak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója szerint másfajta gazdálkodásra lenne szükség.
Az acsalagiak örülnek, hogy a Fertő–Hanság Nemzeti Park a szomszédságukban van, de ez nem csak örömmel jár. Az itt telelő madarak a védett terület határán kívülre is járnak táplálkozni. A falu polgármestere, Jéger Mihály tavaly két alkalommal is szervezett megbeszélést az érintettek részére, de úgy tűnik, nem született megnyugtató megoldás.
Acsalagon Kovács József szívesen vállalta, hogy megmutatja földjeit. Itt több ezer szárnyassal találkoztunk. A madarak egyik vetésről a másikra szállnak, és a zsenge hajtásokat eszik. A lelegelt növény ugyan kihajt, kalászt is hoz, de nem terem annyit, mint ami zavartalanul fejlődik. – Már a Földművelésügyi Minisztériumnak is írtunk. Azt a választ kaptuk, hogy nincs rá jogszabályi lehetőség, hogy segítsenek a problémánkon – panaszolta. A másik gond, hogy a talajvízszint is megemelkedett az utóbbi években. – Árasztják a Hanyt, vannak olyan területek, amit se szántóként, se rétként nem lehet használni.
– A réten, ha sikerül is lekaszálni a szénát, azt már behordani nem lehet, mert mire megszáradna, már úszik a terület – vette át a szót Kovács Gábor. – Tavaly óta lehetőség van a riasztásra. Ha felriasztjuk a madarakat, az egyik tábláról felszállnak, tíz perc múlva pedig leszállnak egy másikra. Ez nem megoldás – kesergett a gazda. – A madarak nemcsak lecsipegetik a friss hajtásokat, de az enyhe tél miatt nincs fagy, így ki is tépik a fiatal növényt. Ha a madár az államé, akkor az állam térítse meg az általuk okozott kárt – vélekedett Kovács Gábor.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója, dr. Kárpáti László megkeresésünkre elmondta: ismeri a helyzetet, évek óta próbálnak egyezkedni a gazdákkal. Véleménye szerint a többséggel sikerült már dűlőre jutniuk. Tavaly óta anyagi eszközökkel támogatják a madárriasztást – tudtuk meg tőle. A területen található madarak közül a vetési liba és a nagylilik nem védett madarak, ezért a nem védett területen a jogszabályoknak megfelelően vadászhatók. Jelenleg a védett vadlibafaj csak kisebb létszámban van jelen, tömeges megjelenésük kora nyárra várható – ismertette az igazgató.
– A történelmi Hanság vízjárta területe majd 50.000 hektár, ebből csak egy százalékot árasztunk el, ez nem lehet oka a területek vizesedésének – reagált a gazdák felvetésére. – A közelmúlt aszályos évei után néhány csapadékos esztendő következett, ezért a mélyen fekvő területeken megjelent a belvíz, erről a nemzeti park nem tehet.
Dr. Kárpáti László kifejtette: ezek a parcellák gabonatermelésre alkalmatlanok. Az igazi megoldás szerinte másfajta termelési kultúra meghonosítása, a falusi turizmus fejlesztése lehetne. Az itt élő embereknek az agrár-vidékfejlesztési pályázatok segítségével változtatni kellene gazdálkodási szokásaikon, együtt élve az ország egyedülálló természeti élőhelyén a nemzeti park állat- és növényvilágával.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Laci imádja a spenótot, Anikó főz neki

Marsi Anikó spenótot főzött Palik Lászlónak. Az étel nem sikerült, de Laci egy szót sem szólt, csak… Tovább olvasom